2025.05.02. 09:48
Nagyszabású konferencia szervezésében vettek részt a debreceni hallgatók
Gyakorlati módszerekről is beszéltek a résztvevők a konferencián. A Barnahus-módszer volt a fókuszban, sok hasznos tapasztalatot szereztek a Debreceni Egyetem hallgatói.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Büntetőjogi Műhelyének szervezésében 2025. április 28-án, Budapesten tartották A „Barnahus-módszer” a gyakorlatban: A gyermek tanúkénti kihallgatásának új formája a büntetőeljárásban című konferenciát. Az esemény fókuszában az izlandi eredetű, a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni, illetőleg az élet és testi épség elleni bűncselekmények áldozatává vált gyermekek tapintatos és hatékony kihallgatását célzó Barnahus magyarországi tapasztalatainak megvitatása állt a büntetőjogi jogalkotás, a büntető igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem különböző területeiről meghívott gyakorlati szakemberek segítségével. A rendezvény szervezésében és lebonyolításában aktív szerepe volt a Debreceni Egyetem joghallgatóinak, Kunkli Botondnak és Soltész Tamásnak, akik jelenleg az MCC Büntetőjogi Műhelyének tagjai.
Forrás: Napló-archív
Jogászok és pszichológusok is előadtak a Barnahus-módszerről
Az eseményről Soltész Tamás számolt be a Haonnak. Mint ismertette, a konferencia első panelét dr. Lazáry Györgyné igazságügyi pszichológus szakértő előadása nyitotta meg, aki a rendezvény középpontjában álló módszer hazai úttörőjeként számolt be az első magyarországi Meghallgató és Terápiás Központ, a Szombathelyi Barnahus Szolgálat tevékenységéről és tapasztalatairól, kiemelve a multidiszciplinaritás, a különböző szakmák és szolgálatok együttműködésének jelentőségét. A szakértőt követően Nagygyőr Csilla rendőr alezredes a gyermekek Meghallgató és Terápiás Központokban történő kihallgatásának rendőrségi tapasztalatairól, a rendőrök képzéséről és az „érzékenyítés” fontosságáról tartott előadást.
A panel harmadik előadója dr. Jancsó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára volt, aki a gyakorlati szakemberekre is reflektálva ismertette a különleges bánásmódot igénylő személyeket – különösen a gyermekeket (fiatalkorúakat) – érintő speciális büntetőeljárási szabályozás kereteit, a jogi szabályozás által megteremtett lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy ez egyike azon területeknek, ahol a jogalkotás hangsúlyosan engedi, hogy az érintett szakmák alakítsák a tartalmat, és a jogalkotó inkább csak kereteket próbál ezek alapján teremteni, és nyitott a változtatásokra. A három előadást követő kerekasztal-beszélgetés során Kunkli Botond és Soltész Tamás, a Büntetőjogi Műhely tagjai kérdezték a meghívott vendégeket.
A kerekasztal résztvevői között konszenzus alakult ki arra nézve, hogy a Barnahus jövőben is kulcsfontosságú kérdéseit a pszichológus szakemberek széleskörű bevonása, valamint a gyermekek tanúkénti kihallgatásának megfelelő dokumentálása – szó szerinti jegyzőkönyvbe vétele, illetve kép- és hangfelvétel készítése – jelentik.
Kiváló alkalom volt a kapcsolatépítésre is
A konferencia második panelét dr. Csipkés Attila, a debreceni székhelyű Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) országos igazgatójának előadása nyitotta meg. A gyermekvédelmi szakember az OGYSZ és az általa fenntartott Meghallgató és Terápiás Központok működtetésének gyakorlati oldalát, illetve a gyermekvédelem és a rendvédelem gyermekek humánus és eredményes kihallgatása érdekében kialakított együttműködését mutatta be, kitérve a debreceni Meghallgató és Terápiás Központ működésére is. Ezt követően dr. Hegyi Viktória, a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség vezető helyettes ügyésze ismertette az ügyész szerepét a gyermekek büntetőeljárási jogainak biztosításában, különös hangsúlyt fektetve az újratraumatizálás és többszöri viktimizálás elkerülésére. A második panel utolsó előadásának keretei között dr. Sándor Erika, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája ismertette tapasztalatait a különleges bánásmód bírósági szakaszban történő biztosítása, továbbá a gyermekektől Barnahus-módszer segítségével beszerzett tanúvallomások, mint bizonyítási eszközök vonatkozásában.
Kiderült többek között az, hogy a fiatalkorú sértettek esetén sok esetben a bíróságnak kell feltárnia a különleges bánásmódot megalapozó körülményeket, például azt, hogy a fiatalkorú érettségi vizsgája ütközik a tárgyalás kitűzött határnapjával.
A három előadást követő kerekasztal-beszélgetés során dr. Dorang Zsanett, az MCC Büntetőjogi Műhelyének PhD ösztöndíjas hallgatója kérdezte a vendégeket. A kerekasztal résztvevői célként jelölték meg a magyarországi Barnahus infrastruktúra fejlesztését és a területi lefedettség növelését, annak érdekében, hogy a jövőben minél több gyermek – aránytalanul hosszú utaztatás nélkül – hozzáférhessen ezen intézményekhez.
A közönség tagjai a kerekasztal-beszélgetéseket követően kérdéseket tehettek fel, a rendezvény végeztével pedig tovább beszélgethettek az előadókkal. Az alkalom kiváló szakmai program és kapcsolatépítési lehetőség volt az érdeklődő joghallgatók számára, hiszen a rendezvényt hazánk Meghallgató és Terápiás Központjainak számos gyakorlati szakembere is megtisztelte jelenlétével. A Debreceni Egyetem joghallgatóiként pedig szervezési és moderálási készségeinket egyaránt fejleszthettük az eseményben való közreműködés során
– hangsúlyozta Soltész Tamás.
