A fény ünnepére hangolva

– Az advent a hagyományos társadalomban mindig a szakrális év kezdetét jelentette. A hagyományokban élők a természet ritmusának megfelelően éltek; ahogy a nappalok rövidültek, mindinkább várták a karácsonyt, ami a fényt jelentette.

Szokáshagyományaink leginkább a Kárpát-medencében maradtak fent, hiszen összefüggő téli hagyományanyagunk van. Ezek nem választhatóak szét az évkör más szokásai­tól sem, melyek szervesen összekapcsolódnak és egymásra utalnak – mondta el a Naplónak Gyöngy Péter, a Motolla Egyesület vezetője.

– Ekkor indulnak el a gyerekek kántálni házról házra, valamint a mendikálás is erre az időszakra esik. A mendikálás eredetileg koldulást jelent, de az adományokat a regösök és a betlehemesek is megkapták. A regölés bőséges termés- és termékenységvarázsló, párokat összeboronáló, párosító játék. December 13-a Luca-nap, ami bajelhárító, a belső összpontosítást segítő, koncentrációt erősítő ünnep. A legjellegzetesebb karácsonyi szokáshagyomány-együttes a betlehemezés. Ez a játék területenként eltérően jelenik meg, de ami közös, hogy mindig Krisztus születését mutatja be. Ezzel karácsony napján le is zárul az adventi időszak, és folytatódik a téli hagyományok sora: megjelennek a re­gösök, akik december 26-tól, Szent István napjától regölnek vízkeresztig – tájékoztatott Gyöngy Péter.

SzD