Több országban is díjazták a debreceni kötődésű filmes műveit

Jakab Edit író, rendező, producer, nyelvész, tolmács, újságíró, egykor Debrecenben tanult, majd a tengerentúlon folytatta az életét, ahol a mai napig egymás után halmozza a sikereket.

A hatodik rövidfilmje az Uncle Zsiga címet kapta, amely egyben a vizsgafilmje és az ötödik diplomamunkája. Alkotásával az isztambuli filmfesztiválon két díjat is besöpört, köztük a legjobb rövidfilmért járó elismerést. Az In Praise of Angela című, szatíra műfajú rövidfilmje – amely az amerikai középnyugati munkásosztály napi valóságát és álmait örökíti meg – Ohióban 147 filmből a tizenöt legjobb alkotás közé került a Wexner Center for the Arts fesztiválján.

„A rövidfilmek után szeretném megkezdeni a nagyjátékfilmek készítését, az elsőnek a forgatókönyvét már megírtam”

– nyilatkozta Jakab Edit író, rendező, producer a Napló kérdésére. – New Yorkban és Budapesten tervezem a forgatását, amihez a szükséges kétmillió dollár megszerzése után, azonnal hozzákezdek – mondta lelkesen.

Izgalmas életút

Jakab Edit elmondta, hogy mindenfelé élt az évek folyamán. A gyerekkora egy részét Finnországban töltötte, élt Berlinben, tanult fél évet Moszkvában, és a Kossuth Lajos Tudományegyetem diákja volt Debrecenben.

– A második diplomámat az Indiana Egyetemen szereztem. A volt férjemmel mentem ki Amerikába, New York volt az álmom, itt éltünk is másfél évet, ahol mindenben kipróbáltam magam – emlékezett vissza Edit. – A Princeton Egyetemen PhD-t szereztem elméleti, valamint szláv nyelvészetből, tanultam a Harvardon és az MIT-n is vendégdiákként, az utóbbin Noam Chomsky óráit látogattam. Egy négyéves posztdoktorális kutatói állás és tanítás után kicsit másfelé vitt az élet, tolmácsként dolgoztam a világhírű Cirque du Soleil-nél Montrealban, majd a Kanadai Bevándorlási- és Menekültügyi Hivatal magyar, angol, francia nyelvű hivatalos tolmácsa voltam – folytatta.

– Jelen voltam mindenhol, a tárgyalásokon, a repülőtéren és a határrendészeten egyaránt, ennek alapján írtam meg az első nagyfilmes forgatókönyvemet, aminek a címe Rootless – „Gyökértelenül”, egy nagyon személyes történet keretébe foglalva mutatja be egy tolmácsnő napját – tette hozzá. – Montrealban újságírásban is próbálgattam nyitogatni a szárnyaim, mivel a filmért és a dzsesszért rajongtam mindig, ezekről a fesztiválokról tudósítottam haza a Szép Szó rovatnak. Időközben rájöttem, hogy akkor vagyok igazán boldog, amikor a filmszínházak hűvös félhomályában ülök hetekig távol a mindennapoktól, ezért úgy gondoltam, hogy én is filmmel szeretnék foglalkozni, és megrendeztem az első rövidfilmemet, amelyben én játszom a főszerepet – fűzte hozzá. – Ezután pedig felvettek egy amerikai egyetem rendezői mesterszakára, ahol sikeresen le is diplomáztam – mondta.

Megfelelő szaktudás

Ahhoz, hogy egy filmet profi szinten vászonra tudjunk vinni, elengedhetetlen a megfelelő szaktudás megszerzése. – A filmkészítés a legösszetettebb és legnehezebb munka a világon, mivel mindent kell hozzá tudni – mentálisan, fizikailag és emocionálisan is –, százszázalékosan ott kell lenni – mondta Edit. – Nagyon fontos, hogy a kamerabeállításokon kívül oda kell figyelni a megfelelő színészrendezésre, és nagyon jó kapcsolatot kell kialakítani a stábbal, ami a forgatás stresszes folyamata alatt nem mindig könnyű – folytatta. – Minden film forgatása alatt jelentkezhetnek problémák, amiket egy rendezőnek tudnia kell áthidalni, és bizony néha a forgatókönyvet is át kell írni egy kicsit – fűzte hozzá.

Uncle Zsiga

Jakab Edit az emberek közötti mély, bonyolult kapcsolatokat jeleníti meg filmjeiben. – A forgatókönyvet Bak Zsuzsannával írtuk, az ihletet Csák Géza Szókratész elbeszélése adta, ami egy apa-lánya kapcsolatról szól, de a végeredményt teljesen más irányba vittük el – közölte. – Ezt követően jött a fejtörés, hogy kit lehetne felkérni főszereplőnek, majd Gyabronka József és Bordán Lili mellett döntöttünk, akik elfogadták a felkérésemet, amiért roppant hálás vagyok. A forgatást teljes női stábbal kiviteleztem, ami egy filozófiai és elvi elhatározás volt, mert még mindig nehéz a nők helyzete a filmiparban – tette hozzá. – Miután majdnem minden benyújtott pályázatot megnyertem, Ohióba repítettem a színészeket, valamint Csepeli Eszter operatőrt, az utómunkához pedig nagy tapasztalattal rendelkező és a filmiparban ismert munkatársakat találtam, köztük a vágót, Ruszev Szilviát. A filmhez a Klezmatics zenésze, Matt Darriau komponálta a zenét, aki egyben régi jó barátom – ismertette.

Jövőbeli tervek

Az író, rendező, producer a halmozódó sikerek között, az első, In Trans című dokumentumfilmjével – amit egy transznőről készített –, egy nemzetközi fesztiválon közönségdíjat nyert.

Edit elmondta, hogy a filmjei, mint minden film, rengeteg munkát és odaadást igényelnek, de a végeredmény minden fáradságot megér, így ezt szeretné folytatni élete végéig.

– A filmrendezői mestervizsgám megszerzése után úgy döntöttem, hogy hazaköltözöm, hogy időt tudjak tölteni idősebb szüleimmel, ahol az otthonom szépítgetése mellett, megpróbálok ismét beilleszkedni, ami nem lesz könnyű ennyi tengerentúl töltött év után, továbbfejlesztem az első nagyfilmem forgatókönyvét, pályázatokat fogok írni, és megpróbálok munkát találni a film- és a tanítás világában, amit szívvel-lélekkel csinálok – számolt be róla. – Egy darabig mindenképp Európában szeretnék élni, de ki tudja, merre visz el a későbbiekben az élet – fogalmazott végül.

Vámosi Kira