2025.04.27. 10:35
Táppénz vagy betegszabadság? Nem is gondolnád, mikor marad több a zsebben
Több pénz jár, ha betegszabin vagyunk? Beugratós! Mutatjuk, hogy mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között!
Ha betegek vagyunk, szinte már automatikusan azt mondjuk, hogy otthon maradunk táppénzen, közben talán nem is sejtve, hogy egyébként betegszabadságon vagyunk (persze, lehet ez fordítva is). Azonban az a helyzet, hogy lényeges különbségek vannak a kettő között, portálunk pedig utánajárt ezeknek, és a debreceni ügyvédjelölt, Bíró Dávid segítségével világos magyarázatot kaptunk arra, mi minősül táppénznek, és mi a betegszabadság, egyáltalán mennyi pénz jár utánuk. Íme!
Forrás: Illusztráció/MW-archív
Táppénz vagy betegszabadság? Ez itt a kérdés!
Mint Bíró Dávid elmondta, négy alapvető kérdés mentén érdemes megvizsgálni a két fogalmat.
- Ki fizeti?
- Mikor vagyunk jogosultak?
- Meddig jár?
- Mennyi jár?
Betegszabadság esetén a kifizetés a munkáltató kötelessége. Táppénz esetén azonban az ellátást már az egészségbiztosító folyósítja – ez pedig a társadalombiztosítási rendszer része
– választotta szét a két jogintézményt Bíró Dávid.
Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy melyikre mikor vagyunk jogosultak, az ügyvédjelölt ezt is kifejtette. Mint elmondta, betegszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki saját betegsége miatt válik keresőképtelenné.
Tehát, ez kizárólag akkor jár, ha saját maga betegszik meg (és mondjuk nem a gyermeke, de erről is lesz szó később), és csak akkor, ha valamilyen munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban áll
(pl. közalkalmazott, kormánytisztviselő).
Mikor jár betegszabadság, és mikor jár táppénz?
Először is, fontos azt is tisztázni, hogy kit tekintünk keresőképtelennek:
- aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni;
- aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját;
- a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
- a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli.
Tekintettel arra, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti meg, nem jogosult betegszabadságra, aki a úgymond „maga ura”, tehát aki egyéni vállalkozó, megbízási jogviszonyban dolgozó, társas vállalkozó (kivéve, ha munkaviszonyban dolgozik), üzemi baleset éri, foglalkozási betegség vagy veszélyeztetett terhesség miatt válik keresőképtelenné, ugyanis ezekben az esetekben tb-szabályok szerint táppénz jár
– magyarázta Bíró Dávid.
Azt is megtudtuk, hogy táppénzre jogosult minden biztosított személy, ha keresőképtelensége a biztosítási jogviszony fennállása alatt következik be.
A biztosítottak körébe tartoznak többek között:
- alkalmazottak, egyéni és társas vállalkozók,
- mezőgazdasági őstermelők,
- kisadózók,
- egyházi személyek,
- álláskeresési támogatásban részesülők.
Ennek fontos feltétele, hogy az illető rendelkezzen érvényes biztosítási jogviszonnyal, orvos által legyen igazolva a keresőképtelenség, és fennálljon a járulékfizetési kötelezettség.
Fotó: Gabor Ancsin
Mennyi időre mehetünk el betegszabadságra és táppénzre?
Az elején már pedzegettük, hogy mi van akkor, ha nem mi betegszünk meg, hanem a gyermekünk, szóval most a szülők szempontjából igen lényeges pont következik, amit részletezett Bíró Dávid:
A táppénz (a betegszabadságtól eltérően) nemcsak saját, hanem gyermeke betegsége miatt is igénybe vehető. Továbbá bizonyos rétegek, akik kiestek a betegszabadságból, mint például az egyéni vállalkozók is jogosultak a táppénz igénybevételére
– mondta.
Mikor nem jár táppénz? Erre is fény derült: a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, pihenőnapokra (ha az ezt követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn), és azon napokra, amikor a biztosított dolgozott, illetve letartóztatás vagy szabadságvesztés időtartama alatt.
Apropó, időtartam: fontos beszélni arról is, hogy milyen hosszú lehet a betegszabadság és a táppénz. Kezdjük előbbivel: megtudtuk, hogy 15 (munkaidő-beosztás szerinti) munkanapot lehet tekinteni betegszabadságnak, ha ez letelt, onnantól kezdve táppénzre jogosult az érintett. Ennek maximális mértéke egy év lehet, viszont ehhez szükség van egy év biztosítási időre, és az előző esztendőnek táppénzmentesnek kell lennie (ez minden naptári napra jár).
A táppénz időtartama függ attól is, hogy saját vagy gyermeke betegsége miatti keresőképtelenség esetén veszik azt igénybe, ugyanis a gyermekápolási táppénz esetén a jogosultság időtartama a gyermek korától is függ, például:
- A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
- Az 1 éves vagy annál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84, az egyedülálló szülőnek 168 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
- A 3 éves vagy annál idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
Forrás: Illusztráció/MW-archív
Mennyi pénz jár a betegszabadság és a táppénz után?
Bíró Dávid elmondta, betegszabadság esetén a keresőképtelen munkavállalót a távolléti díj 70 százaléka a illeti meg, ez az összeg adó- és járulékköteles.
A távolléti díjat a munkatörvény szabályozza, ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesült, ezt nevezzük távolléti díjnak – ennek kiszámítását a munkatörvény részletesen szabályozza.
Táppénz esetén elég komplex az összeg megállapítása, munkavállalói szempontból minden bizonnyal az a leglényegesebb, hogy
van egy plafon, amit a táppénz napi összege nem haladhat meg ez a maximális összeg:a minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz 2025-ben ez napi 19 386 forint (290 800 forintos minimálbér alapján). Ami még érdekesség, hogy üzemi baleset esetén a táppénz mértéke a baleseti táppénz alapjának naptári összegével egyezik meg, azaz annak 100 százaléka, úti baleset esetén pedig 90 százaléka.
Leszögezte, mind a betegszabadság, mind pedig a táppénz igénybevételéhez orvos által igazolt keresőképtelenség szükséges. Kórházi ellátás esetén a kórház állítja ki az igazolást.
