2025.05.16. 12:05
Élőben, otthonról figyelheti, mi a helyzet Debrecen környezetével – így működik a Zöld Őrszem
Bemutatjuk, hogyan kell használni a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszerrel összehangolt publikus weboldalt. A Zöld Őrszemen keresztül mostantól élőben követhető Debrecen levegő-, talaj- és vízminősége, zajszintje, valamint a biológiai sokféleség változása.
Nyilvánosan is bemutatták május 14-én, szerdán a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszert (KER), a Zöld Őrszemet a HUN-REN Atommagkutató Intézet (Atomki) előadótermében, valamint a józsai komplex mérőállomást is megtekinthették a szakmai konferencia résztvevői. A rendezvényről korábban részletesen beszámoltunk, ezúttal a KER publikus, a lakosság számára is elérhető felületét mutatjuk be.
Forrás: Vida Márton Péter
Kálmánczi Miklós, a KER Fejlesztő és Üzemeltető Kft. kommunikációs vezetője a konferenciát követően bemutatta a Zöld Őrszem honlapját és tartalmát. Felvázolta, miközben a weblap elkészítéséhez külföldi példákból igyekeztek ötleteket meríteni, azt vették észre, hogy ilyen komplex rendszer nem létezik. Londonban és Szingapúrban találtak hasonló megoldást, azonban mindkét városban csak online szenzoradatokkal dolgoznak a debrecenivel szemben.
A Debrecenben és környékén telepített 16 komplex mérőállomás levegőminőség- és felszín alatti vízmérő szenzorral, 5 helyszínen zajszenzorral, két helyen pedig felszíni vizes mérőrendszerrel is el van látva. A feladat nehézségét az adta, hogy az online adatok mellett a fizikai mintavételi adatokat is meg kellett jeleníteni. Mindezt úgy, hogy a tudományos információkat közérthetően, de még az esszenciáját megőrizve átadni
– ismertette.
Forrás: zoldorszem.debrecen.hu
Hogyan használhatjuk a Zöld Őrszemet?
A weblap fejlécénél található menüpontnál Az én Zöld Őrszemem magát a rendszert mutatja be, valamint a Gyakran Ismételt Kérdések és a Fogalomtár a mérések metodikáját, egy-egy elem értelmezését segít megismerni. A főtérképen a 16 levegőmérő és a két vízmérő állomás látható. Ezek az elmúlt 1 órás adatok alapján valós időben mutatják a levegő PM2,5-es frakcióját. Azért pont ezt a finom részecskét jelzik, mert a professzorok szerint ezek jutnak a tüdőn keresztül közvetlenül a véráramba, a legtöbb otthon használatos levegőminőség javító berendezés is ezzel az adattal dolgozik.
Az egyes mérőpontokra kattintva egy jobbról beúszó ablakban az elmúlt 24 órában mért adatokat mutatja a rendszer, de tovább lapozva az elmúlt 1 hét, illetve az előző 30 napban mért értékek is kirajzolódnak.
A térkép alatt a Hungaromet jóvoltából az időjárásra vonatkozó adatok láthatóak, valamint egy szélirány térképet, amely a KER saját szenzorai alapján az aktuális állapotot mutatják. Ez alatt pedig az egyes munkacsoport tagjait mutatják be, és azt, hogy milyen tisztséget töltenek be.
A Gyakran Ismételt Kérdések menüben választ kaphatunk általános kérdésekre, valamint a hat elemről részletes struktúrában tájékoztatnak arról, mit, mivel és hogyan mérnek.
A Mérések menüpontnál minden, határértékkel rendelkező környezeti elem esetében megtalálható egy besorolás, amely például megmutatja, mely értékik jó, megfelelő vagy épp szennyezett az adott elem. Amennyiben az adott állomásnál levegő- zaj- és vízmérő is megtalálható, úgy mindegyikről részletes adatok jelennek meg. De itt találhatóak a fizikai mintavételek eredményei is, így a talaj- és a biodiverzitás mérésének eredményei.
Kálmánczi Miklós hangsúlyozta, a holnap jelenlegi állapota nem végleges, folyamatosan fejlesztik. Tervben van a mesterséges intelligencia beépítése, illetve egy mobilapplikációt is készítenek.
Rendkívül összetett informatikai rendszert építettek ki
A konferencián Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja, a KER Kidolgozásáért Felelős Bizottság IT Munkacsoportjának elnöke felfedte, a KER rendszeréhez egy különálló, komplex informatikai rendszert kellett kidolgozni, ami a több száz szenzorból érkező hatalmas adatmennyiséget kezelni tudja. Ezen keresztül lehet nyomon követni, mi történik az egyes mérőállomásokon. A dékán felvázolta, pontosan mi zajlik a felszín alatt: egy háromrétegű informatikai rendszert dolgoztak ki. Az első a nyers szenzoradatokat gyűjti, ezzel kapcsolatban elmondta, maguk az érzékelők egy külföldi szerverre küldik az adatokat, ahol validálják, majd onnan lehet letölteni. Hajdu András szerint ez azért lényeges, mert egyfajta transzparenciát biztosít, vagyis ha akarnák, sem tudnák meghamisítani az adatokat. Később ugyanis vissza lehet ellenőrizni azt is, mileyn nyers adatot gyűjtött be a szenzorgyártóhoz.
Az adatok mindegyike bekerül egy, a kutatók által kezelt döntéstámogató rendszerbe, itt zajlik az adminisztráció. A harmadik réteg pedig a publikus felület: a lakossági tájékoztató rendszer, vagyis a Zöld Őrszem honlapja.
Hajdu András beszámolt arról is, több száz millió adatot gyűjtenek évente több száz szenzorról. Elmondta, a kihívást nem az adatok mennyisége jelenti, hanem az, hogy ennyi mérés történik egyszerre. Mindehhez egy olyan hardveres infrastruktúrára volt szükség, ami skálázható, vagyis a terhelés növekedésével bővíthető, tehát képes kiszolgálni, amennyiben a mérőpontok száma vagy a lakossági adatlekérés gyarapodik.
Hogy ne legyen túl nagy a terhelés, a publikus felületen 30 napig lehet visszanézni az adatokat, de ezt később igény szerint megváltoztathatják. A kutatóknak szánt felületen azonban valamennyi adat elérhető. A dékán reményét fejezte ki, hogy a rendszer és a mérések hozzájárulnak ahhoz, hogy felülmúlják a kezdeti mintavételi állapotot, és ezzel a javulás irányába mozduljanak el az értékek.
A honlap közvetelenül itt érhető el.
