2025.05.03. 10:21
Robotok az idősgondozásban? A jövő itt van a küszöbön! – fotókkal, videóval
A technológiai fejlődések elképesztő gyorsasággal érnek el eddig csak sci-fikben látott magasságokat. A robotok és a mesterséges intelligencia például egyre inkább beépülnek mindennapi életünkbe. Dr. Korondi Péter professzor szerint ez új kihívásokat és lehetőségeket is jelent egyaránt.
A mesterséges intelligencia és a robotika forradalmasítja mindennapjainkat. A robotok már nem csupán ipari célokat szolgálnak, hanem fokozatosan beépülnek a társadalomba, ami új kihívásokat és lehetőségeket teremt. Dr. Korondi Péter, az MTA doktora és a Debreceni Egyetem Műszaki Karának egyetemi tanára szerint kulcsfontosságú, hogy megértsük, hogyan illeszkedhetnek be a robotok az emberi társadalomba. Erről és a Debreceni Egyetem robotikával kapcsolatos fejlesztéseiről beszélgettünk a professzorral.
Forrás: Vida Márton Péter
A szociális robotok új korszaka
A robot akkor válik szociális robottá, amikor az emberi társadalomba beilleszkedik. Ez olyan, mint a gyermeknevelésnél, megtanulják hogyan köszönjenek másoknak. A szociális robotok is azzal kezdenek, hogy odaköszönnek
– magyarázta.
A műszaki karon komoly kutatások folynak a robotok szociálissá tételében. Példaként említette a professzor a doktoranduszát, Keczán Lászlót, aki azzal foglalkozik, hogy a robot hogyan tudja a szándékát kimutatni az emberek felé.
– Azt akarjuk elérni, hogy a robot tudjon érzelmeket, szándékot kifejezni – fogalmazott a szakember.
Az érzelmek megnyilvánulásának kérdése különösen izgalmas területe a robotikának. Az egyetemi tanár szerint az állatvilágból ismerős mintákat használnak fel, hiszen ezek már kódolva vannak az emberi gondolkodásban.
– Ha egy állat felfújja magát, félelmetes akar lenni, agresszív; ha összehúzza magát, fél. Ezek benne vannak az állatvilágban és benne van a fejünkben is – mondta.
Forrás: Vida Márton Péter
Robotok az idősgondozásban
A robotokkal való kommunikáció terén hatalmas áttörést hozott a mesterséges intelligencia fejlődése. Korondi Péter rámutatott, teljesen más a Chatgpt előtti és a Chatgpt utáni világ. A Chatgpt előtt nem tudtunk rendesen kommunikálni a robotokkal. Voltak ilyen próbálkozások, de az ember hamar elunta, mert szűk volt az a kör, amiről lehetett beszélgetni.
A professzor egy izgalmas példát is említett arról, hogyan használható ez a technológia akár az idősgondozásban is.
Az idősek igénylik a beszélgetéseket, de csak meghatározott témában szeretnek kibontakozni. A pszichológus leszűkítheti, hogy ez az illető a katonaélményeiről szeret beszélni, vagy a fiatalságának bizonyos részeiről. Ha a pszichológus megtalálta, hogy mi az, amit az adott illető kedvel, akkor arra programozhatja a Chatgpt-t használó robotot.
– magyarázta.
A robotokkal végzett pszichológiai kísérletek is rendkívül érdekesek. A professzor beszámolt a NAO robot felhasználásával végzett kísérletről.
Bejött az illető, a kísérletvezető pedig azt mondta, hogy az a cél, hogy működjön együtt a robottal. De ez csak a beetetés része volt. Az igazi kísérlet az volt, hogy a kísérletvezető ránézett az órájára, és azt mondta: „Hú, nekem rohannom kell. Te figyelj, kapcsold ki a robotot és zárd be az ajtót.” Miután kiment, a robot azt mondta az embernek, hogy „kérlek, ne kapcsolj ki, mert félek a sötétben”. És az volt a kérdés, hogy hányan kapcsolták ki, mennyi idő alatt. Ez Őrsi Balázs kutatása volt – ő robotpszichológiai témában kutat és a PhD-ját a közeljövőben védi meg.
Forrás: Vida Márton Péter
Egyre megfizethetőbbek a robotok
A humanoid, azaz az emberi testhez hasonló felépítésű robotok elterjedésének egyik akadálya eddig az áruk volt. Korondi professzor szerint azonban ez hamarosan megváltozhat. Mint elmondta, 2025-től a két lábon járó humanoid robotoknak az ára a nyolcadára esett vissza. Még jön egy ilyen változás, és mindenki meg tudja venni. Most még egyébként a legalapabb verzió is körülbelül 7 millió, de már sokan ezt is meg tudnák venni, csak még nem tudja mire használni.
Az egyetem várólistán van az új kínai Unitree robot beszerzésére, amely már megfizethető áron kínál két lábon járó humanoid megoldásokat. Korondi professzor szerint ez új lehetőségeket nyit majd az egyetemi kutatások számára.
Forrás: Vida Márton Péter
Emberi robotok vagy robotemberek?
Az emberi formát öltő robotok kapcsán érdekes pszichológiai jelenség a "borzongások völgye" (uncanny valley).
– Ezt én is átéltem, ez egy konferencián volt valahol Ázsiában. Megláttam egy szomorúan ülő hölgyet, és odaléptem hozzá és kértem, jöjjön ki velem, mert zárnak és bezárják. Amikor a szemébe néztem, akkor egy nagyon nagy hidegséget láttam. Látszott, hogy nincs mögötte lélek. Tulajdonképpen egy emberszerű robot volt, és akkor megtanultam, hogy mi a borzongások völgye
amikor egy robot annyira emberszerű, hogy hirtelen nem tudod, hogy robot vagy ember, de valami mégis hiányzik és érzed, hogy nem teljesen emberi
– idézte fel élményeit.
Kiemelkedő a mechatronika-oktatás Debrecenben
A Debreceni Egyetem Műszaki Kara különleges helyzetben van az interdiszciplináris kutatásokra.
A magyar felsőoktatásban ez az az egyetem, ahol a tudományok legszélesebb spektrumát művelik
– hangsúlyozta Korondi professzor.
Ez különösen előnyös a mechatronika oktatásában, amely a gépészet, villamosmérnökség és az informatika szinergiájából jön létre és foglalkozik többek között a robotokkal is. Korondi Péter, aki maga is a Műegyetemről érkezett Debrecenbe, azt mondta: a mechatronikát Japánban, autentikus forrásból, egy intelligens mechatronikai laborban tanulta meg, és úgy hozta haza. Eddig 14 doktorandusza kapott PhD-t, közülük 10-et juttatott el Japánba.
– A Debreceni Egyetemen Mikuska Róbert az első doktoranduszom, és ő is volt már Japánban egy rövid, 3 hónapos ösztöndíjjal. Itt Debrecenben Robival az élen, a fiatalok hamar átvették az autentikus japán mechatronika szemléletet és segítenek a tanagyag folyamatos korszerűsítésében és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kihasználásában.
Egy iraki volt diákunk, aki azóta már itt docensünk, ő az IEEE-nek, tehát a villamosmérnökök legnagyobb világszervezetének az egyik bizottságának az alelnöke – büszkélkedett a professzor, aki számára a diákjai a legfontosabbak ebben az egészben és aki többször hangsúlyozta mennyire tehetségesek és lelkesek a Debreceni Egyetem fiataljai.
Forrás: Vida Márton Péter
A mesterséges intelligencia az oktatásban
A modern technológiák az oktatási módszereket is alapjaiban változtatják meg. A professzor szerint a mai fiatalok türelmetlenek. Azonnal tudni akarják, hogy mire és hogyan használhatják a tudást. Gyakorlatilag az egész képzésnek a logikáját meg kellene cserélni. A mesterséges intelligencia használata az oktatásban egyelőre vitatott kérdés, de Korondi pragmatikus álláspontot képvisel.
Sokan azt mondják, hogy nem szabad házi feladat megoldására használni a mesterséges intelligenciát. De én tudom, hogy amikor én kisgyerek voltam, akkor azt mondták, hogy nem szabad zsebszámológépet használni, mert nem tanulok meg számolni. Megtanultam számolni. Ma én azt mondom, hogy ezeket az eszközöket használni kell. A mesterséges intelligencia a rutinfeladatokat meg fogja oldani. Ez azt jelenti, hogy egyre mélyebb matematikát kell használni. A világ egyre összetettebb. Tehát azért tudunk egyre bonyolultabb eszközöket létrehozni, mert egyre bonyolultabb dolgokat tudunk kiszámolni.
– vélekedett.
Forrás: Vida Márton Péter
A robotika jövője Magyarországon
Korondi professzor szerint a fejlődés üteme egyre gyorsabb, és nehéz megjósolni a pontos irányt. A robotok egyre természetesebb módon kommunikálnak, de a metakommunikációs csatornák még hiányoznak.
– Az olyan metakommunikációs eszközök, mint az arckifejezések, testbeszéd jelenleg még nem működnek a robotoknál. A robotok tudnak érezni, de nem a hagyományos értelemben. A robot tud úgy viselkedni, hogy én azt higgyem, hogy szeret engem – magyarázta. A professzor szerint a testreszabhatóság kulcsfontosságú lesz a magyar robotika ipar számára, hiszen mi úgysem tudjuk felvenni a versenyt a gyártás terén olyan országokkal mint például Kína.
Egy dologban tudunk versenyre kelni, és az a testreszabhatóság. Beprogramozhatunk máshol gyártott robotokat speciális feladatok ellátására
– hangsúlyozta a professzor.
Kitért arra is, ahogy a robotika fejlődik, a munka világa is átalakul. Korondi Péter szerint valószínűleg csökkenni fog a munkaidő, és a szabadidő hasznos eltöltése válik a fő kérdéssé.
