Debrecent élre repíti a most zajló ipari forradalma

A Debreceni Egyetem évente megrendezett szakmai eseményén a város vezetői és ipari szereplői osztották meg gondolataikat a jelenlegi és jövőbeli fejlesztésekről. Az idei Ipar Napja alkalmából többek között Szilvássy Zoltán rektor, Papp László polgármester, Husi Géza dékán és Barabás Botond, a BMW képzési vezetője tartottak előadást a Lovardában.

Egyetemi-ipari együttműködések új szintje

Szilvássy Zoltán rektor köszöntőjében a város, az egyetem és a vállalatok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. – Ma már egy egyetem egészen más, mint egy iskola valamely földrajzi területen. Főleg a mienk arról híres, hogy rendkívül szoros együttműködésben és strukturált formában dolgozik vállalatokkal – emelte ki a rektor.

Az egyetem körül mintegy 500 vállalat működik a legkülönbözőbb ágazatokban, és ez nem csupán fizikai közelséget jelent. – Nem csak itt vagyunk egymás mellett, hanem beszélgetünk is egymással. Rendszeresek a workshopok, közös tervek, a legváltozatosabb kombinációk – mondta Szilvássy Zoltán.

Debrecen harmadik ipari forradalma

Papp László polgármester előadásában történelmi kontextusba helyezte a város jelenlegi fejlődését, kiemelve, hogy a mostani a harmadik nagy ipari fejlődési korszak Debrecen életében. Az első a dualizmus korszaka volt, a második a szocialista iparosítás időszaka, a harmadik pedig a 2010-es évek közepétől a 2020-as évek végéig tartó jelenlegi időszak.

A városvezető cáfolta azokat a kritikákat, melyek szerint túlzott az iparosítás. – Szeretném jelezni, hogy Debrecen legfeljebb a 19. század közepéig értelmezhető mezővárosként. A 19. század második felétől kezdődően a mezőgazdasági, élelmiszeripari karaktere ugyan megmarad, de mellette új iparágak és fejlesztési folyamatok zajlanak – magyarázta. Szerinte az iparosítás mindig is fontos faktor volt Debrecen fejlődésében.

A termőföldek ipari célú felhasználásával kapcsolatos aggályokra is reagált a polgármester. – Debrecen mezőgazdasági és erdőterületeinek nagysága a város közigazgatási területén belül körülbelül 35 ezer hektár. Ebből a mezőgazdasági és erdőgazdasági célra használt területből nagyságrendileg 1300-1400 hektár vált ipari területté – világított rá, hozzátéve, hogy míg mezőgazdasági művelés esetén hektáronként 1,4-2,8 millió forint érték keletkezik, ipari tevékenység esetén ez 500-600 millió forint hektáronként.

Nagy bevételt hoz az ipari fejlődés Debrecennek

A polgármester arról is beszélt, hogy az ipari fejlődés gazdasági hatásai már most láthatóak a városban. Diagramok segítségével mutatta be az iparűzési adóbevételek alakulását. – 2014-ben, amikor elindítottuk ezt a gazdaságfejlesztési folyamatot, 10,7 milliárd forint iparűzési adóbevétele volt a városnak. 2025-ben, bő tíz évvel később pedig majdnem a négyszerese, közel 40 milliárd forint – büszkélkedett a városvezető. Ennek köszönhetően Debrecen a fővárost leszámítva a legnagyobb helyi adóbevétellel rendelkező önkormányzattá vált.

A foglalkoztatottság terén is jelentős változások történtek. A statisztikák szerint 2015-ben 83-84 ezer főről indult a foglalkoztatottak száma, ami a Covid időszakában ugyan visszaesett, de azóta folyamatosan emelkedik. A prognózisok szerint 2030-ra jócskán 100 ezer fölé nő a foglalkoztatottak száma Debrecenben.

 – tette hozzá Papp László.

Az Ipar Napja otthonáról: így áll a műszaki kar

Husi Géza, a Műszaki Kar dékánja előadásában a kar fejlődéséről és a mostani pozíciójáról beszélt. Felidézte, hogy a 2000-es években még arról volt szó, hogy a gépész irányultságú műszaki képzés elköltözik Debrecenből. – Nem az volt a kérdés, hogy elköltözünk-e vagy nem, hanem arról, hogy mi módon, milyen ütemezéssel, hogyan fogunk elköltözni – emlékezett vissza.

A kar jelenlegi helyzetével kapcsolatban büszkén említette, hogy négy oktatási helyszínen folytatnak képzést: Debrecenben, Nagyváradon, Szolnokon és hamarosan Siófokon is. A hallgatói létszám 3200 fő körül mozog, köztük van 902 külföldi diák 83 országból.

A dékán jelentős mérföldkőként említette a doktori iskola megalapítását. – Annyit kell róla tudni, hogy Magyarországon ez a harmadik gépészeti doktori iskola. Az első kettő 1948-ban kapta a jogot a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Miskolci Egyetemen – magyarázta Husi Géza. Azt is kiemelte, hogy elérték a 60 százalékos PhD-vel rendelkező oktatói arányt.

A képzési struktúrával kapcsolatban bemutatta a kar által megalkotott „képzési piramist", amely lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő szintet. – Az alapképzésben a ma ismert technológiát szeretnénk oktatni a hallgatóinknak műszaki szempontból, a mesterképzésben pedig a jövő megalkotására szeretnénk felkészíteni őket – fejtette ki. Hozzátette, hogy bár nem tudják megmondani, milyen konstrukciók lesznek 10-20 év múlva, de azt meg tudják tanítani, milyen eszközökkel lehet majd a jövőt alakítani.

A BMW debreceni útja a Neue Klasse felé

Barabás Botond, a BMW Manufacturing Hungary Kft. képzési vezetője előadásában bemutatta, miért választotta a vállalat Debrecent új gyára helyszínéül. 

 – mutatott rá.

A telephely kiválasztásánál fontos szempontként merült fel, hogy a második legnagyobb magyar városról van szó, nemzetközi repülőtérrel és jó logisztikai kapcsolatokkal. – Közel a város, nagyon fontos, hogy közel az egyetem, és nagyon fontos, hogy közel az autópálya. Ezek nélkül sokkal bonyolultabb a logisztika, sokkal bonyolultabb lenne, hogy tanulni és fejlődni utazzanak a kollégáink – fejtette ki.

A képzési vezető büszkén számolt be arról, hogy 2023-ban már 200 diák kezdte meg tanulmányait a duális képzésükben a Debreceni Egyetemen, és hamarosan 300 diákkal folytatják. – Mi leszünk az ország egyik legnagyobb technikusképzője – jelentette ki.

Kiemelte, hogy 2025 végén indul a sorozatgyártás, és szeptemberben a nemzetközi autóipari kiállításon (IAA) Münchenben bemutatja a BMW azt a járművet, amit Debrecenben gyártani fognak. – Onnantól kezdve megmutathatjuk mi is élőben, hogy néz ki, úgyhogy ezt már én is nagyon várom – zárta előadását.

Az Ipar Napja eseményen a hallgatók közvetlenül találkozhattak a kiállításon résztvevő ipari szereplőkkel, megismerkedhettek termékeikkel és karrierlehetőségeikkel, ezzel is erősítve az egyetem és az ipar közötti kapcsolatot, ami Debrecen jövőbeli fejlődésének egyik kulcsa.