2025.05.16. 19:00
Magyarország célkeresztben? Mi állhat az ukrán titkosszolgálati akciók mögött? – videóval
Magyarország és Ukrajna viszonya az elmúlt években jelentősen megromlott, és ez a tendencia folytatódni látszik. Ukrajna az EU-csatlakozása kapcsán egyre inkább ellenségként tekint hazánkra, miközben titkosszolgálati eszközöket is bevet a lejáratásunkra. Erről Georg Spöttle nyilatkozott, aki a napokban Debrecenben járt.
A miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy Magyarország célkeresztbe került, mert dönthetünk Ukrajna EU-tagságáról. De vajon milyen eszközökkel próbálkozhatnak az ukrán titkosszolgálatok Magyarország ellen? Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértővel készítettünk interjút.
Forrás: Kiss Annamarie
A szervezettbűnözés terjedését hozná Ukrajna csatlakozása
– Ukrajnának értelemszerűen fáj az, hogy Magyarországon van ez a Voks 25, hogy a magyar emberek szabadon dönthetnek – akárcsak egy népszavazáson – arról, hogy Ukrajnát felvegyék-e gyorsított eljárásban az Európai Unióba – kezdte a beszélgetést Spöttle. A szakértő szerint Ukrajna csatlakozása több szempontból is problémás: az ország hatalmas földterületekkel rendelkezik, ami befolyásolná a magyar gazdáknak járó juttatásokat, továbbá az európai szabad munkavállalás az ukrán szervezett bűnözés terjedését is eredményezhetné.
Magyarország kezdettől fogva a béke pártján állt, ami Ukrajnának először furcsa volt, később pedig már szinte ellenségként kezdtek tekinteni ránk, mert nem engedtünk fegyvereket áthaladni az országon, magyarázta Spöttle.
Magyarország kormányának a véleménye, hogy egy égő házat nem benzinnel kell locsolni, hanem diplomáciai lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy béke legyen
– fogalmazott a szakértő.
„Ki fogunk benneteket írtani!”
A két ország közötti viszony már 2015 körül is romlóban volt, amikor az ukránok titkosszolgálati módszerekkel megfigyelték azokat a magyar honfitársainkat, akik letették az állampolgársági esküt a kárpátaljai magyar konzulátusokon. Ezt követően megfélemlítő kampány indult ellenük.
– Jött a nyelvi törvény. Szinte megtiltották a magyaroknak, hogy használják a nyelvet, még a gyerekeknek is az iskolákban – emlékeztetett Spöttle, hozzátéve. – Számos kárpátaljai barátom és kollégám van, akikkel együtt dolgozunk és mondták, hogy még a 70 éves idős nagymamáját is vegzálják a piacon, hogyha magyarul mer megszólalni – tette hozzá.
A szakértő szerint a legutóbbi napokban már olyan fenyegetések is megjelentek, hogy „ki fogunk benneteket irtani ciánnal, mint a patkányokat". Ebben a kontextusban nem meglepő, hogy Ukrajna titkosszolgálati módszerekkel próbálja befeketíteni Magyarországot.
Forrás: Kiss Annamarie
Titkosszolgálati lejáratás indult Magyarország ellen
Spöttle szerint az ukránok célja egyértelmű: lejáratni Magyarországot a nemzetközi közösség előtt, különösen Brüsszelben.
Nyilvánvalóan Ukrajnának az az érdeke hosszú távon, hogy egy ukránbarát magyar kormány legyen hatalmon, ezért megpróbálják lejáratni Orbán Viktort és kormányát
– magyarázta a szakértő.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben Ukrajna nem elsősorban információkat próbál megszerezni, hanem inkább a lejáratásra összpontosít: – Megszerezni szerintem most adott pillanatban nem megszerezni próbálnak, hanem inkább afelé tendálnak ők, hogy lejáratni Magyarországot, tehát nagyon fontos bemutatni úgy Magyarország kormányát, mint antidemokratikus, mint aki az oroszokkal összejátszik.
Ha ezt sikerül bizonyítékokkal – akár hamisítottakkal – prezentálni Brüsszel felé, akkor újabb eljárásokat indíthatnak Magyarország ellen.
Hogyan működik a titkosszolgálati háború?
A biztonságpolitikai szakértő rámutatott, hogy az "ügynök" kifejezés a köznyelvben gyakran a kémekre értendő, de szakmai szempontból hírszerző tisztekről beszélünk, akik gyakran diplomáciai fedésben dolgoznak.
A leggyakrabban mondjuk sajtóattasék, kulturális attasék, akik hát nem néptánccal meg kiállítások szervezésével foglalkoznak, hanem megpróbálnak ügynököket beszervezni
– világított rá Georg Spöttle.
Ezek a beszervezett ügynökök olyan pozíciókban dolgoznak, ahol hozzáférésük van értékes információkhoz, például a hadseregben vagy akár a miniszterelnökségen. A megszerzett adatokat általában pénzért adják tovább.
– Ez azt hiszem, a világ második legősibb tevékenysége vagy hivatása, úgyhogy ez mindig megvolt és mindig meglesz – jegyezte meg.
Közeleg a háború vége?
Az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteléről is szót ejtett a szakértő. Bár ő bízik abban, hogy létrejöhet találkozó Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között, a reális béke kilátásai egyelőre csekélyek.
Nyilvánvalóan Ukrajna azt fogja követelni, hogy az orosz hadsereg vonuljon ki kompletten a Donbaszból, adják vissza a Krím-félszigetet
– fejtette ki Spöttle, hozzátéve: ez soha nem fog megtörténni.
A szakértő arra számít, hogy hosszabb tárgyalásokra lesz még szükség, és addig a fegyverek tovább dörögnek majd. Az orosz hadsereg jelenleg jó dinamikával halad előre, és valószínűleg nem akarják elveszíteni ezt a lendületet egy esetleges tűzszünettel.
– Ha folytatódnak a nyugati fegyverszállítások és a Zelenszkij-suttogók folyamatosan azt mondják, hogy még több pénzt kapsz, még több fegyvert kapsz, ne add fel, Oroszország nem győzhet... akkor én abból indulok ki, hogy ezt a háborút a Nyugat folytatni szeretné, és ebben az esetben akár évekig is elhúzódhat – zárta gondolatait a biztonságpolitikai szakértő.
