2025.03.13. 12:38
Ha ezt veszi észre a gyerekén, szinte biztos, hogy bántják az iskolában – debreceni szakember a bullyingról
Egy borsodi fiú megelégelte a folyamatos csúfolást és bántalmazást, majd kést vitt magával az iskolába, hogy bosszút álljon osztálytársain. Hazánkban elterjedt probléma az iskolai bullying; a durva csúfolódás és bántalmazás.
A közelmúltban egy borsodi iskolában egy tanuló kést vitt magával, hogy megtorolja osztálytársai rendszeres csúfolását. Nem egyedi eset ez hazánkban, ahol az iskolai bullying (csúfolás vagy bántalmazás) egyre aggasztóbb mértéket ölt. Miért nem beszélünk többet erről a jelenségről? Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Ivancsó Rebeka Anna pszichológussal beszélgettünk az iskolai bullying hátteréről, következményeiről és a lehetséges megoldásokról.
Forrás: MW-archív
A borsodi bullying nem egy izolált eset
Az iskolai bántalmazás nem újkeletű probléma, mégis, az ilyen szomorú esetek – mint a borsodi iskolás története – rávilágítanak a jelenség súlyosságára. És sajnos, ez nem egy izolált történet. Több olyan öngyilkosság és fizikai megtorlás (pl. késszúrás) fordult elő a közelmúltban nálunk is, amely a bullyinghoz köthető – közölte érdeklődésünkre Ivancsó Rebeka Anna.
Egy közösség – legyen szó iskolai osztályról, sportcsapatról vagy munkahelyi kollektíváról – sérülékeny tagjainak verbális és/vagy fizikai bántalmazása sajnos már régóta része társadalmunknak. A hosszú időn át, rendszeresen előforduló bántalmazás súlyos fizikai és lelki traumákat okozhat, amelyek segítség nélkül élethosszig tartó szenvedéshez vezethetnek
– mondta el a pszichológus.
A szakértő szerint amennyiben az áldozat számára nincs elérhető biztonságos kötődési személy, ha a bántások érzelmi terhét nincs kivel megosztania, ha dühét nem tudja egészséges módon levezetni, felhalmozódó frusztrációját egy idő után önmaga vagy mások ellen fordíthatja. Ennek a tragédiának lehettünk tanúi a borsodi esetben is, ahol a rendszeresen csúfolt diák végül elérkezett arra a pontra, hogy elhatározta, ő bosszút akar állni.
A tanár és a bántalmazó osztálytársak megúszták
A borsodi fiú ellen büntetőjogi eljárás indult, míg a csúfolást elkövető osztálytársak, valamint a tanár, aki hagyta, hogy kiközösítsék és bántalmazzák egyik diákját, megúszták minden további nélkül.
Joggal merül fel a kérdés: miért ilyen egyoldalú a felelősségre vonás? Erre a válasz talán abban rejlik, hogy a közösség tagjai nem fogják fel, hogy mennyire hibásak voltak abban, hogy így alakultak a dolgok.
Az iskolai bullying sohasem kizárólag a bántalmazó (bully) és a bántalmazott között zajló történet, hanem egy egész közösség patológiás működése, amelynek fenntartásában jelentős szerepet játszanak a szemlélők, sőt, sok esetben még a tanárok is. Egy ilyen működésű csoport – beavatkozás nélkül – újra meg újra ki fogja termelni magából a bántalmazókat, az áldozatokat és a szemlélőket
– magyarázta Ivancsó Rebeka Anna.
A pszichológus viszont arra is figyelmeztet minket, hogy a bántalmazókat se ítéljük el teljesen: – Az iskolában előforduló zaklatás egy tanult viselkedésforma, senki sem születik zaklatónak. Gyakran címkézik az iskolában rossz gyereknek a bántalmazókat, és elkönyvelik, hogy ők már csak ilyenek – mondta.
– A zaklatók önértékelése magasnak tűnhet, azonban magabiztosságuk csupán álca, valójában súlyos önértékelési problémákkal küzdenek. Az áldozat megalázása többnyire csupán egy eszköz, nem a végső cél. Azáltal élik meg önmagukat valakinek, hogy semmibe nézik áldozatukat. A bántalmazó a bántalmazással saját státuszát akarja javítani – mutatott rá a pszichológus. Arról is beszélt, hogy a bullying elterjedtsége hazánkban aggasztó méreteket ölt.
A probléma mértéke Magyarországon
– Súlyos probléma, szinte minden iskolában előfordul valamilyen formában – emelte ki Ivancsó Rebeka Anna. Az UNICEF Magyarország felmérése alapján a diákok 66 százalékát tanulmányai során érte már valamilyen fizikai, lelki vagy verbális erőszak.
