2025.03.21. 17:15
Pozitív előrelépés: egyre több roma szerez iskolai végzettséget
Megduplázódott a diplomával rendelkező romák száma az elmúlt évtizedben – erről is szó volt a Hajdúböszörményben megrendezett konferencián, aminek fő témája a kisebbségi gyermekek esélyeinek növelése volt. A roma platform eseményén a résztvevők az integráció fontosságáról és a felzárkóztatási programok jövőjéről is tanácskoztak.
Hajdúböszörményben rendezték meg pénteken a Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése projekt keretében azt a szakmai konferenciát, amelynek központi témája a gyermekek esélyeit növelő szolgáltatások, különösen a tanoda rendszer volt. A roma platform eseményén állami, önkormányzati és nemzetiségi vezetők fejtették ki gondolataikat a felzárkóztatás lehetőségeiről, valamint az identitás és együttműködés fontosságáról.
Forrás: Vida Márton Péter
A polgármester személyes élményei a romákkal
A konferenciának a Hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Roma Innovációs Központja adott otthont. A résztvevőket elsőként Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény polgármestere köszöntötte.
– Visszatérő élmény számomra a cigány gyermekekkel való foglalkozás – kezdte beszédét a polgármester, aki korábbi óvodavezetői tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Felidézte, amikor a szülői ellenállással szemben az integráció mellett döntött, mert meggyőződése volt, hogy a különböző hátterű gyermekeket együtt kell nevelni.
A döntés helyességét egy emlékezetes történettel támasztotta alá:
Talán az volt a fénypont, amikor Samu, a fényes szemű roma kisfiú feljött hozzám, és ideadott egy ekkora nagy kokárdát, és azt mondta nekem, ezt neked varrtam
– emlékezett vissza a polgármester. A kisfiú ezután elmagyarázta neki a szabadságharc jelentőségét, és elszavalta a Nemzeti dal első versszakát. Majd Göröghné Bocskai Éva szomorúan jegyezte meg:
Utána próbáltam kísérni a Samu életét, sajnos nem tudok pozitívat mondani, és ez az, ami leginkább bánt.
Elmondta, hogy míg a gyermekekkel könnyebb volt megtalálni a hangot, a szülőkkel nehezebb volt a szabályok betartásáról egyeztetni. Jelenlegi polgármesteri munkájában is keresi az utat a helyi roma önkormányzattal való hatékonyabb együttműködésre, és reményét fejezte ki, hogy a konferencia ebben is előrelépést hozhat.
Forrás: Vida Márton Péter
A roma önkormányzat eredményei
Nagy Sándor, Hajdúböszörmény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke köszöntőjében kiemelte a tanodák jelentőségét. A rendszer fő értékének azt tartja, hogy lehetőséget biztosít azoknak a gyermekeknek, akik lemaradással küzdenek, hogy felzárkózzanak társaikhoz.
Az elnök büszkén számolt be arról, hogy egyre több roma fiatal szerez általános iskolai végzettséget, majd folytatja tanulmányait szakközépiskolákban, ahol szakmát tanulhatnak, érettségizhetnek, sőt, akár diplomát is szerezhetnek.
– Nagy öröm számunkra, amikor a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot egyre több roma család keresi meg, hogy segítsünk az ösztöndíjpályázatok ügyintézésében – mondta Nagy Sándor, utalva arra, hogy a tanuláshoz való pozitív hozzáállás egyre jellemzőbb a közösségben.
Forrás: Vida Márton Péter
Az együttműködés a kulcstényező
A rendezvényen részt vett Tiba István országgyűlési képviselő is, aki hangsúlyozta, hogy a roma kérdés napjainkban is aktuális téma, amelynek kezelésében kulcsfontosságú a kölcsönös tisztelet és együttműködés. A képviselő saját polgármesteri tapasztalataira is reflektált: – Nyolc évig vezettem Balmazújvárost, és nekem példaértékű volt ebben a nyolc évben, ahogy együtt tudtam dolgozni a roma kisebbségi önkormányzattal – osztotta meg a jelenlévőkkel. Tiba István szerint azokon a településeken működik jól az együttműködés, ahol elhivatott emberek foglalkoznak a roma közösséggel, és partnerként tekintenek rájuk.
