Játékfilm készülhet Weisz György kriminovellájából

A tapasztalt újságíró, Weisz György a pár éve megjelent novellájával – melyet a Haonon is olvashatnak – egykori családtagjainak az emléke előtt szeretett volna tisztelettel adózni. A krimi jellegű írás végül több nyelven, a világ különböző tájain is megjelent. A Bökönyből induló szálak azonban nem álltak meg itt, nemrég ugyanis filmforgatókönyv is készült A gyűrűből. A novella történetének hátteréről és a további tervekről az író, Weisz György beszélt a Hajdú-bihari Naplónak.

Személyes szálak

A novella nevét is adó, S. J. monogramú gyűrű az író anyai nagyapjának nevére utal, akinek életútja kiindulópontként jelent meg a történetben.

– A nagyapámat Schiffmann Izidornak hívták, az ő személye adta a mű egyik főszereplőjének karakterét. Végigharcolva az első világháborút kétszer is megsebesült. Hősies cselekedeteiért a háború után királyi kitüntetésben részesítették. A történet Bökönyben, a szülőfalumban játszódik: a háború után a nagyapám gazdálkodóként, illetve egy szatócsbolt tulajdonosaként tevékenykedett itt, a – száz ortodox zsidó családot magában foglaló – közösség megbecsült tagjaként. Az 1938-as, első zsidótörvény kihirdetésekor nem hitt abban, hogy a nem várt döntés komolyabb problémát jelenthet az életében. 1944. május 14-én, a deportálás kezdetekor az összes kitüntetését, oklevelét magához véve elment, hogy kiálljon a családjáért, és rábírja a döntőbírákat, a múltjára való tekintettel ne vigyék el őket. Sajnos azonban ennek nem volt foganatja, Auschwitzba kerültek. Ez a történet adta az alapját a novellának, majd továbbgondolva, krimivé formáltam a leírt eseményeket – emelte ki Weisz György, hozzátéve, újságíróként mindig is szeretett a történetek mélyére ásni. – A novella megírása előtt elmentem Bökönybe, kutakodtam az elődök után, beszéltem a polgármesterrel, a szülőházam mellett lakó szomszéd nénivel. Van az egész ügyben persze egy kis exhibicionizmus, ugyanis én vagyok az utolsó élő, Bökönyből származó zsidó. Ez kissé a lelkemre is kihatott, jó lenne megemlékezni arról a nagyjából 400, egykor ott élő zsidóról, akik közül végül mindösszesen tízen tértek vissza Auschwitzból. A helyi zsidó hitközség ráadásul az anyai nagyanyám testvére által alakult meg, s ez többletmotivációt jelent.

Film és folytatás

Az elkészült novella különböző médiaorgánumokban angol, héber és magyar nyelven is megjelent, végül egy régi barátnak köszönhetően a film felé vette az irányt, hangsúlyozta az író.

– Harsányi Gábor Kossuth-díjas színművészhez évtizedes kapcsolat köt, a forgatókönyv ötlete is egy közös beszélgetésünkből indult. Tavaly egy Emmi-pályázat nyertes munkája (a Mártírok/Pesti srácok című történelmi musical televíziós játéka) közben már dolgoztunk együtt, így nem ez az első közös projektünk. Gábor fantasztikus játékfilm–forgatókönyvet készített A gyűrűből, mely végül Kálomista Gábor film­producerhez, a Thália Színház igazgatójához is eljutott. Remélhetőleg sikerül megfilmesíteni a produkciót, fontos lenne nemcsak személyes kötődésem, de a mű mondanivalója miatt is. Egyfajta tiszteletadás az elődök emléke előtt, némi krimi jelleggel megfűszerezve – összegezte Weisz György, aki ha választhatna, neves szakemberekkel, de mindenképpen az eredeti helyszín felhasználásával készítené el a produkciót. – Természetesen ez producer- és rendezőfüggő, de amennyiben – játszva picit a fantáziával – bárkit választhatnék a filmhez, Kamarás Ivánt, Reviczky Gábort és Cserhalmi Györgyöt is el tudnám képzelni egy-egy szerepben. Ez persze fikció, de szívmelengető lenne látni, ahogy az eredeti, bökönyi helyszíneken ilyen nagy nevek játszanak, esetleg egy olyan remek rendező, mint Szabó István (A napfény íze) rendezésével. Ha pedig elkészülne a film, akár egy folytatás is megvalósítható lenne, hiszen rengeteg érdekességet tartogat még a novella szereplőinek háttere. Mindenesetre maga az a tudat, hogy forgatókönyv készült a novellámból, már önmagában hatalmas örömet és megelégedést okoz számomra.

Péter Szabolcs

Mint egy tehetségkutatás

Az újságíró – elmondása szerint – a napi teendői mellett egy Mozart-opera bemutatója körül is segédkezik. – A Színigazgató című műben, melyet Mohos-Nagy Éva professzor asszony, operaénekes rendez, ötletekkel igyekszem hozzátenni a nagy egészhez. Az operából – tíz fiatal, tehetséges egyetemista közreműködésével – egy kétszer 50 perces alkotás lett, amelyet várhatóan szeptemberben mutatnak be, a Balogh József vezette Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar kíséretében.