Az Egészségügyi Világszervezet 2021-2022-es adatokon alapuló, 44 országra kiterjedő felmérésének eredménye szerint a 11-15 évesek körülbelül 11 százaléka tapasztalta meg az iskolai bullying valamely formáját, 30 százalékuk pedig időnkénti bántalmazásról számolt be.
A fiúk nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fizikai bántalmazást, míg a lányok nagyobb valószínűséggel voltak kitéve pszichés zaklatásnak – tette hozzá a szakértő.
Fotó: Illusztráció: MW-archív
Mi is pontosan az iskolai bullying?
A bullying kifejezésnek nehéz megtalálni a legjobb magyar megfelelőjét, de leggyakrabban kortárs bántalmazásként, iskolai zaklatásként, erőszakként vagy megfélemlítésként fordítják.
A bullying olyan indokolatlan agresszív viselkedésforma, amely ismétlődő jelleggel és szándékosan irányul egy gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében
– magyarázta Ivancsó Rebeka Anna.
A szakértő szerint három speciális feltétele van: az erőviszonyok egyenlőtlenek, az agresszív viselkedés szándékos, valamint ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el.
Az iskolai bántalmazás leggyakoribb formája a verbális bántalmazás, amikor a bántalmazó szóban, gúnyolódással, csúfolódással sértegeti áldozatát, vagy fenyegető üzenetekkel félemlíti meg. Ezt gyakran fizikai zaklatás egészíti ki, amely az áldozat személye vagy fontos tárgyai ellen irányuló agresszív viselkedést jelent. Létezik ezen kívül kapcsolati zaklatás is, amely az áldozat társas interakcióinak megakadályozását célozza.
– A bullying nem csak a zaklatót és áldozatát érinti. A zaklatás mindig nyomot hagy az emberben, ez alól nem lehetnek kivételek a szemlélők sem – hangsúlyozta a pszichológus.
A bullying lélektani hatásai
A szakértő szerint gyakorlatilag bárki bullying áldozatává válhat, akivel szemben a bully valamilyen szempontból erőfölényt mutat. Azonban az első reakciónak döntő szerepe van: amennyiben az áldozat kétségbeesik, megijed vagy közönybe süpped – tehát a zaklató elvárásai szerint viselkedik – könnyen egy önrontó spirálban találhatja magát.
– Az ismétlődő bántások miatt „készenléti állapotba” kerül, minden energiáját arra fordítja, hogy időben felismerje a veszélyhelyzeteket. Nem lesz kedve találkozni a barátaival, szociális hálója meggyengül, kiszolgáltatottabbá válik – magyarázta Ivancsó Rebeka Anna.
Fizikai tünetek is jelentkezhetnek, mint a fejfájás, hányinger, hasfájás, ami az iskolai hiányzások gyakoribbá válását eredményezheti.
Legsúlyosabb esetben a teljes reményvesztettség és beszűkültség állapotában egyetlen megoldási módként az öngyilkosságot látják, vagy annyira telítődnek a folyamatosan tartó, megtorlás nélkül hagyott bántalmazásokkal, hogy eluralkodik rajtuk a bosszúvágy, és tragikus ámokfutásba kezdenek
– figyelmeztetett a szakember.
A cyberbullying veszélyei
Napjainkban az iskolai zaklatás új dimenziója is megjelent: a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás.
– Egyre elterjedtebb az internetes zaklatás is, amely az online világban, a közösségi média különböző platformjain történik. Az internetes zaklatás magában foglalja például agresszív, félelemkeltő üzenetek küldését, hamis profil létrehozását, online csoportból való kizárást és megalázó tartalmak nyilvánosságra hozását – magyarázta a pszichológus.
A szakértő rámutatott arra is, hogy a megosztott tartalom azonnal és végtelen számban továbbítható, a posztolt képeket, elküldött üzeneteket bárki lementheti és megoszthatja más felületeken.
– Különösen veszélyes terep ez a fejlődésben lévő kamaszok számára, akiket érzelmeik még könnyen elsodorhatnak, online személyiségük álcája mögött azonban nincs, ami gátat szabjon a feltörő indulatoknak – hangsúlyozta Ivancsó Rebeka Anna.
Hogyan lehet felismerni a bullying jeleit?
Nagyon sok bántalmazást nehéz felismerni, mert a gyermek gyakran maga is bizonytalan abban, hogy ami vele történik, az rendben van-e vagy sem. Azt hiszi, megérdemli, vagy a félelem megbénítja, nem tudja, hogyan mondhatná el, nincsenek rá szavai
– mutatott rá a szakember.
