a magyar nyelv napja

2020.11.13. 21:33

Romlik-e a nyelv az interneten, vagy csupán változik?

Általános érvényű választ nehéz adni, üdvözítőbb az árnyalt megközelítés.

Az utóbbi mintegy két évtizedben a tudományos irodalma is virágba borult az internetes nyelvhasználat témájának; felmérések szintjén is többen vizsgálták a szokásokat.

A világhálón elérhető hazai szakirodalomban gyors tallózásfélét végezve, egyebek mellett találkozhatunk az NRC Piackutató Kft. 2012-es, ezer internethasználó körében végzett kutatásának eredményével, mely szerint a hazai internetes társadalom túlnyomó többségének fontos a helyesírás, és minden második netező úgy gondolja, teljes mértékben illik rá az az állítás, hogy helyesen ír. Mindössze 4-5 százalék tartja magát gyengének ezen a téren. A neten írásban rendszeresen megnyilvánulók csupán 4 százalékára igaz az, hogy nem törődik azzal, milyen helyesírású szöveget hagy maga után – idézi a vizsgálat megállapításait a Mediainfo.

Úgy tűnik, központi (és csöppet sem egyszerű) kérdés az anyanyelv sorsa iránt valamilyen mértékben érdeklődők előtt, hogy romlik-e a helyesírási kultúra az internetes kommunikáció hatására. Észlelhető egyfajta közvélekedés, amely szerint igen, persze, romlik. A nyelvész kutatók közül sokan ilyenkor nem romlásról, hanem változásról beszélnek, annál is inkább, mivel az internetes kommunikáció, csakúgy, mint a szleng vagy a diáknyelvi stílus, új formákat, új szokásokat, gyakran kreatív, szellemes, stilisztikailag érvényes fogásokat hoz létre. És persze az, hogy romlásról beszélünk-e, vagy változásról, gyakran szemléletbeli kérdés, és ki-kiújuló vitákat eredményez az anyanyelvvel foglalkozók között.

Általános, mindenre érvényes válaszokat nehéz az iménti kérdésre adni, nem árt tehát – sommás ítélet helyett – óvatosan, árnyaltan, körültekintően közelíteni hozzá; többnyire ezt lehet leszűrni a tudományos vizsgálatok nyomán is.

Bódi Zoltán netnyelvész egy korábbi interjúban rámutat: a gyenge nyelvi kompetenciával rendelkezőkre valóban erőteljesebben hat a hagyományos írásbeli normának az interneten megfigyelhető fellazulása. Értelemszerűen ők elsősorban az iskolások közül kerülnek ki: az a réteg, amelyik a legintenzívebben használja az internet nagyon interaktív műfajait, a saját megfogalmazása szerint pont azért szereti az internetet, mert ott nem kell a formára, a helyesírásra odafigyelni – olvasható az It-business.hu-n megjelent írásban.

Kálmán László nyelvész pedig egy, a Nyest.hu-n feltett kérdésre válaszolva annak a vélekedésének adott hangot, hogy az úgynevezett SMS-nyelvben használt rövidítéseknek ugyanannyira nem lesz semmi hatásuk a nyelvhasználatunkra, ahogy a távirat megjelenésének és elterjedésének sem volt annak idején, pedig a híres „távirati stílus” csakugyan természetellenes volt.

Illő köntösbe bújva

Aközött, hogy most helytelenségek terjedéséről vagy csak folyamatos változásról beszélünk, s hogy ez nekünk, laikus nyelvhasználóknak tetszik-e, vagy sem, a kapocs a nyelvi helyzet megkívánta stílus, illetve a nyelvi illemtan lehet – ahogy arra több szakmai fórumon is utalnak szerzők. Cseten, egymás között válthatunk szót laza megformáltsággal, de például iskolai dolgozatban nem. Tudományos megfogalmazással: kódot váltunk, amikor kell.

Veszelszki Ágnes 2008-as felmérése szerint (melyet Szerdi Ilona idéz 2019-ben az Anyanyelv-pedagógia szakfolyóiratban) a diákok 80 százaléka ír tudatosan másképp a számítógépen, mint kézírással az iskolában: rövidítéseket használ, elhagyja a mondat- és tulajdonnévkezdő nagybetűket, a mondatközi és -végi írásjeleket. Egy 2010-es kutatásának eredményei pedig kimutatják, hogy az általános iskolások 50 százaléka és a középiskolások 30 százaléka számos olyan rövidítést használ kézírásban is, amely elsősorban az internetes csevegéseiket jellemzi. Egy 2017-es online felmérés eredményei pedig azt mutatják, hogy az általános és a középiskolás diákok többnyire helytől, személytől és szituációtól függően veszik figyelembe a helyesírási szabályokat az internetes kommunikációban – állapítja meg szintén Szerdi Ilona.

Ugyanő hívja fel a figyelmet egyfajta „kettős erkölcs” működésére: a net népe bizonyos típusú hibákat nem tart súlyos vétségnek (egybeírás-különírás), maguk is rendszeresen elkövetik, más típusúak miatt pedig (akár ugyanazok) megbélyegzik, kigúnyolják az elkövetőket – ugyanott, a közösségi oldalon…

FGY

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában