Borzongással telt a mozivászon

Továbbra is kegyes hozzánk az időjárás, és bár a fesztiválforgatag csökkent, az utolsó napokban már a versenyfilmek sem mindig mennek telt házzal, azért a végére is tartogatott még meglepetéseket, jót és rosszat is a fesztivál. A ’60-as évek vége óta hódító slasher-filmek, azaz a kaszabolós horrorok jelentős rajongótábort gyűjtöttek maguknak az elmúlt évtizedek során. A műfaj egyik alapműve, a Hallo­ween 1978-ban indult hódító útjára John Carpenter rendezőnek köszönhetően, azóta pedig az egyik legnagyobb filmes franchise-zá nőtte ki magát. Csak a filmek több mint 600 millió dollárt hoztak eddig a konyhára, és akkor a könyvekről még nem is beszéltem.

Nem csoda, hogy nagy várakozás övezte a franchise legújabb darabjának, a hamarosan a magyar mozikban is látható Gyilkos Hallo­weennek a velencei bemutatóját. A rendezői székben ezúttal David Gordon Green ült, a szinte emberfeletti erővel felruházott maszkos gyilkos elől pedig továbbra is Jamie Lee Curtis menekül, aki az 1978-as Halloween című filmmel vált az első számú sikolykirálynővé. Számomra némi csalódást hozott a film, a Halloween-rajongókat mégsem beszélném le róla, döntsék el maguk, mit gondolnak a legújabb folytatásról.

Gabriele Mainetti Freaks Out című alkotásának sem az előzetesen megjelent képei, sem a katalógusleírása nem tűnt ígéretesnek. A történet összefoglalója, miszerint egy cirkusz különleges képességekkel megáldott művészei sétálnak gyanútlanul egy megszállott, jövőbelátó náci zongoraművész karmai közé, pláne nem hangzott kecsegtetően. Meg sem álmodtam volna, hogy ezek után egy olyan alkotást látok majd, ami az első pillanattól az utolsóig odaszögezi a nézőt a moziszékbe. A Freaks Out ámulatba ejtően látványos, izgalmas és fontos mondanivalóval bíró, nagyszabású alkotás, mely minden túlzása és meseszerűsége ellenére, vagy éppen ezekkel együtt, teljesen a hatása alá keríti a nézőt. Hogy az idei zsűri díjazza-e Gabriele Mainetti Freaks Out című alkotását, csak szombat este derül ki, a túlnyomórészben olasz újságírókkal teli sajtóvetítésen azonban hatalmas sikert aratott a film.

Megosztó ugyan, de többen jósolnak Arany Oroszlánt a Mona Lisa and the Blood Moon (rendező: Ana Lily Amirpour) című filmnek, amiben egy, a gyermekét egyedül nevelő sztriptíztáncosnő (Kate Hudson) ad menedéket az elmegyógyintézetből szabadult, telepatikus képességekkel rendelkező lánynak. A versenyen kívüli mezőnyben Edgar Wright Utolsóéjszaka a Sohóban/Last Night in Soho című zenés rémlátomása okozott kellemes pillanatokat. A film nemcsak a ’60-as évek divatja és zenéje miatt emlékezetes, de képi megjelenítése miatt is. A rendkívül jól megcsinált és szórakoztató alkotást október 21-től láthatja majd a mozikban a hazai közönség.

Váró Kata Anna

Kapcsolódó cikkek:

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/velencei-nemzetkozi-filmfesztival-szeptember-9-varo-kata-anna-5629226/

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/az-olasz-filmek-elott-van-a-legtarkabb-es-legvidamabb-forgatag-a-velencei-voros-szonyegen-5627663/

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/leszallo-agba-kerult-a-velencei-filmfesztival-5624204/

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/velence-az-elso-hetvegen-tul-5621075/

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/a-dune-fiatal-sztarjat-hiszterikus-rajongassal-fogadtak-a-velencei-filmfesztivalon-5617325/