2025.06.16. 15:09
Óriási bajban lennének a magyar nyugdíjasok, ha ez bekövetkezne
A kormány álláspontja, hogyha létrejönne Ukrajna EU-csatlakozása, az a magyar nyugdíjasokra nézve is nagy veszélyt jelentene, ahogy számos más kockázattal is járna. Erről dönthetnek a magyarok a Voks 2025 szavazáson.
Veszélybe kerülnének a magyar nyugdíjak? Ukrán nyugdíjasok jelennének meg Magyarországon? Tényleg ilyen következményekkel járna Ukrajna Európai uniós csatlakozása? Miért fontos a Voks 2025 szavazás? Ezen kérdések köré összpontosult az a sajtótájékoztató, amit Pósán László országgyűlési képviselő tartott meg a Fidesz debreceni irodájában hétfő délelőtt. – Az egész mögött egyértelműen politikai szándékok állnak. Ez érinti az EU elitjének politikai szándékait, illetve a magyar belpolitikai világot is – szögezte le Pósán László rögtön az elején. Kifejtette, hogy szerinte az ellenzék szemében a nyugdíjas társadalom léte nem szerencsés a politikai győzelmi törekvések szempontjából, ezért a legkívánatosabb számukra az, ha ez a korosztály eltűnik a színről, éppen ezért brüsszeli szándék magyar visszhangja a Tisza Párt és Raskó György is.

Forrás: Napló-archív
Ukrajna EU-csatlakozás ezek miatt lenne kockázatos
– 2010 óta duplájára nőtt a nyugdíjak összege. Hogy ez sok vagy kevés, nyilván nagyon relatív, élethelyzettől függően más és más, de kétségtelen tény a növekedés. Visszakerült a nyugdíjellátás rendszerébe a 13. havi nyugdíj, 2023-ban 18,5, 2024-ben 6, 2025 januárjában pedig 3,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Ugyancsak törvény szabályozza azt, hogy ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumot kell a nyugdíjasoknak, eddig öt alkalommal volt nyugdíjprémium-kifizetés
– részletezte az országgyűlési képviselő. Hozzátette, bevezették a Nők40 (Európában egyedülálló módon) és az ingyenes Gondosóra programot, melyben már közel egymillió nyugdíjas érintett.
Beszélt a rezsikérdésről is, miszerint Brüsszel szándéka eltörölni a rezsicsökkentést, ami a nyugdíjasokra gyakorolná a legsúlyosabb hatást. Mint elmondta, a különböző árplafonok, amelyeket döntően élelmiszerre, de gyógyszerektől tisztasági eszközökön és tisztítószereken át rengeteg területen bevezettettek szintén pozitívan érintik a nyugdíjasokat. – Ezeknek az eltörlését ugyancsak Brüsszel szorgalmazza – mondta Pósán László. Majd azzal folytatta, hogyha mindez nem lenne elég, még Ukrajna EU-csatlakozása is Brüsszel tervei között szerepel, ami összeroppantaná a magyar nyugdíjrendszert. Ezt a következőképpen magyarázta meg:
1962-ben született egy olyan megállapodás (majd egy évvel később hatályba is lépett) Magyarország és a Szovjetunió között, melynek lényege az volt, hogy ha valaki nyugdíjasként a Szovjetunióból Magyarországra költözne, és itt élne életvitelszerűen, akkor a Szovjetunió nem fizetné tovább a nyugdíját, viszont a KGST-országnak számító Magyarországon a magyar nyugdíjat folyósítanák neki. A Szovjetunió széthullását követően a legtöbb egykori tagállam nem ismerte el, hogy neki közjogi értelemben bármi köze lenne a Szovjetunióhoz, Ukrajna viszont nem mondhatta ezt, meg nem is akarta, hogy ez így legyen. Majd ez a '62-es szerződés érvényét veszítette, de Ukrajnával kapcsolatban tovább élt, és Magyarország többször megpróbálta, hogy ezt töröljük már el, de az ukránok még mindig azt mondják, ugyan, minek...
– vázolta fel az országgyűlési képviselő az alaphelyzetet, majd így folytatta:
Ha létrejönne Ukrajna EU-csatlakozása, akkor a következő lenne a helyzet: a magyarországi átlagnyugdíjak ötször magasabbak, mint Ukrajnában. Ezért az ukrán nyugdíjas korosztály (amennyiben a csatlakozás bekövetkezne – a szerk.) át fog jönni Magyarországra, amit a magyar nyugdíjrendszer nem fog kibírni. Mindennek az lenne a politikai haszna, hogy ez a korosztály szembefordulna majd az aktuális kormánnyal, mert úgy élnék meg, hogy elvették tőlük, és igazuk lenne. Lenne egy nagyon széles körű elégedetlenség. Tehát egy politikai hatalomváltás logikája van az egész mögött, akárhogy nézzük, és láthatóan egy hihetetlenül amorális megközelítésben. Nem számítanak emberi sorsok, életek, egzisztenciák, semmi az égvilágon. Az ukrán államot pedig mentesítené ez a nyugdíjfizetési kötelezettség alól, ami a majdani ukrán talpra állás szempontjából egyáltalán nem közömbös államháztartási kérdés
– szögezte le.
Növekvő várólista, dráguló gyógyszerek, egészségügyi kockázat...
Ezt azért is látja problémásnak, mert ebben az esetben úgy véli, folyamatosan az állami költségvetésből kellene kipótolni a nyugdíjkasszát, ami jelenleg – mint elmondta – a befizetésekből működik. Meglátása szerint mindez gazdasági visszaesést eredményezne, így pedig fogynának azok a források, amelyeket jóléti kiadásokra lehet fordítani. Ez egy folyamatosan romló spirált és politikai instabilitást idézne elő.
Lehet, hogy rövid távon hatalomra lehet juttatni egy ellenzéket, de az nagyon rövid idő ugyanúgy el fog bukni, mert az finanszírozhatatlan, fenntarthatatlan, és ebből egy állandó kaotikus helyzet alakulna ki. Innentől kezdve pedig nem tudna szuverenista módon létezni ez az ország, mert kívülről mondanák meg, hogy mikor mi történjen
– hangsúlyozta Pósán László.
Egészségügyi kockázatot is lát Ukrajna esetleges EU-csatlakozásában: nem hogy lerövidülne, sokkal inkább hosszabb lenne a várólista, a gyógyszerek ára a nyugdíjas létszám hirtelen gyarapodása miatt megemelkedne, jóval kevesebb lenne a támogatott gyógyszer. Emellett pedig azt is kiemelte, hogy az Ukrajnából beköltöző nyugdíjasok egészségügyi állapota rizikós, mert más az átoltottság aránya, mint hazánkban. – Már most tetten érhető, hogy megnőtt az aránya bizonyos betegségtípusoknak, ilyen például a TBC és a kanyaró is – mondta az országgyűlési képviselő.
Az említetteken túl pedig úgy véli, hogy a mezőgazdaságot is veszélyeztetné Ukrajna EU-csatlakozása, mert abban az esetben megjelennének az ukrán termékek a boltok polcain, amelyek GMO által kezeltek.
Voks 2025 - június 20. a határidő
Hangsúlyozta, ezért is fontos a Voks 2025-ön (online vagy papíron) történő véleménynyilvánítás, amire június 20., péntekig van még lehetőség.
Mindenki mondja el a véleményét a maga meggyőződése szerint. Ha valaki megrögzött tiszásként azt mondja, hogy minden mindegy, csak bukjon a kormányzat, akkor utána ne sírjon a következmények miatt. Aki pedig azt gondolja, hogy fontosak a következmények, és előre lát, mondjon nemet Ukrajna EU-csatlakozására. A kormányzat azt az álláspontot fogja képviselni, amit a magyar társadalom túlnyomó többsége el is mond
– jelentette ki Pósán László.