megkapta a nagydíjat

2021.07.27. 14:51

Híres lett, mert HÍR-es volt az ifjú tehetség

A Hajdúböszörményi Írótábor (HÍR) próza kategóriájának nagydíjasa lett Horváth Adél, a nyíracsádi orvostanhallgató.

Híres vagy HÍR-es? Mindkettő igaz. A magyar nyelv ebben az esetben is bőven ad lehetőséget a szavakkal történő játszadozásra. A tényen azonban ez mit sem változtat, miszerint a nemrégiben megrendezett Hajdúböszörményi Írótábor próza kategóriájának nagydíját a nyíracsádi Horváth Adélnak ítélte oda a rangos szakmai zsűri. Adél irodalom iránti vonzalma és tehetsége már általános iskolában megmutatkozott, középiskolában csiszolódott, és orvostanhallgatóként sem hagyott fel az írással. Az önálló kötet még várat magára, de számos neves szakmai lapban való publikációt tudhat már maga mögött. A líra és az epika között bontogatja szárnyait az ifjú tehetség, a publikációk sora pedig azt igazolja, hogy bizony nem kis sikerrel teszi mindezt. Adél több éve tagja az Áfra János által vezetett versműhelynek, verseit, prózai írásait a Helikon, az Irodalmi Szemle, a Csillagszálló, a Zempléni Múzsa, a Vörös Postakocsi és a Prae irodalmi folyóiratok is közölték.

– Idén először jelentkeztem a táborba. Tavaly a járvány kitolta a vizsgaidőszakot, így maradtam le a kurzusról. Bár nem állnak tőlem távol a versek sem, most a próza szekciót választottam. A több mint száz, zömében 30 év alatti résztvevő 8-10 fős csoportokban dolgozott, a mi műhelyünket Csobánka Zsuzsa Emese vezette, akivel nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, a közös érzelmi és szakmai hullámhosszat.

Villámhárító

– Általában mesével kezdtük a napot, reflektáltunk az adott történetre, de volt, amikor egy-egy irodalmi alkotásból kiragadott mondat köré kellett történetet kerekíteni. Így kaptuk az egyik napra a „Hány csillaggal kéred?” bevezetőt, ami tulajdonképpen a születendő novella első sora volt, s aminek köszönhetem a nagydíjat is. Azonnal elindultak a gondolataim, eszembe jutott a csillagokról a tetováló szalontól az iskolai szuperötösig minden, amiket aztán szépen lassan el is vetettem. Hajnali kettőkor még úgy feküdtem le, hogy nem volt történetem – mesélte Adél. Persze reggel, amint felébredt, szikraként pattant ki a fejéből a Villámhárító címet viselő novella sztorija, amit a címhez illő villámsebességgel meg is írt. Adél úgy magyarázta, hogy a novellában főszerephez jutó édesanya által képviselt elveket, érzéseket a „mutasd, ne mond” alapján, cselekedetei segítségével kívánta megmutatni, így a történet mélyebb gondolatokat is ébreszthet az olvasóban, de mindenképpen nagyobb és komolyabb figyelmet követel.

Valóra vált az álom

A megírt novellákat felolvasták a csoportban, megbeszélték az írásokat, így segítették egymás munkáját. – Nagyon tetszett a műhelymunkában, hogy a megbeszélések során le tudtunk menni olyan mélységekig, mint a karakterábrázolás, a párbeszédek elemzése. Rengeteget tanultam a pár nap alatt úgy, hogy szinte észre sem vettem. A műhelytagok novelláinak elemzése közben jöttem rá azokra az apró, de fontos elemekre, amiket a későbbiekben a saját írásaimban is hasznosítani tudok majd. Sokat tanultunk mindannyian egymás hibáiból, de a sajátunkból is. Nagyon fontosnak tartottam az értő figyelmet, amit Csobánka Zsuzsától és a csoport tagjaitól kaptam. – Tanulni mentem a táborba, de titkon azért megfordult a fejemben, milyen jó lenne díjat kapni – árulta el titkos álmát Adél, amit tehetségének köszönhetően sikerült valóra váltania.

Kedves Zilahi Enikő

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában