2025.03.25. 20:00
Bontás vár az összes panelházra? A debreceni statikus válaszára nem vagy felkészülve!
Mind hallottuk már valakitől hogy 50 évre tervezték Debrecen felhőkarcolóit. Ez az idő már sok esetben letelt és felmerül a kérdés, mennyire biztonságosak még ezek a panelházak? Aggódnunk kéne? Szakértőt kérdeztünk.
Debrecen lakosságának egy jelentős része panelházakban él – 23 ezer 500 panellakás van a városban. Ezek az épületek már több mint 50 évesek, ami sokakban aggodalmat kelthet a szerkezeti állapotukat illetően. Sándorné Göblyös Magdolna debreceni statikus mérnököt kérdeztük a panelházak jelenlegi állapotáról és jövőjéről.
Forrás: MW-archív
A panelházak múltja Debrecenben
A cívisvárosban a panelépítkezések a hetvenes évek elején kezdődtek. A legelső kísérleti épület a Hunyadi utcán készült el, szemben a mai plázával, a TB-székház mellett. – A gyártás körülbelül 1969-ben indult be, majd 1970-től kezdődtek az építkezések, egyre nagyobb szériában – idézte fel Sándorné Göblyös Magdolna, aki 1971-ben költözött be a Klaipeda utcán található egyik első panelépületbe frissen végzett mérnökként.
Az első panellakások a Kossuth utca, Kandia és Klaipeda utca környékén épültek, majd következett a Csapó utca, a Dobozi lakótelep, a Vénkert és az Újkert. – A legvégén a Tócó-völgy és a Vezér utcai lakótelepek készültek el, amelyeknél már a Hajdú megyei tervezőcsoport is közreműködött – emlékszik vissza a szakértő, hozzátéve, hogy a debreceni panelépületek egy jelentős hányadát tervezte, valamint középületek tervezésében is részt vett, például a Kölcsey Központéban.
Veszélyesek-e az idős panelházak?
Sokan aggódnak amiatt, hogy az ötven évet meghaladó korú épületek szerkezetileg instabillá válhatnak. A szakember szerint azonban ez a veszély még nem fenyeget minket.
Van egy olyan mondás, hogy 50 évre tervezik a házakat. De ez így nem a tartószerkezetre igaz, hanem arra, hogy addig hibátlanul kell működnie nagyjából mindennek: az elektromos vezetékeknek, a gépészetnek és egyéb rendszereknek
– hangsúlyozta Sándorné Göblyös Magdolna.
A rendszerváltás környékén az Építőipari és Városfejlesztési Minisztérium 5-ös számú Célprogram Bizottsága kifejezetten a paneles házakkal foglalkozott, amelyben a mérnöknő is közreműködött. Feltárásokat is végeztek a meglévő épületeknél, hogy megvizsgálják a korrózió állapotát.
– Egy régi Szent Anna utcai épületnél csomópontokat tártunk fel, tehát kivéstünk meglévő csomópontokat egy működő épületben, és minden rendben volt – idézte fel. Hasonló vizsgálatokat végeztek az egykori szovjet laktanya területén lévő, időközben gazdátlanná vált panelházaknál is. – Azok nagyon lepukkant épületek voltak, mert sokáig üresen álltak törött ablakkal, nyitott tetővel. Ennek ellenére az anyagvizsgálatok során ott sem találtunk problémát a tartószerkezettel – mondta.
Mi az, ami mégis problémát jelenthet?
Bár a tartószerkezettel nincs baj, Sándorné Göblyös Magdolna szerint az elektromos hálózat, a gépészet és egyéb nem szerkezeti elemek sokkal hamarabb elöregednek. – Ezek minden más épületben is gyorsabban amortizálódnak – tette hozzá.
Mindemellett egyre több olyan probléma merül fel, amely az erkélyeknél és a korlátoknál jelentkezik. – Ezek a fémszerkezetek, vagy még vékony betonszerkezetek, amik a szabadban, szabadon vannak, meg földdel érintkeznek, hamarabb tönkre mennek, ezekre figyelni kell – mondta Sándorné Göblyös Magdolna. A jó hír, hogy ezeket mind fel lehet újítani.
