sorozatajánló

2021.04.20. 20:16

A vezércsel, amihez sakktudás nem szükséges

A megjelenést követő első 28 napban 62 millió háztartásban nézték meg.

Fotó: Netflix

A Netflix minisorozatainak sorában fedezhetjük fel A vezércselt, amely a sakk világába kalauzol minket, miközben sakktudás egyáltalán nem szükséges hozzá. A 2021-ben Golden Globe-díjjal kitüntetett sorozat hét epizódján keresztül végigkövethetjük, hogyan válik a nyolcéves, édesanyját elvesztő és intézetbe kerülő Elizabeth Harmon felnőttkorára sakkvilágbajnokká. A sorozat egyébként dupla győzelmet aratott a Golden Globe-díjkiosztón, ugyanis nemcsak a legjobb televíziós minisorozat vagy tévéfilm kategóriájának díját nyerte el, hanem a színésznő, Anya Taylor-Joy a filmben nyújtott alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést is hazavihette.

A forgatókönyv története jó példa és ösztönző erő arra, hogy hosszú évekig dédelgetett vágyaink egyszer valóra válhatnak, nem csak a mesében. Az amerikai szerző, Walter Tevis 1983-ban adta ki A vezércsel című regényét, melynek filmrendezési jogait a 80-as évek végén vásárolta meg Allan Scott, a film producere. Tevisnek egyébként három regényét már megfilmesítették, A svindlert (The Hustler) 1961-ben, A földre pottyant férfit (The Man Who Fell to Earth) 1976-ban, A pénz színe címűt (The Color of Money) pedig 1986-ban. A The Sunday Post cikkéből kiderül, hogy Allan Scott kilencszer írta át A vezércsel forgatókönyvét, és 30 évig kopogtatott filmrendezők ajtaján, akik közül 2007-ben egyedül Heath Ledger vállalkozott volna komolyan a megfilmesítésére, ha hirtelen halála ennek nem szab gátat. Végül a Netflix jelentkezett, hogy hosszabb formában hajlandó vászonra vinni. Ekkor már szerzőtársával, Scott Frankkal alakították át a forgatókönyvet a végleges formára.

A főszerepet Anya Taylor-Joy, egy amerikai születésű, argentin-brit származású színésznő játssza, aki 24 éves korára magáénak tudhat számos díjat és jelölést, ami jelzi a szakma meghajlását tehetsége előtt. Anya a tánc világából érkezett, képzett balett-táncos, ami egyébként elmondása szerint segített neki abban, hogy a sakklépéseket mint egyfajta koreográfiát megtanulja. 2015-ben a The Witch (A boszorkány) című horrorfilmben nyújtott alakítása után figyeltek fel rá, s innen ívelt fel karrierje a sakkzseni megformálásáért járó Golden Globe-díjig. A film előtt egyébként nem is tudott sakkozni, Beth Harmon szerepe miatt tanult csak meg. De ki is ez a Beth Harmon, akit Taylor-Joy olyan kiválóan személyesít meg? Megfogható ez a karakter? Egyszerre kivételes tehetség és szétcsúszott élet. Nem sokat láttat magából, ami talán épp a zseni voltából fakad. Csak a nagy szemei jönnek közel sokszor premier plánban, amelybe mi, nézők nagyon szeretnénk belelátni, de erre nem sok lehetőség nyílik. Megmutatkozik valami előző szerepeiből, vagy egyenesen kívánatos volt, hogy a thrillerekben és horrorfilmekben már magát megmutató Taylor-Joy alakítsa ezt a szerepet, mert valami félelmetes titokzatossággal tudja körbevenni a karaktert.

Az ő élete és jellemformálódása áll a középpontban, a sakk világa inkább csak díszlet, miközben a filmkészítők nagyon precízen figyeltek arra, hogy a sakkjátszmák mindegyike kidolgozott legyen.

Olyan szakértőket vontak be, mint Garri Kaszparov, orosz sakkvilágbajnok és Bruce Pandolfini ismert New York-i sakkoktató. A történet fiktív, de Polgár Judit példáját látva akár igaz is lehetne. Ma is a férfiak uralják a sakk világát, az 1950-es és 60-as években pedig még inkább meglepő volt, hogy egy fiatal hölgy megszégyenítő vereségeket mér a nála sokszor jóval idősebb, rutinos versenyzőkre.

A történetmesélés fonala többnyire lineáris, Beth visszaemlékezései szakítják csak meg, amelyek által önmagát és az anyját szeretné megérteni. Korán elvesztett édesanyjának alakját és ezáltal hozott családi hátterét gyermekkori emlékeiből próbálja felépíteni, ami a nézők számára is jelentéssel bír, hiszen a családi háttér, a genetika feltárása elsődleges, ezek ismerete nélkül egyetlen pszichológus sem kezdi el a kezelést. Beth-nek pedig biztosan szüksége lenne rá, viszont függőségei, genetikailag meghatározott személyisége és zsenialitása metszetében nehéz megoldást találni rá.

Egy-egy részben relatíve kevés a cselekmény és a fordulat, tehát ne egy pörgős, A nagy pénzrablás típusú sorozatra számítsunk, viszont mégis magával tud ragadni minket a hangulat, az atmoszféra, a tapintható feszültség. Ha valaki számára a díjak nem is, a nézőszámok magukért beszélnek, ugyanis a Netflix rekordként számolt be arról, hogy

a megjelenést követő első 28 napban 62 millió háztartásban nézték meg A vezércselt.

A sorozat hype-ja nyomán az utóbbi időben maga a sakk mint időtöltés is felkapottabb lett, illetve Polgár Judit története és pályafutása is újra reflektorfénybe került. A Netflix össze is hozott egy online " target="_blank" rel="noopener noreferrer">beszélgetést Polgár Judit és Anya Taylor-Joy között, aki elismeréssel adózott a sakkbajnoknőnek, miközben kíváncsi volt, milyen volt nőként megállnia a helyét a sakk világában. Polgár Judittól megtudtuk, hogy valóban sokkal többször kellett bizonyítania, mint a férfiaknak, gyerekként pedig gyakran kapta meg a felnőtt ellenfeleitől, hogy csak szerencséje volt vagy épp a játékostársa volt figyelmetlen.

Krajnik Ildikó/Cívishír.hu

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában