irodalmi kezdeményezés

2021.06.22. 10:08

Új látványossággal készültek a Déri téren

Köztéri installációval hoznák közelebb egymáshoz a közösségeket.

Gyógyító üzenetek küldésére buzdítja a debrecenieket a város Déri térre álmodott kulturális kezdeményezése. Puskás István alpolgármester a keddi bemutató tájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az installáció reflektál a város az UNESCO Irodalom Városa címére benyújtott pályázatára, amelynek vezérfonala az irodalom gyógyító ereje.

Fotó: Matey István

- Ezt a szellemiséget szeretnénk bemutatni a helyieknek, hiszen a mögöttünk lévő nehéz hónapok után különösen aktuális tud lenni ez az üzenet, amelyet tovább tágíthatunk, ha az irodalom közösségteremtő erejére gondolunk – jegyezte meg. Az ötlet Rómából érkezik, ahol évezredes hagyománya van a „beszélő” szobroknak, amelyekkel üzennek egymásnak a lakosok.

Puskás István alpolgármester | Fotó: Matey István

- Debrecenhez is köthető „beszélő” szobor epizód – mutatott rá az alpolgármester Szabó Magda Abigél című regényének címadó motívumára, amelyben a korsós szobor gyógyító üzenetekkel, jó tanácsokkal felel a lánynevelde tanulóinak. – Ezt újragondolva emeltük a fikcióból a valóságba, amikor a Déri tér Merengés című szobra köré létrehoztuk az installációt – mutatott rá Puskás István, majd folytatta -, cél, hogy álljunk meg egy pillanatra, és olvassunk néhány gyógyító sort és üzenjünk vers vagy idézet formájában egymásnak.

Pósán László országgyűlési képviselő és Puskás István alpolgármester | Fotó: Matey István

Pósán László országgyűlési képviselő az üzenet minőségére hívta fel a figyelmet, amelyben mindig megfigyelhető az a közös tulajdonság, hogy valamilyen örök emberi igazságot vagy egy olyan üzenet hordoz, amely iránytűként szolgálhat az életünkben. – Emellett tökéletesen szemléltetik majd az elhelyezett mementók, hogy milyen az irodalmi érdeklődése a helyieknek, mi jellemzi jelenleg a város kulturális mentalitását – jegyezte meg.

Lakner Lajos, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese | Fotó: Matey István

Lakner Lajos, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese a gyógyító sorokra reagált Ady Endre alakját megidézve. Emlékeztetett: 1899-ben Kíváncsi aláírással üzenetet kapott Ady, akinél arról érdeklődött a titokzatos levélíró, hogy új verseskötetében miből fakad a költő kirajzolódó szomorú világképe. Az ő élete csak egy látszat, de valójában nem él – felelte Ady. Ekkor határozta el a levélíró, hogy megmenti a fiatal debreceni írót, és visszahozza a letargiából – részletezte az igazgatóhelyettes. – A gyógyító üzenetekből végül szerelem fogant, így mondhatni célt ért a Kíváncsi néven szignózó levélíró, aki nem mellesleg Jázmin néven publikált is – tette hozzá Lakner Lajos, aki burkoltan arra utalt, hogy nevezhetnék akár így is a merengő szoboralakot.

Pósán László országgyűlési képviselő és Fodor Éva, a Déri Múzeum tárvezetője | Fotó: Matey István

Debreceni Tivadar Merengés című alkotásáról már Fodor Éva, a Déri Múzeum tárvezetője, muzeológus, művészettörténész osztott meg részeteket. Felidézte a keletkezés körülményeit, amikor az alkotást még gipsz formájában kritizálta a helyi lap publicistája, akit az alkotó párbajra hívott. A nézeteltérés végül békésen rendeződött, majd a múzeum saját költségén bronzba öntette az alkotást, amely 1930 óta ékesíti a Déri teret és hirdeti a szobrász munkásságát. – A közönség érdeklődését is maga után vonta az alkotás, mivel a modell a művész felesége volt, aki pedagógusként tanított, így volt némi pikantériája ennek a történetnek is – tette hozzá Fodor Éva.

Pinczés Orsolya, a Debreceni Református Kollégium Múzeum – Szabó Magda Emlékház múzeumpedagógusa | Fotó: Matey István

Pinczés Orsolya, a Debreceni Református Kollégium Múzeum – Szabó Magda Emlékház múzeumpedagógusa a regényt ihlető karaktereket idézte fel a sajtóeseményen. – Az emberséges és hazafias regényalakot, Kőniget Szabó Magda Dóczy-beli franciatanára, Hettesheimer Ernő ihlette, aki egy bánkúti kiránduláson felolvasott a hadinaplójából – kezdte Pinczés Orsolya. Az addig esetlen, megengedő tanár jellemét ekkor értették meg a lánynevelde tanulói, akik előtt kirajzolódott egy kemény, háborúban megfáradt katona képe, aki rengeteg fájdalmat átélve felismerte, hogy abban a zárt, szigorú világban, amiben a lányok nevelkednek, engedte, hogy gyerekek lehessenek, amíg csak tehetik. Szabó Magda Abigél című regénye neki állít emléket – zárta.

Matey István

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában