Nemcsak hazánkban ünneplik a nemzet pártfogójaként Szűz Máriát

Pontosan négy évtizeddel ezelőtt, 1980. október 8-án szentelte fel a Szent Péter-bazilika altemplomában II. János Pál pápa a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. Ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros, prímás október 8-án reggel szentmisét mutatott be a kápolnában. Bár a külön ünnepet 1896-ban XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára, mi már Szent István király felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.

A Homokkerti Magyarok Nagyasszonya Kápolnában a hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is szentmisén vehetünk részt az ünnepnap alkalmából. Bár a külön ünnepet 1896-ban XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára, mi már Szent István király felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.

Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak – összegez honlapján a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye.

A Nagyasszonynak szentelt helyek

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a következő településeken találhatók Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt kápolnák, illetve templomok: Nyíregyháza (társszékesegyház), Balkány, Balsa, Bátorliget, Debrecen-Homokkert, Dombrád, Eperjeske, Fülpösdaróc, Gégény, Gemzse, Kaba, Ramocsaháza, Tiszacsege, Tiszadob, Tornyospálca, Újfehértó, Újiráz. Az egyházközségekben a templombúcsúkat az ünnep napján, vagyis október 8-án tartották, illetve a rákövetkezendő vasárnap, október 11-én tartják.

HBN