2025.03.15. 15:36
Kósa Lajos: „Identitás nélkül csak bolyongó lelkek vagyunk” – fotókkal, videóval
Kósa Lajos országgyűlési képviselő mondott beszédet a Kossuth téren. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendeztek ünnepséget szombaton Debrecenben is.
Több állomása volt március 15-i megemlékezésnek Debrecenben. 9 órakor katonai tiszteletadás mellett felvonták az Országzászlót a Kossuth téren, majd 10 órakor a Petőfi téren ünnepi megemlékezést és koszorúzást tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján. Ezt követően ünnepélyes masírozás keretében elevenítették fel az 1849-es debreceni eseményeket, így jutva el a Petőfi térről a Kossuth térre.
Forrás: Czinege Melinda
„Legyen béke, szabadság és egyetértés! Ezzel a mondattal kezdődik az 1848-49-es szabadságharc és forradalom legfontosabb dokumentuma, a 12 pont” – fogalmazott Kósa Lajos országgyűlési képviselő a Kossuth téren mondott beszédében. Mint mondta, az 1848-as forradalom a szabadságért és az önrendelkezésért vívott harc kezdete. „Joggal feltételezhetjük, ha megnézzük a 12 pontot, abban bizony az önrendelkezés feltételei és az azt megalapozó kritériumok vannak összegyűjtve és felsorolva. Legyen béke! Hiszen béke nélkül nincs önrendelkezés. A béke hiánya a háború, a háború az erőszakról szól. Ott erő van, nincs önrendelkezés. Az erősnek van igaza, és jaj a legyőzötteknek” – mondta.
Forrás: Czinege Melinda
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
Kósa Lajos feltette a kérdést: miért szükséges a szabadság?
A napnál világosabb, hogy szabadság nélkül senki sem rendelkezhet, gondolkozhat önmagáról. A szabadságnak van még egy nagyon fontos feltétele: csak az tud önrendelkezésben gondolkodni, csak az lehet szabad, akinek egyébként erős identitása van. Identitás nélkül csak bolyongó lelkek vagyunk
– hangsúlyozta.
Március 15.: Ünnepi megemlékezés Debrecenben
Fotók: Czinege MelindaRámutatott, a harmadik talán a legtalányosabb: legyen egyetértés!
Ez a mondat a 12 pontot értelmezve arról szól, hogy jöjjön létre egy olyan rendszer, amely kidolgozza annak az egyetértésnek a mechanizmusait és minimumát, amiben minden magyar egyetértett. Ha az eleink az önrendelkezésért szálltak harcba az elnyomókkal, akkor talán érdemes megnéznünk, hogy állunk ma az önrendelkezéssel. Látjuk, ma az egyik legnagyobb politikai küzdelmünk az önrendelkezésért vívott harcot jelenti, éppúgy, mint akkor. Ne felejtsük el, minden generációnak meg kell vívnia a maga szabadságáért és önrendelkezéséért!
– nyomatékosította.
Leszögezte: ma Európa egyértelműen háborúpárti, ezzel egyébként a legdurvábban sértve az önrendelkezés elvét.
Itt a kisebb nemzeteknek az önrendelkezése fel sem merül, szóba sem kerül. Sajnos a szabadság dolgával is igen rosszul állunk, ugyanis ma az egyén szabadsága számos európai országban nagyon korlátozva van. Soha nem álltunk olyan rosszul demokrácia ügyében Európában, ahogyan most állunk. Teljesen szokásszerűvé vált Európában, hogy az emberek véleményének nagy többségét figyelmen kívül hagyják
– tette hozzá.
Március 15.: Ünnepi masírozás
Fotók: Czinege MelindaA Kossuth téren a Debreceni életképek 1848-49-ből című műsorral köszöntötték az ünneplőket a Csokonai Nemzeti Színház színművészei: Balázs-Bécsi Eszter, Komlódy Márk, Nagyidai Gergő, Papp István, Pálóczi Bence, Újhelyi Kinga és a nemzet színésze, Csikos Sándor. A műsort összeállította Halasi Dániel, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen művészeti vezetője.
Az ünnepség zárásaként a Kossuth-szobornál önkormányzati és állami szervek, a fegyveres testületek, valamint a politikai pártok, civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat.