A választókerületéből két pozitív példát is említett: Hajdúdorogot, ahol mind a görögkatolikus egyház, mind az általános iskola igazgatója példaértékűen kezeli a roma közösséget, valamint Balmazújvárost, ahol a roma vezetők valódi segítséget nyújtanak közösségüknek.
A képviselő arra is kitért, hogy a gyermekek nevelése önmagában nem elegendő, ha az otthoni környezet nem támogató. Ezért fontosnak tartja, hogy a többségi és kisebbségi társadalom között meglegyen az együttműködési hajlandóság, amely mindkét irányban működik.
Forrás: Vida Márton Péter
A roma platform célja
Az utolsó megnyitó beszédet Sztojka Attila, a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár mondta, aki átfogó képet adott a roma platform jelentőségéről és a kormányzat roma politikájáról. Kiemelte, hogy a modern szakpolitika célja az identitás megőrzése és erősítése kell, hogy legyen. – A nemzeti kormánynak minden egyes intézkedése az identitás megőrzését és annak erősítését kell, hogy szolgálja – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy roma vonatkozásban ez a roma és magyar identitás együttes megélését jelenti, nem pedig választást a kettő között.
Az államtitkár részletesen beszélt a Roma Platform céljáról is. Mint elmondta, a kezdeményezés azért jött létre, hogy a véleményeket megismerjék, álláspontokat ütköztessenek és párbeszédet folytassanak. Sztojka Attila szerint a párbeszéd akkor hatékony, ha a felek odafigyelnek egymásra és tiszteletben tartják egymás véleményét.
A Roma Platformot 2016 óta működteti a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága az Európai Bizottság közvetlen támogatásával. A projekt fő célja, hogy megszólítsa a szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel veszélyeztetett csoportok körében dolgozó szakembereket, és erősítse az esélypolitikai párbeszédet az állami, egyházi és civil szervezetek között.
Forrás: Vida Márton Péter
A diplomával rendelkező romák száma duplájára nőtt
Az államtitkár büszkén számolt be az elmúlt évek eredményeiről a roma felzárkóztatás területén. Mint mondta, az elmúlt tíz évben sikerült több mint egymillió fővel csökkenteni a szegénységben élők számát Magyarországon.
A 2011-es népszámláláshoz képest a 2022-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a középfokú iskolai végzettséggel, tehát érettségivel rendelkező romák aránya megduplázódott. Sőt, a diplomával rendelkező romák aránya is duplájára nőtt
– emelte ki Sztojka Attila.
Az államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még sok a tennivaló, hiszen a múlt században gyökerező problémákat nem lehet néhány év alatt megoldani. A jó hír azonban az, hogy a 2010 után bevezetett módszerek és eszközök eredményesnek bizonyultak.
Forrás: Vida Márton Péter
Tervek a jövőre nézve
A jövőre vonatkozóan Sztojka Attila bejelentette, hogy 2025 az áttörés éve lesz az esélypolitikában. Az elkövetkező hónapokban számos európai uniós programot hirdetnek meg, amelyekre régóta vártak az érintettek.
Az államtitkár több konkrét programot is említett: elindítják az „Aktívan a tudásért” programot, amely a képzettségi szintet hivatott növelni; a „Nő az esély” projektet, amely a szociális és gyermekjóléti rendszerben pótol hiányzó szakembereket; valamint folytatják a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó programjaikat.
– Összességében mi azt tervezzük, hogy 56,3 milliárd forintot fogunk meghirdetni – jelentette be az államtitkár, hozzátéve, hogy a roma nemzetiségi önkormányzatok pályázataira fordított összeget is jelentősen növelik: a tavalyi 420 millió forintos keretösszeg helyett idén 770 millió forintot biztosítanak erre a célra.
Sztojka Attila beszédét azzal zárta, hogy a magyar emberek képesek saját sorsuk alakítására, és a közös összefogással minden nehézség leküzdhető.
