Szamárszalámi és minden, amit a vadászatról tudni kell

Vadat és halat, s mi jó falat… Arany klasszikusa akár jelszóként is szolgálhatott volna a szombaton megrendezett XVII. Hajdú-Bihar Megyei Vadásznapon.

A főzőversennyel egybekötött szakmai találkozónak ezúttal Tiszacsege adott otthont, az összejövetel a déli órákra már izgalmas családi mulatsággá nőtte ki magát a halászcsárda melletti Tisza-parton. A vadhúsokból készült ételek megmérettetésén természetesen Bodrogi Gyula volt az egyik ítész, aki a Naplónak elmondta, a mezőny kimondottan erős, a zsűrizésen három fő szempont, az ízvilág, a tálalás és a receptválasztás a mérvadó.

A vadpörkölteken kívül megkóstolhattuk a vaddisznóból készült töltött káposztát és a szamárszalámit is, de a Tisza előtt tisztelegve természetesen nem maradhattak el a különféle, halból készült ínyencségek sem. Az érdeklődőket szakmai előadások, vadászattal kapcsolatos ismeretterjesztő filmek, könnyűzenei koncertek várták, míg a legkisebbek az arcfestő és az édességes standoknál sorakoztak. A legbátrabbak a hortobágyi Madársulinak köszönhetően testközelből megismerkedhettek két sólyommal is. A tömegben néha föl-fölbukkant Stohl András, aki a Naplónak elmondta: atyai felmenőitől örökölte a vadászat szeretetét. A színész a kora délutáni órákban felolvasással színesítette a rendezvényt.

A vadásznapot a hagyományokhoz híven Forgács Barna, az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar megyei Szervezetének elnöke szervezte, és a Naplónak azt mondta, már a déli órákban is látható volt, hogy a vártnál is többen érkeznek a mostani rendezvényre, amely véleménye szerint végre megtalálta ideális helyszínét a Tisza ölelésében.

A megyei elnök a Napló kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: az orvvadászat napjainkra visszahúzódóban van, ennek egyik oka a törvénykezés erre vonatkozó, szigorított szankciója, a másik pedig, hogy a vadászközösség kilöki magából a ma már bűncselekményt elkövető orvvadászokat.

„Hajdú-Bihar megyében összesen 3400 sportvadász és hivatásos vadász van, ők 86 vadászati társaságba tömörülnek. A régi időktől eltérően mára a vadászat egyre szigorúbb szabályokkal, a természet- és az állatvédelemmel kéz a kézben működik mind megyei, mind országos szinten”

– fogalmazott a megyei elnök.

Szakál Adrienn

A vadászat nem, az ünnep családi

Nagy Adrienn férjével és kislányával érkezett az összejövetelre. A Napló kérdésére elmondta, apai ágon régi családi hagyomány a vadűzés, de ő csak gyermekkorában kísérte el felnőtt családtagjait egy-egy alkalommal. – Nem tartom nőknek való tevékenységnek, a vadászatot a férjem a mai napig űzi, és lehet, hogy később a kisfiam is kedvet kap hozzá, de semmiképp nem fogjuk ráerőltetni – mondta. Sárközi István Kisújszállásról érkezett, tizenhét éve vadászik, a családi napra hároméves kislányát is elhozta. Kérdésünkre elmondta, idén kisebb trófeákat ejtett, nyulat és őzbakot, de amióta megszületett a második gyermeke, inkább családjának szenteli az időt. – Egy nagyobb súlyú elejtett vad kimondottan nehéz lehet a női vadászoknak, de ha a lányom szeretné, mindenképp megtanítom vadászni, ha eljön az ideje. A legfontosabb, hogy nem lehet elég korán kezdeni az erdő, a természet tiszteletére tanítani őket.