Ivancsó Rebeka Anna szerint a szülőknek érdemes figyelniük a figyelmeztető jelekre, mint például a nyilvánvaló, látható fizikai sérülések, kicsi korban szobatisztasági problémák, fejfájás, hasfájás, iskolai teljesítményromlás, az iskolába járás megtagadása.
– De vannak olyan jelek is, amelyek sokszor nem ennyire egyértelműek, mint például: szétszórttá válik, társas kapcsolatai megváltoznak, érdeklődését veszti kedvenc elfoglaltságában, szokatlan szomorúság, szorongás, magányosság vesz erőt rajta, étkezési szokásai megváltoznak, alvásproblémái lesznek – sorolta a pszichológus.
Mit tehetünk a bullying ellen?
A szakember szerint ahhoz, hogy az iskolai bántalmazás megszűnjön, az egész közösségnek össze kell fognia. Magyarországon már léteznek különböző antibullying programok, mint például a NyugiOvi, a KiVA és ENABLE, valamint a Békés Iskolák program. Ezek viszont jelenleg még csak kampányszerűen működő, vagy projektek keretei között megvalósuló bullying-ellenes tevékenységek, amelyek nem képezik az iskolai élet szerves részét.
Ivancsó Rebeka Anna szerint ahhoz, hogy az iskolai bántalmazás megszűnjön, az egész közösségnek össze kell fognia.
– Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miután mindenki képet kap a problémáról, a szülőknek, tanároknak, diákoknak tudniuk kell, hogy a legszigorúbban és azonnal be kell avatkozniuk, amennyiben bántalmazást tapasztalnak – mondta a pszichológus. – Az áldozatok megtanulják, hogyan védhetik meg magukat és pontosan tudják, mi történik, ha jelzést tesznek.
Fontos, hogy a szemlélők jelenlétükkel semmiképpen se támogassák a bántalmazó viselkedését, sőt, ha tehetik, avatkozzanak közbe!
Nagyon fontos a megelőzésben a szülők szerepe is. A szakértő hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy bántalmazott gyermek beszélni tudjon a vele történtekről, elsősorban biztonságban kell éreznie magát.
– Fontos tudatosítanunk, hogy rohanó világunkban az egyik legértékesebb dolog, amit gyermekeinknek adhatunk, az az időnk. Azt nevezzük minőségi együtt töltött időnek, amikor nyugodtan, egyéb teendőinket félretéve, „csak úgy" együtt vagyunk – magyarázta a pszichológus.
Szerinte a gyermeknek is könnyebb a napi eseményekre csatlakozni és átéléssel mesélni, ha aktuális dolgokról érdeklődünk: „Hogy sikerült a beszámolód? Kibékültél a barátnőddel, akivel tegnap összevesztetek? Milyen volt a tesi óra?”
Ha rendszeresen így teszünk, azzal a biztos tudattal nő fel, hogy van valaki a világon, akit ő érdekel, akinek fontos, értékes. Továbbá tisztában lesz azzal, hogy kihez fordulhat, ha bajban van
– hangsúlyozta Ivancsó Rebeka Anna.
Segítség az áldozatoknak
A bullying áldozatainak fontos tudniuk, hogy nincsenek egyedül, és van segítség. A bántalmazás traumájából történő felépülés hosszú folyamat, de nem lehetetlen.
– A bullying áldozatai többnyire halmozott pszichopatológiai tünetegyüttessel érkeznek: fájdalom tünetekkel, gasztrointesztinális problémákkal, hangulatzavarokkal, szorongásos zavarokkal. A hosszú időn keresztül fennálló fizikai vagy érzelmi terror elszenvedése az aktuális és későbbi kortárskapcsolatokra, valamint a későbbi szexuális életre és párkapcsolatokra is hatással van – tájékoztatott a szakember.
A jó hír azonban, hogy a bullying okozta sebeket is lehet gyógyítani: – Bár közhely, de igaz, hogy ami nem öl meg, az erősebbé tehet: az áldozatok súlyos csomagokkal érkeznek, amiket közösen, apró lépésekben, sok-sok megerősítéssel és támogatással kísérve nyitunk ki és teszünk a helyére – mondta a pszichológus.
Ivancsó Rebeka Anna azoknak, akik segítséget szeretnének kérni, többek között a Kék-vonalat ajánlja, amely az egész országból ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok számára, és olyan felnőttek hívásait is fogadják, akik a gyerekek érdekében telefonálnak. Emellett az UNICEF HelpAPP alkalmazás is segítséget nyújthat, amellyel egy gombnyomással jelezhetjük a csúfolást, a verekedést vagy az egyéb zaklató tevékenységeket.
– A legfontosabb üzenet az áldozatok számára: higgyék el, hogy nincsenek egyedül, és van számukra segítség! – zárta gondolatait a pszichológus.
