miként lettünk naggyá?

2021.06.08. 20:11

A Libakert múltjáról nyílt helytörténeti tárlat Debrecenben

Régen nem lehetett csak úgy akárki polgár a városban!

Fotó: Molnár Péter

- Miként lehetséges az, hogy Debrecen úgy maradhatott fenn, nagyobb vizek nélkül is, hogy soha nem épített falakat? A tudás védett meg minket, és a tudás építette fel ezt a várost – hangsúlyozta dr. Papp Csaba önkormányzati képviselő a ,,Libaúsztató helyén Debrecen első lakótelepe – Libakert„ című helytörténeti kiállítás kedd délutáni megnyitóján az Újkerti Könyvtárban.

A kiállítást dr. Papp Csaba nyitotta meg | Fotó: Molnár Péter

Az ország legjobb iskolája

Előadásában a politikus arra is rámutatott, hogy a régmúlt Debrecenében nem lehetett akárki polgár, és nem juthatott akárki földhöz. Így volt ez a Libakertben is. A letelepedni akarók teljesítménye kellett ahhoz, hogy befogadják. Debrecen ma is arra törekszik, hogy itt tartsa a debrecenieket, a vállalkozókat, és összefogjon velük, a polgárokkal és az egyetemmel is. A mostani kiállítás arra is alkalmas, hogy bemutassa, miként lett Debrecen ilyen nagy – húzta alá az önkormányzati képviselő.

Felelevenítette azt is, hogy a képviselősége eredményeként többek között rendbe tették a közvilágítást, felújították a tereket, parkokat. A város megvásárolta a háziipari szövetkezet romos épületét, lebontatta azt, és ott alakították ki az új Arany János teret. A városrészben működik az ország legjobb iskolája, az ,,Ibolya”, és új szobrot is elhelyeztek Arany János tiszteletére.

Fotó: Molnár Péter

Gémeskutak sokasága

Az ünnepségen előadást tartott Nyul Imre helytörténeti kutató is, aki egyebek mellett felelevenítette, hogy Debrecenben a régi Libakert tűnt el leghamarabb, emiatt kevés dokumentum marad fent róla. Ő gyermekkorában még járt a régi Libakertben, és nagyon nagy hatást tett rá a sok gémeskút.

Nyul Imre | Fotó: Molnár Péter

Itt egyébként 400-500 évvel ezelőtt még legelő volt, és oda hajtották ki a libákat a Mester és a Péterfia utcáról. A terület alacsonyabban terült el, mint a környezete, így itt mindig friss fű volt, és kialakulhatott a libató is. Maga a Libakert elnevezés 1743-ban született meg, és megtudhatták a rendezvény résztvevői azt is, hogy 1897-ig tilos volt kint lakni, csak pajtát lehetett építeni, és addig csak a csősz lakhat ott kint a családjával.

Az itt gazdálkodó és később itt lakó kertészek zöldségeket termesztettek, melyeket a városháza mellett külön területen árusíthattak. Ültetvényeiket rőzsével és árkokkal vették körül, de az öntözéshez is árkokat használtak az úgynevezett árasztásos módszer érdekében.

Fotó: Molnár Péter

Pöttyös ház és bábaképezde

Amikor megjelentek itt a bolgárkertészek, magukkal hozták a tudásukat és a különleges magvaikat, s ezeket szívesen adták át a helyieknek is. Megtudhatták ugyanakkor az érdeklődők azt is, hogy milyen híres épületek találhatók a libakerti városrészben. Nyul Imre elmondta: ilyen az egykori pöttyös ház, a Serház, valamint a bábaképezde, illetve a tornaegylet épülete is.

A különleges helytörténeti kiállítás június 29-ig tekinthető meg a Jerikó utcai Újkerti Könyvtárban.

Vass Attila

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában