2025.04.17. 14:50
Ménes Dávid: ha a szirénaszó egyszer megérinti valaki lelkét, az örökké fog tartani
Egyike azon mentősöknek, akik elsőként érkeznek egy baleset helyszínére, és félretéve érzelmeiket, csak az ellátásra koncentrálnak. Bemutatjuk Ménes Dávidot, akinek a családja és a Debreceni Mentőállomás jelenti az életet.
Ménes Dávidot, az Országos Mentőszolgálat regionális szóvivőjét szavazták meg olvasóink a 2024-es Év emberének. A Debreceni Mentőállomás vezetője személyesen vette át az elismerést a Hajdú-bihari Napló székházában április 16-án, csütörtökön délelőtt. Ebből az alkalomból beszélgettünk az állomásvezető mentőtiszttel hivatástudatról, bajtársiasságról és a mentős élet kihívásairól.

Forrás: Czinege Melidna
Ménes Dávid 1997-ben, tízéves gyermekként lépett be először a Debreceni Mentőállomás kapuján, édesanyja ugyanis itt teljesített szolgálatot. Már az első pillanatban magával ragadta a mentős lét, a Külsővásártér úti épület, és megismerhette a ma már legendának számító mentősöket. Már akkor eldőlt: ennek a hivatásnak szenteli az életét. Tíz évvel később pedig szakképzetlen mentőápolóként csatlakozott a csapathoz.
Egy teljesen új világ nyílt ki azon az áprilisi napon, amikor a legfiatalabb mentősként lehettem a Magyarország legnagyobb mentőállomásán tartott reggeli váltáson
– emlékezett vissza. Az idők során valamennyi mentőgépkocsin és esetkocsin, de rohamkocsin is teljesített szolgálatot, amelyről büszkén vallja, hogy egy világszínvonalú ellátást biztosító mentőegység. Előbb alap, majd emelt szintű mentőszakápolói képesítést szerzett. Később megkapta a mentőtiszti diplomát, 2022-ben pedig a Debreceni Egyetemen okleveles egészségügyi menedzseri vizsgát tett.
Az évek során megtanulta, jó, ha valaki ügyesen szúr egy vénát, bekötöz egy sebet vagy jól diagnosztizál, de igazán jó egészségügyi dolgozóvá akkor válik az ember, ha alapvetően megvan benne az empátia és az emberszeretet.
– A mentők ellátási spektruma nagyon széles. Ott vagyunk a születés és az elmúlás pillanatában is. Előfordul, hogy valakit reggel a villamos alól kell kimenteni, délben az árokparton próbálunk segíteni egy bajba jutott emberen, este pedig egy koraszülöttnek segítünk a világra jönni – ecsetelte az állomásvezető mentőtiszt.

A mentősöket is megérintik az egyes esetek
És, hogy hogyan tudják a megélt tragédiákat feldolgozni? Elmondta, maga az Országos Mentőszolgálat biztosít pszichológusi hátteret, ha valakinek szüksége van egy támogató beszélgetésre, de sok esetben a mentőegység tagjai egymás közt is fel tudjanak dolgozni egy-egy nehéz esetet. Nem titok, hogy egy mentős az élet bármelyik szakaszából találkozik betegekkel, legyen az fiatal, középkorú vagy épp idős. Ménes Dávid szerint
az átlagoshoz képest nehezebb feldolgozniuk például azt, ha egy gyermekkel történik valami tragédia.
Hiszen ekkor is mindenki a legjobb tudása szerint végzi a dolgát, azonnal felülkerekednek az érzéseiken, gyakorlatilag versenyt futnak az idővel, és csak az ellátásra koncentrálnak. Elvégre ezt várják tőlük a beteg jelenlévő, kétségbeesett családtagjai is.
Az elmúlt közel 20 évben számos olyan esetben sikerült tísegíteni, és pozitívan végződött az ellátás, de sajnos előfordultak olyan esetek, amik életünk végéig kísértenek minket, mivel már nem tudtuk megmenteni a bajba jutottakat
– összegezte. Az egyik emlékezetes mentés, amire örömmel gondol vissza, 2021-ben történt, Katar játszott a portugál csapat ellen a Nagyerdei Stadionban, amikor a meccs előtt néhány perccel egy fiatal férfi összeesett a lelátón. Ménes Dávid és bajtársai a helyszínen voltak, mivel több mentőegységgel biztosították a rendezvényt. Azonnal megvizsgálták a férfit, akinek nem volt légzése és a keringése, és a gyors beavatkozásnak köszönhetően néhány percen belül sikerült őt visszaadni a családjának. A megmentett beteg az ellátásában résztvevőket később meghívta egy raliversenyre, és azóta is baráti kapcsolatot ápolnak.
Ménes Dávid számára a családja és a mentős lét a minden
Mindegyik eset más tehát, és másképpen is érinti a mentősöket. Éppen ezért fontos, hogy egy igazi bajtársias légkör lengi körül a mentőállomást, és mindig támaszkodhatnak egymásra.
Hatalmas mentőállomás hatalmas szívvel
– vallja Ménes Dávid szolgálati helyéről. Miközben a mentősök életéről beszél, érezhető rajta a hivatása és a bajtársai iránti végtelen szeretet. Őszintén hisz benne, hogy páratlan az a hozzáállás, amit a magyarországi egészségügyi dolgozók a betegek életének megmentéséért tanúsítanak. Valódi szenvedéllyel mesélt arról is, hogyan sikerült egy összefogásnak köszönhetően megújítani a mentőállomást. Mint megtudtuk, az állomásvezetői munkája ellenére bár nem minden nap, de továbbra is vonul esetkocsival esetekhez. Képtelen lenne abbahagyni, hiszen az élete része, és az esetkocsin töltött minden percet értékel. Meggyőződése, ha a szirénaszó egyszer megérinti valaki lelkét, az örökké fog tartani.
Itt mindenkiben igazi mentős szív dobog. Elengedhetetlen, hogy a mai kornak megfelelő, magas színvonalú, egyúttal szakmai és társadalmi elégedettséget eredményező munkát végezzünk. Büszkén kijelenthetem, hogy minden mentődolgozó mély alázattal, empátiával és a legmagasabb szakmai felkészültséggel áll a kihívások előtt
– mondta Ménes Dávid. Példaként hozta fel a koronavírus-járványt, ahol nem várt események közepette kellett helytállniuk, vagy épp amikor 2021-ben Hajdú-Biharban egy pilot jelleggel működő ügyeleti rendszert alakítottak ki. Idézve a római filozófust, Senecát, hozzátette:
– Semmilyen szél nem kedvez annak a hajósnak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart. Azt látom, az ország minden mentődolgozója tudja, melyik kikötőbe tart, bármilyen beosztásban legyen is – zárta gondolatait.
És bár munkaidejét a bajba jutottaknak és a mentős társainak szenteli, a magánéletben is teljes értékű, boldog életet él. Szabadidejét családjával tölti a legszívesebben, de szeret a kertben is tevékenykedni, illetve az oldtimer autók is vonzzák. Felesége orvos, a mentőállomáson ismerte meg. Két fiúgyermeket nevelnek, akik a futballban és a kosárlabdában teljesednek ki.