Ami még problémát szokott jelenteni, az a panelekben a homlokzati elemek közti hézag tömítése. Az eredetileg alkalmazott nyílt hézagoknál a C-profil szigetelés az idő múlásával kihullott, lazult, lecsúszott, így szabaddá vált az út a víz bejutásához. Emiatt találták ki az utólagos csomóponti kikenéseket különféle tömítőanyagokkal.
Ez egy köztes megoldásnak nem rossz, de hosszú távon nem oldja meg a problémát. A poros, koszos, szennyezett hézagokra nem tudnak megfelelően tapadni ezek a kittek, előbb-utóbb elválnak, és a nedvesség újra beszivároghat
– magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy ismer olyan helyeket, ahol a penészesedés is összefügg ezzel a hibával.
Erre a problémára is megoldás a hőszigetelés, aminek az energiatakarékosságon túl további előnyei is vannak. – Ha megcsinálják a hőszigetelést, és az kap egy külső vízlepergető réteget, akkor az teljes vízkizárást is biztosít – hangsúlyozta. Ennek elvégzése szerinte rendkívül fontos a tartószerkezet védelme szempontjából is.
Fotó: Napló-archív
Meddig bírják még a panelházak?
A tartószerkezetek állapotával kapcsolatban a statikus mérnök határozott:
A tartószerkezet szerintem még másik 50 évet kibír. Szinte biztos. Szóval nem olyan egyszerű ez, hogy tönkremenjen.
Felmerül viszont a kérdés, hogy mi lesz, ha letelik az a plusz 50 év és a panelházak ideje végleg lejár. A szakértő szerint le kell majd azokat bontani, de emiatt sem kell pánikba esni. – Ha gazdaságunk úgy alakul, akkor állami segítséggel meg fogják tudni oldani a problémát a tulajdonosok – vélekedett, habár hozzátette: – De egyelőre még sajnos nem áll úgy a gazdaság…
A panelházak korszerűsítése
Sándorné Göblyös Magdolna sajnálja, hogy a korábbi panelprogram megszűnt, bár örömmel említette, hogy Debrecen nemrég indított egy kisebb mértékű, hasonló programot. Szívügye lenne a panelházak korszerűsítése, ami szerinte Debrecenben nem történt meg olyan magas szinten, mint máshol.
Berlint hozta fel ellenpéldának, ahol a panelházak bérlakásként működtek, és ahol elmondása szerint sokkal hatékonyabban tudták felújítani az épületeket. – Komplexen, egyben tudta kezelni a tulajdonos. Például kis lakásokat össze lehetett nyitni nagyobbakká – említette Sándorné Göblyös Magdolna, aki szerint Magyarországon a magántulajdonba került panellakások miatt nehezebb az ilyen jellegű korszerűsítések kivitelezése.
A mérnök berlini tapasztalatai alapján rámutatott arra is, hogy ott még a négyemeletes panelházakhoz is utólag építettek külső lifteket, sőt, erkélyeket is olyan lakásokhoz, ahol eredetileg nem volt. – Sajnálom, hogy Debrecenben nem volt rá mód, hogy ilyeneket csináljanak – mondta.
Mi a statikus feladata?
Sándorné Göblyös Magdolna a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, pályafutását statikus tervezőként kezdte. – Az építész kitalálja az alaprajzot, a homlokzatot, a megjelenést, de a statikus gondoskodik arról, hogy az állékony legyen – magyarázta.
A panelházak esetében a statikus tervezi az elemek vasalását, az elemek kapcsolatait és az alapozást is. Mindezt természetesen komoly csapatmunkában, egyeztetve az építésszel, a gépésszel és az elektromos tervezőkkel.
A szakember számtalan panelházat tervezett Debrecenen kívül Hajdúszoboszlón, Szolnokon és Nyíregyházán is, és elmondása szerint egyik esetben sem tud komolyabb szerkezeti hibáról. – Kisebb-nagyobb csomóponti repedések néha megjelennek a panelházak szerkezetében, de annak egészen más oka van: azok hőmozgásból meg szélterhelésből adódnak, ami velejárója ennek a technológiának – tudatta.
