Szól a könyv, hogy melyik polcon van

Mintegy 20 ezer darab dokumentum vásárlására írt ki közbeszerzést a Méliusz Juhász Péter Könyvtár a „központi, fiókkönyvtárai és a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer részére, a Magyarországon megjelent és forgalmazott, magyar és idegen nyelvű könyvek szállítására”.

– Ez a megszokott éves könyvbeszerzés, melynek pontos darabszáma attól függ, milyen mértékű kedvezményt ad az ajánlattevő a piaci árhoz képest. Ezen túl hangoskönyveket, kottákat, CD-ket, DVD-ket, diafilmeket is szerzünk be – tudtuk meg dr. Kovács Béla Lóránt igazgatótól. – A szépirodalmi műveket nagyobb példányszámban vesszük, hiszen gyakran sorban állnak értük az olvasók – ismertette a Napló kérdésére. Példákat is említett: némely romantikus regény, kamaszoknak Leiner Laura Szent Johanna-gimi sorozata, Yuval Noah Harari könyvei keresettek; az utóbbi években népszerű volt Douglas Murray Európa furcsa halála című kötete, vagy a gyerekeknek Berg Judit Rumini-sorozata.

– A beszerzett könyveink 25-30 százaléka gyerekirodalom. Szakkönyveket is vásárolunk, amikből szinte minden könyvtárunkba kerül; közérthetően egészségüggyel, kertészkedéssel, hobbival foglalkozó könyveket. A központi könyvtárunkba a tudományterületek magyar nyelven megjelent munkáit is igyekszünk beszerezni. És van egy különösen érzékeny gyűjteményünk, a zenei, ahova kottákat, zenei CD-ket, hangoskönyveket vásárolunk, továbbá az idegen nyelvi részlegbe nyelvtanulást segítő dokumentumokat, nem csak könyveket – sorolta.

A selejtezésről elmondta, van egy 1975-ös rendelet, és természetesen elsősorban a nagyon régi, használt, rossz állapotú könyveket érinti. Bár van egy kötészetük, ahol mindent megtesznek a „menthető” könyvekért (jelenleg is mintegy ezer kötet van javítás alatt), ez nem mindig elég. Viszonylag gyorsan elhasználódnak a gyerekkönyvek, s bizony előfordul firkálás, tépés és egyéb igénybevétel.

Muzeális értékű kiadványok

– Fentieken túl selejtezzük azokat a szakkönyveket is, melyek tartalma elavult. Például egy 1970-es, Kelet-Berlinről szóló útikönyvet nem érdemes tartogatni. Hasonlóan járunk el azokkal a szépirodalmi kötetekkel is, melyeket már évtizedek óta nem keresnek az olvasók, vagyis forgalom alapján is szelektálunk – magyarázta az igazgató.

Megjegyezte, vannak muzeális értékű, a XIX. században kiadott könyveik is (a fellelhető legrégebbi dokumentum 1580-ban jelent meg), ezeket szükség esetén speciális szakemberek restaurálják, és csak helyben olvashatók, igazgatói engedéllyel. A leválogatás folyamatos, és erre most, járványhelyzetben, amikor az olvasók előtt zárva tartanak, valószínűleg több idejük lesz, így több könyv kerülhet selejtezésre.

A Bem téri központi könyvtáron kívül 12 fiókkönyvtár, társintézményekben 6 könyvtárpont és 51 települési kiskönyvtár (5000 lakos alatti helységekben) tartozik a Méliuszhoz. Az olvasók által keresett könyvek és igénybe vett szolgáltatások eltérnek aszerint, hol van a könyvtár, milyen szociális háttér jellemző az adott helyen.

A közönség összetétele szerint

– Debrecen egyetemváros, a központi könyvtárba külföldi diákok is beiratkoznak, gyakran idegen nyelvű könyveket keresnek. Ettől eltérő az összetétele az olvasóközönségnek egy debreceni fiókkönyvtárban, és megint más egy kis faluban, márpedig az olvasmányokat nagy mértékben ez az összetétel határozza meg. Kistelepülésen jellemzően sokan keresnek iskolai kötelező irodalmat, gyerekkönyveket, míg például a Központi Könyvtárban tudományos kutatók, helytörténészek igényeit is ki kell elégítenünk.

– A központi könyvtárunk forgalma lényegesen nagyobb, mint a fiókkönyvtáraké összesen. Minél nagyobb egy könyvtár, annál hatékonyabban tudja a szolgáltatásait működtetni. A kicsiket azért tartjuk fenn, mert biztosítani kell minden állampolgár számára, hogy könyvtári szolgáltatáshoz hozzáférjen a lakókörzetében – hangsúlyozta az igazgató.

Olvasóik számáról pillanatképet ad a mostani bezárás; 10 ezer olvasó és 21 ezer 500 kikölcsönzött dokumentum volt a rendszerben. (A zárás miatt automatikusan meghosszabbodott a könyvek kölcsönzési ideje.)

Okoscímke a műveken, hajnali leadás

Kovács Béla Lóránt kitért arra, hogy háttérmunkaként leltároznak is, ami egy új technológiának köszönhetően lényegesen könnyebb.

A könyvekben lévő mágnescsíkot, mely eddig csupán lopás ellen védett, kicserélték a központi könyvtár teljes állományában egy rádiófrekvenciás jellel működő címkére, ami a raktározást és kölcsönzést is szolgálja. A fiókkönyvtárakban még tart az ezzel kapcsolatos munka. – A címke tartalmazza a dokumentum jellemzőit, és egy jeladóval meg tudjuk nézni, bent van-e, és melyik polcon van; a kolléga ezt messziről leolvassa, nem kell minden darabot kézbe vennie – magyarázta a Méliusz Juhász Péter Könyvtár vezetője.

Azt is elmondta, hogy a technológia révén a Központi Könyvtárban lehetővé vált az önkölcsönzés. Ez olyan, mint az önkiszolgáló vásárlás a pénztáraknál: az olvasó magának rögzíti a dokumentumok kölcsönzését és visszavételét. További fejlesztési terv, hogy akár hajnali 2-kor is bedobhatja a dokumentumot az olvasó a Központi Könyvtár falánál elhelyezett „dropboxba”, az pedig rögzíti, hogy beérkezett. A rendszer tavaly óta már használható, és igyekeznek minél több fiókkönyvtárra kiterjeszteni.

Szőke Tímea

Borítókép: A bibliotékák az olvasnivalók mellett kulturális programokkal is rendszeresen szolgálnak