Örök, mégsem konstans a kultúra

A kultúra határai címmel ült egy asztalhoz csütörtök délelőtt Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, L. Simon László író, költő, Váró Kata Anna egyetemi oktató, színház- és filmkritikus, valamint Szirák Péter egyetemi professzor a Debreceni Egyetem főépületében.

A kultúra feladatai

A már többéves hagyományt maga mögött tudható Csak egy nő szimpózium részeként a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a kultúra és a művészet funkcióit és a generációk által formált változásait fejtette ki.

A beszélgetés elején Bán Teodóra a kultúra azon természetére világított rá, mely a fogyasztói szokásokhoz és trendekhez igazodva időről időre változik. Kiemelte, a kultúra mindig az emberi kifejezés és az adott kor leképezett formája volt, a technológia és a kommunikáció drasztikus kihívásai mellett is megmaradt két szerepe: értéket őrizni és teremteni, ám a teremtő funkciót sikerességét mindig csak a következő nemzedék láthatja.

Porkoláb Gyöngyi, a konferencia háziasszonya Szirák Pétert az őszi fesztivál szervezése közben tapasztaltakról kérdezte. – A kultúra a társadalomba szocializálódás semmivel sem pótolható és kiválthatatlan közege. Abban a sajátos, ellenhatásos viszonyrendszerben, melyben a technika nagyon gyorsan változik, a művészet abból a szempontból radikális terület, hogy gyakran megsérti a kultúra határait. Erre külön definíció is létezik: a művészet akkor teljesít igazán, ha megkérdőjelezi a bevett szokások, szabályok és hiedelmek rendszerét. Ebből kiindulva a kultúrának arra kell törekednie, hogy az egyik generációról a másikra átadja az ismereteket, mint például a sportkultúra, vitakultúra vagy öltözködéskultúra – mutatott rá Szirák Péter, majd hozzáfűzte, bármelyik generációról van szó, a legfontosabb kulcs az anyanyelvi kultúra, mivel alapkérdése a közvetítés. Közvetíteni pedig csak az tud, aki ismeri annak a világát, akibe bele akarja plántálni a kultúrát. Ezért ahelyett, hogy a magas kultúrában üdülünk, meg kell ismernünk azokat a platformokat, amelyeken az értékeket közvetíteni kell.

A Netflix nemzedéke

L. Simon László szerint nemcsak a történelemben és a gazdaságban, hanem a kultúra témakörében is általános, hogy az utókor deadline-okat húz, azaz utólag korszakhatárokat állít fel. – A filmes világot illetően a mai tizenévesek már a Netflix nemzedéke, és nekünk kell megértenünk azt, hogy a kultúra nem konstans, éppúgy, ahogy a műveltség fogalma sem. Ínyencek mindig voltak és lesznek, viszont magunkon is észrevehetjük, hogy az okoseszközök megjelenése a hagyományos kiállításokhoz való viszonyunkat is megváltoztatta: nem tudjuk úgy befogadni a múzeumokat sem, mint régen. Ugyanígy változott meg az íráshoz való viszonyunk is a technika, a kommunikációs eszközök és ezáltal a gondolkodásunk változása miatt – fogalmazott, megszólalását baljós jövőbelátással zárta: – Fel kell készülnünk arra a kihívásra, hogy egyik napról a másikra el fogjuk veszíteni a nemzeti kultúránk alapjait.

Kinek, miért jó a mozi?

Váró Kata Anna szerint a legnagyobb különbség a generációk között ott van, hogy ahogyan fogyasztjuk a filmeket. – A filmes hallgatóim körében is azt tapasztalom, hogy nagyon nehéz moziba csábítani a közönséget. Más érdeklődési körrel és másképp figyelnek a mai fiatalok, ehhez egyébként az alkotók is alkalmazkodtak, és ez a színházra is vonatkozik. Az a közösségi élmény, amikor például a velencei film­fesztiválon 1800-an néztünk együtt filmet, hallani lehetett a közönség reakcióit, az semmihez sem fogható. Az idei Campus Fesztiválon például jelen volt a Csokonai Színház is, és ha nem is emiatt mentek ki a rendezvényre a fiatalok, találkoztak a színházi élménnyel. Hiszek abban, hogy ezek a kezdeményezések szép lassan beérnek majd. Folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy mi is közvetítsünk feléjük, hogy ne keletkezzen kommunikációs szakadék – vallja Váró Kata Anna.

SzD

Család. Anya. Karrier

A Debreceni Kőr Dáma Egyesület 2016-ban indította útjára a nagy sikerű, CSalád.Anya.Karrier. egy NŐ?! című konferenciasorozatot azzal a céllal, hogy a társadalom szélesebb és szűkebb egységeiben; a családok életében nyitott társadalmi párbeszéd induljon el a hagyományos női-férfi szerepek; a család, anya, nő, karrier viszonyrendszerének újraértelmezése kapcsán. A programunkban olyan előadók, szakemberek, civil emberek a vendégek, akik a két pólust képviselik, és hiteles válaszokat tudnak adni arra, hogy az új kihívások között hogyan valósítsuk meg terveinket, vágyainkat, és hogy találjuk meg az egyensúlyt a gyorsan változó világ kihívásai és a tradicionális családmodell között – olvasható az egyesület honlapján.