Élesedett Debrecen immunrendszere, a Zöld Őrszem – fotókkal, videóval

Szakmai konferenciát tartottak a Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) véglegesített változatáról, a Zöld Őrszemről szerdán a HUN-REN Atommagkutató Intézet (Atomki) előadótermében, ezt követően az intézményben bemutatták a laboratóriumi műszereket, valamint a józsai Klastrompart soron létrehozott mérőállomást is megtekintették a résztvevők.

Papp László a konferencián felelevenítette, három kulcsfontosságú fogalmat jelöltek meg az elkövetkező időszakra: biztonság, fejlődés és jólét. Mint mondta, Debrecent erős gazdaságfejlesztési és növekedési folyamatok jellemzik, mely azt igényli, hogy mindez fenntartható módon történjen, és a fejlődés ne jelentsen veszélyt a biztonságára.

 – mondta. Papp László kifejtette, a rendszer a víz, a talaj, a levegő, a zaj és a biodiverzitás területére fókuszál. Az egyetem professzoraival közösen 16 olyan helyszínt választottak Debrecen és Mikepércs területén, amelyek a komplex ellenőrző állomásokat, valamint két vízmonitoring bázist fogadnak. Ezek az állomások folyamatosan egy adatközpontba küldik a mért adatokat, ahol éves szinten több mint 20 millió begyűjtött információ feldolgozását végzik el az egyetem munkatársai.

Papp László hangsúlyozta, nagyon szigorú elvek mentén, komoly előkészítő munkát követően jött létre a tudományos igényű ellenőrző rendszer. A megvalósítása több mint 800 millió forintba került, nagyrészt kormányzati támogatásból, valamint Debrecen saját költségvetési forrásából.

 – szögezte le, hozzáfűzve, a KER a hatósági monitoring rendszertől függetlenül működik, a mintavételi pontok pedig túlterjednek a hatósági ellenőrzési helyszíneken. Amennyiben azonban eltérést észlelnek, azt jelentik a hatóságok felé.

Az egyetemi szaktudás a garancia

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora beszédében rámutatott, a város fejlődéséről, a gyárak biztonságáról és a közlekedésről lehetnek politikai viták, de az akadémiai szférának természettudományos kérdésekben komoly hitelessége van. Úgy véli, ezt alátámasztja Debrecen és az egyetem szövetsége, ami garanciát jelent sok mindenre, hiszen számos problémára megoldást találtak összefogással. Szerinte a jövőben fellépő, az iparosodással és a népesség növekedésével járó fokozódó energiaigény biztosítását is áthidalják közösen.

A rektor beszélt arról is, hogy a Debreceni Egyetemen hamarosan egy olyan, krio-elektronmikroszkópiára épülő technológiát rendszeresítenek, amely jelzi, ha egy molekula konformációt vesz fel, vagyis képes lehet jelezni a veszélyt még azelőtt, hogy azt bármilyen ellenőrző rendszer detektálná. Ez pedig a cégeket segítheti abban, hogy javítsanak a technológiáikon. Szilvássy Zoltán szerint ha létezik egy olyan rendszer, amely folyamatában kiszűri a rendellenességeket, arra nyugodtan lehet támaszkodni.

Nagy Péter professzor, a Debreceni Egyetem Kémia Koordinációs Intézetének igazgatója, valamint a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke, egyúttal a KER tudományos elnöke elmondta, a Debreceni Egyetem és az Atommagkutató Intézet a legnagyobb tudományos megalapozottsággal dolgozta ki 2023-tól kezdve a Zöld Őrszem programot, melybe a legmagasabb szintű vezetőit delegálta rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, igazgatói szinten.

 – ismertette.

Stündl Lászlótól, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánjától, valamint a KER Kidolgozásáért Felelős Bizottság tudományos vezetőhelyettesétől megtudtuk, már a kezdetektől fogva minden érintett szervezet ki tudta fejteni a véleményét a koncepció kidolgozásával kapcsolatban. Mint mondta, a rendszer olyan korszerű mérési módszerekkel rendelkezik, amelyek világszínvonalat képviselnek, valamint akkreditált adatgyűjtő eszközökkel és tapasztalt szakmai gárdával egészült ki. Szerinte ez roppant fontos ahhoz, hogy pontos adatokat kapjanak, amikből valódi következtetéseket lehessen levonni. A dékán kitért arra is, Debrecen a világ nagyvárosaihoz hasonlóan egy urbanizációs folyamaton esik át, egy felelős városvezetésnek pedig monitoroznia kell a környezetet, és mindent meg kell tennie azért, hogy a negatív hatásokat mérsékelje vagy megszüntesse. Stündl László egy biológiai példával élve elmondta, a Zöld Őrszem a város immunrendszere, az emberi szervezethez hasonlóan az a szerepe, hogy természetes védekezést lásson el.

A Zöld Őrszem a víz, a levegő és a talaj összefüggését is monitorozza

Dombrádi Zsolt, az Atomki igazgatója, a KER Kidolgozásáért Felelős Bizottság Levegő Munkacsoportjának elnöke elmondta, az intézetben hagyománya van a légkörkutatásnak: az aeroszol, az üvegház-hatású gázok vizsgálata mellett létrehoztak egy Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató Központot is. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy nemzetközi szinten együttműködnek a társintézményekkel, hiszen – mint fogalmazott – a levegő nem egy statikus dolog, a légkör ugyanis változhat az időjárás függvényében. Példaként említette, hogy időnként kimutatható Magyarországon a szaharai homok jelenléte.

Elmondta, vizsgálják a sztenderd légköri elemeket, így a szén-monoxid és -dioxid, nitrogén-monoxid és -dioxid, az ózon, és a szálló por összességét, figyelemmel kísérve azt, hogy minden hogy oszlik el a város területén, és meghaladja-e azt a dózist, ami a lakosságra nézve még nem ártalmas. Kitért arra is, számos anyagot (például fémeket) képesek kimutatni a levegőből, ami azonban nem azt jelenti, hogy az adott anayag egészségre ártalmas (mivel a mennyisége elenyésző), mindössze azt mutatja, milyen magas szinten van a technológia.

Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar tudományos dékánhelyettese, a KER Kidolgozásáért Felelős Bizottság szakmai vezetőhelyettese és a Levegő Munkacsoport társelnöke felvázolta, a Zöld Őrszem komplex rendszerében összefüggések alapján lehet az elemeket vizsgálni, amely a folyadék- és légáramokat együttesen kezeli, így nagyon pontos képet ad, és az eszközöknek köszönhetően következtetni lehet arra, honnan eredhet egy esetleges probléma. 

Tamás János, a Debreceni Egyetem, MÉK Víztudományi és Környezetinformatikai Tanszék vezetője, a KER Kidolgozásáért Felelős Bizottság Víz Munkacsoportjának elnöke elmondta, az intézet 2022-ben részt vett egy víztudományi és vízbiztonsági nemzeti labor programban, melyen felmerült, hogy Debrecen kiváló referenciaterület lehet a víz vizsgálatára. Hozzátette, ezt a munkát a KER-en belül folytatták. Mint mondta, a célok között szerepel, hogy létrehozzák Debrecen integrált vízgyűjtő programját. Ennek lényege, hogy a korábban saját szempontok szerint kezelt ivó-, szennyvizet, csapadékvizet, lefolyást, párolgást, zöldfelület-gazdálkodást illetően egy rendszerben kezelik a hidrológiai folyamatokat, így nem fordulhat elő túlhasználat bizonyos városrészeknél vagy beruházásoknál. 

A vizet már korábban is szigorúan vizsgálta a vízmű

A vezérigazgatótól megtudtuk, Debrecen vízellátásának több mint 70 százaléka, míg Mikepércs esetében 100 százalék felszín alatti vízbázisból történik. Ezt 96 darab 110 és 240 méter talpmélységgel rendelkező fúrt kút biztosítja, amelyhez már eddig is egy monitoring rendszert használt a vízmű. Vízminőség tekintetében összesen 180 komponenst vizsgálnak, amelyből 86 a KER rendszerébe is bekerült. Az alapállapot felméréssel kapcsolatban elmondta, láthatóan kirajzolódott a városi élet. Példaként említette, bizonyos esetekben megmutatkoznak a nitrátok, melyek a hatékony élelmiszer-termelésre, vagyis a műtrágyázásra, valamint a peszticidek, melyek a mezőgazdasági szennyezésekre vezethetőek vissza. Szintén a városi lét következtében kimutathatóak fémszennyeződések, ezek a közlekedésből adódnak.

Gorján Ferenc kifejtette, a víz, a talaj és a levegő egymással nagyon szoros kapcsolatban áll, a monitoring rendszernek köszönhetően a kiértékelt adatok tudományos alapon elemezhetőek, amelyre az üzemeltetőnek önmagában nem lenne kapacitása. Így szerinte ez egy óriási előrelépés, hogy minden körülmények között stabilan biztosítsák a megfelelő minőségű és mennyiségű vizet. Üdvözölte azt is, hogy az ellenőrző rendszer átlátható módon működik, és igyekszik bevonni a lakosságot.

Lengyel Szabolcs, a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ igazgatója, valamint a KER Kidolgozásáért Felelős Bizottság Biodiverzitás Munkacsoportjának társelnöke ismertette, elsősorban a fajokra és az élőhelyekre fókuszálnak. Mint fogalmazott, a biodiverzitás monitorozásának különlegessége, hogy a levegő, talaj vagy a víz vizsgálatával szemben nincsenek határértékek, nincs mihez viszonyítani. Ezért szükség volt arra, hogy a monitorozásba kontroll vagy referencia helyszíneket vonjanak be, vagyis természetes élőhelyeket, amihez képest a városi helyek állapotát mérhetik. Összesen 48 helyszínt jelöltek ki, köztük városi, kertségi, ipari, vidéki, erdős területeket, vizes élőhelyeket. Ezeket ismétlődően vizsgálva később bizonyos trendek állapíthatóak majd meg.

 – ismertette. Lengyel Szabolcs hozzátette, ezek mindegyike speciális feladatot igényel, hiszen nem létezik kihelyezett mérőműszer. A fajokból gyűjtött mintákat egyenként vizsgálják ki a laborokban.

Papp László polgármester a Zöld Őrszemről a TV2 Mokka című műsorában is beszélt, az ezzel kapcsolatos videó itt tekinthető meg: