Hagyományőrzés Hajdúnánáson

2019.06.30. 20:00

Továbbadja, amit nagyanyjától tanult

A szalmafonásnak Hajdúnánáson háromszáz éves múltja van, jeles képviselője Reszeginé Nagy Mária, a Népművészet Mestere.

Fotó: Fekete Andrea

A város lakói nem hagyják feledésbe merülni ezt az egykor fő kereseti és megélhetési forrást adó mesterséget, hiszen az utóbbi néhány évben komoly lépéseket is tesznek felélesztése érdekében. Hajdúnánás helytörténeti gyűjteményében, az egyik legszebb teremben állandó kiállítás mutatja be a szalmafonás múltját tárgyi és fényképes illusztrációkkal, dokumentumokkal. A gyűjtemény dolgozói interaktív foglalkozásokat is szerveznek a bejelentkező osztályok és csoportok számára.

A mesterség továbbadása nagy felelősséget ró a gyermekekkel foglalkozó felnőttekre, hiszen az eleinknek oly természetesnek tűnő hagyományozást a ma emberének még tanulnia kell. Tény azonban, hogy többen élnek azzal a kihagyhatatlan lehetőséggel, hogy továbbadják és tovább adassák a felnövekvő nemzedéknek a múltunk értékeit, mesterségbeli tudását.

Ilyen kincs a nánási emberek számára Reszeginé Nagy Mária néni, aki fiatalokat megszégyenítő lendületével megy tanítani a tanulni vágyókat. Megy oda, ahova hívják, mert véleménye szerint ahol szeretettel várják, ő oda ugyanolyan szeretettel megy.

Számos elismerést kapott

Marika néni 1938-ban született, anyai nagyanyjától már három és fél éves korában megtanulta a szalmafonást és kötést. Hajdúnánáson élt egész életében, és mestersége is végigkísérte, hisz a rengeteg egyéb munka mellett, amit azóta is szorgalmasan és állandóan végez, mindig hajtotta az alkotóvágy. Négy gyermeket nevelt fel, a házimunkák mellett a szőlőjében is állandóan tevékenykedett. A lelkesedése, az ötletei sosem hagynak alább, s ezzel ő személyes példakép lehet a ma fiataljai számára. Az ő terveiből és ötletéből vált valóra az Aranyszalma Alkotóház Hajdúnánáson.

Pihenni nincs ideje, hisz ha ő azt tenné, „az már rég rossz lenne, drága!”– fogalmazott mosolyogva kérdésünkre. Szorgalmát és kitartását számos díjjal jutalmazták, néhány ezek közül: 1985-ben Népi Iparművész címet kapott, 1987-ben Kulturális díjat, 2000-ben az Év mestere díjjal ismerték el, 2014-ben lett a Népművészet Mestere.

Ötletei és alkotóvágya a szalmafonás mellett a hazai zöldségfélék ügyére is kiterjed. Néhány éve őshonos fokhagyma termelésével is foglalkozik, hisz a „magyar ételek szégyene lenne a nem magyar fokhagymával való ízesítés”.

A gyermekekkel mindig szívesen foglalkozik, öröm számára, ha őket taníthatja. Arcán örök mosollyal mutatja a különböző fonásokat, s büszke rá, ha ezt a gyerekek meg is tanulják tőle.

Elmondása szerint legszebb élménye volt, amikor játszóházi foglalkozást szerveztek pontosan a nyolcvanadik születésnapján, s négyszáz gyermek egyszerre énekelte neki, hogy „Sok születésnapokat, vígan megélhess…!” Számára az ilyen pillanatok éltetőek, hisz a

„boldogság és az öröm nem jön csak úgy, kicsim, azt meg kell érdemelni”.

Nemcsak fon, hanem mesél is: életéről, mindennapjairól, terveiről. „De te ne a számat nézd, kis drága, hanem a kezemet, mert így tanulod meg a szalmakalap alapjait!” – mondogatja közben.

Hit, lelkesedés, szorgalom

Azt a szót, hogy unalom nem vették be a szótárába, hiszen a nap minden perce dolgos-szorgos tevékenykedéssel telik. Otthon találni sosem lehet, hisz állandóan jön-megy. Jár a piacra, a szőlőbe, s tanítani a foglalkozásokra, ahova hívják.

A Jóisten segíti minden lépését, hisz nélküle nem itt tartana – fogalmazta meg, hozzátéve, hogy neki mindenben ő a fő tanácsadója és védelmezője. Hitét, lelkesedését, s mindenekelőtt alkotóvágyát és szorgalmát a „Múltunk és hagyományaink” elképzelt iskolai tantárgy fő tevékenységei között tanítani lehetne. Ám példát venni róla, megbecsülni és szeretni a ma embere számára hitbéli kötelesség.

Fekete Andrea

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában