2025.06.04. 22:41
A Nemzeti Összetartozás Napján Debrecenben is sokan összegyűltek – fotókkal!
Sokan összegyűltek. A trianoni békediktátum 105. évfordulóján Debrecenben is megemlékezést tartottak június 4-én, szerdán a Magyar Fájdalom szobránál, a Bem téren.
Megemlékezést tartottak Debrecenben
Forrás: Vida Márton Péter
A trianoni békediktátum 105. évfordulója alkalmából emlékeztek meg a 92 évvel ezelőtt felavatott Magyar Fájdalom szobránál a debreceni Bem téren szerda délután, a nemzeti összetartozás napján, melyet megannyi érdeklődő szempár kísért figyelemmel. A rendezvény a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes és a Bürkös Zenekar közös műsorával a Dósa nádor téren kezdődött, onnan indult a séta a Bem térig a fellépők kíséretében.
Forrás: Vida Márton Péter
Trianoni megemlékezés Debrecenben
Pósán László országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, több mint egy évszázaddal, 105 évvel ezelőtt, ezen a napon, minden magyar lakta településen félreverték a harangokat. Így adták tudtára mindenkinek, hogy Trianonban a nyugati hatalmak pálcát törtek az ezeréves magyar állam felett, és olyan méretű megcsonkítására döntöttek, ami lényegében felért a halálos ítélettel. Majd egy francia történészt idézett:
Az első világháború végén Németországot megbüntettük, de Magyarországot nem, mert nem volt miért. Magyarországot keresztre feszítettük
– idézte. Rámutatott, François Mitterrand, későbbi francia köztársasági elnök, nyilvánosan is elismerte, idézte: „Ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt” – fogalmazott.
A trianoni diktatúra igazságtalansága
Pósán László kihangsúlyozta, Newton Baker amerikai hadügyminiszter 1920 januárjában, látva a béketárgyalások alakulását, menetét, azt írta, hogy Wilson közel járt céljához a magyar nép fizikai megsemmisítéséhez.
Az amerikai hadügyminiszter közlése alapján nem tűnik alaptalannak az a megfogalmazás sem, mely szerint Trianon az első tudatosan előkészített és módszeresen végrehajtott nemzetgyilkossági kísérlet. Tagadhatatlan, ahogyan az I. világháború után a győztesek Magyarországgal elbántak, több volt mint egy vesztes ország megleckéztetése. A trianoni diktátum igazságtalansága minden képzeletet felülmúló magyarok elleni gyűlöletről árulkodott. Az ország megcsonkítása, a kivéreztetésünkre, megsemmisítésünkre irányuló hideg és cinikus számítás árulkodott. Trianon, mind a mai napig a nyugati világ jogot, igazságosságot, önrendelkezést és egyéb szép eszmét fennen hangon hirdető, de azokat valójában semmibe vevő farizeusságának, hazugságának és aljasságának a szimbóluma
– jegyezte meg. Hozzátette: Trianonban a nyugat nemet mondott a méltányosságra is így, hiszen ha volt nemzet, amely vétlen volt a világháború kirobbanásában, az éppen Magyarország volt. Tisza István miniszterelnök az utolsó pillanatig tiltakozott a hadüzenet és a háború ellen, míg Európában mindenki háborút akart. Valahogy úgy, mint manapság.
Magyarország ma is békepárti és keresztény
Magyarország ma is békepárti és keresztény
– húzta alá Pósán László. Rámutatott, Európa akkor is, most is, a háború mellett áll, és ahogyan több mint száz évvel ezelőtt Wilson személyében egy demokratapárti elnök vezette Amerikát a világháborúba, nem is olyan régen, még szintén egy demokrata elnök volt az egyik legnagyobb támogatója a szomszédban dúló háborúnak.
Trianonban a veszélyt kívánták Magyarországnak, és nagyon sokan ugyanezt kívánják ma is. Ne feledjük, Manfred Weber egyértelműen megmondta, hogy nem a magyar kormány, hanem a magyarok ellen cselekedett. És vannak a magyarul beszélők között olyanok, akik ennek az embernek a szolgálatába szegődtek, és szégyellik, hogy magyarok. Ők már elárulták ezt a nemzetet, ezt az országot, és hírből sem ismerik a hazaszeretet érzését
– jegyezte meg.
Trianoni megemlékezés Debrecenben 2025-ben
Fotók: Vida Márton PéterPósán László nyomatékosította, ha magyarként élni akarunk, soha nem engedhetjük meg, hogy pénzért megvehető kufárok, hazaárulók, magyar gyűlölők, idegen érdekeket kiszolgálók újból lehetővé tegyék nemzetünk halálos ítéletének kimondását.
A Nemzeti Összetartozás Napján csak azt mondhatjuk, amit a két világháború közötti időszakban mindenki egyként vallott: Nem, nem, soha
– szólt az egybegyűltekhez.
A megemlékezésen közreműködött: Papp István, a Csokonai Nemzeti Színház színművésze; Tóth Lilla népdalénekes, a Debrecen Helyőrségi Zenekar; a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes és a Bürkös Zenekar.
