2025.02.14. 07:04
Így hálózták be Debrecent a Soros-szervezetek
Debrecen az ország második legnépesebb városa, ipari, mezőgazdasági és egyetemi központ, jelentősége nemcsak nemzetstratégiai szempontból megkérdőjelezhetetlen, hanem társadalmi és intézményi stabilitása miatt is a vidéki Magyarország egyik legfontosabb bástyája. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint többek között ezért vált a Soros-hálózat célpontjává a cívisváros.
A Soros-hálózat debreceni működéséről készített jelentést a Szuverenitásvédelmi Hivatal, a „Külföldről finanszírozott hálózatépítés Magyarország második legnépesebb városában” címet viselő dokumentumot a napokban tette közzé honlapján. Az elemzés kiemeli, hogy Debrecen az ország második legnépesebb városa, ipari, mezőgazdasági és egyetemi központ, jelentősége nemcsak nemzetstratégiai szempontból megkérdőjelezhetetlen, hanem társadalmi és intézményi stabilitása miatt is a vidéki Magyarország egyik legfontosabb bástyája. A hasonló adottságú településekkel együtt 2010 után kiemelt célpontjává vált a Soros-hálózat befolyásszerző és nyomásgyakorló szervezeteinek.
Forrás: Illusztráció / Napló-archív
Debrecen nemzetközi jelentőségű gazdasági beruházásokat vonz
A hálózat országos vezetői átfogó stratégiát alkottak a város politikai, társadalmi és kulturális átalakítására. Felismerték, hogy Debrecen nemzetközi jelentőségű gazdasági, infrastrukturális beruházásokat vonz, amelyekért jelentős vetélkedés zajlik az Európai Unió országai között. A hálózati szereplők azt is látták, hogy a megyeszékhelyen előidézett kulturális és társadalmi átalakítások megágyazhatnak a politikai változásnak – olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal dokumentumában.
Az államigazgatási szerv szerint a Soros-hálózat célja a debreceni fejlesztések eltérítése, megakadályozása révén a kormány regionális támogatottságának aláásása volt, ezzel viszont gazdasági versenyhátrányt, társadalmi károkat okoztak Magyarországnak. A város behálózása illeszkedik ahhoz a struktúrához, amely 2014 után általánossá vált: a Soros-szervezetek az ellenzéki pártokkal közösen, külföldi finanszírozással igyekeznek a kormány hatalmának megdöntését elérni a vidéki nagyvárosokon és vonzáskörzetükön keresztül.
Nyomásgyakorlás a debreceni gazdasági, társadalmi és politikai életre
A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi jelentésében feltárta az Ökotárs Alapítványnak a Soros-hálózat országos forráselosztó szervezeteként végzett tevékenységét, s az Észak-Alföld régióban olyan helyi-regionális elosztó köré csoportosuló egységet tárt fel, amely jelentős külföldi, illetve közvetlen európai uniós támogatásban részesül. Ennek központja Debrecen.
Az elmúlt 15 évben jelentős hídfőállást épített ki Debrecenben a Soros György és az amerikai globalista elit befolyása alatt álló magyarországi hálózat. Nyomásgyakorló tevékenysége lefedi a város gazdasági, társadalmi és politikai életét
– állapította meg elemzésében a hivatal. Emlékeztetett, a David Pressman távozása előtti napokban a nagykövet további pénzforrásokkal jutalmazta a debreceni hálózati sajtót.
Szuverenitásvédelmi Hivatal: több száz millió forint külföldi támogatást kaptak a debreceni „civilek”
A jelentés kiemeli, hálózat döntéshozói a választások legfontosabb csataterének a Debrecenhez hasonló jelentőségű vidéki nagyvárosokat tartják, ezért erőfeszítéseket tettek azért, hogy dezinformálják a város közéletét, és átformálják az általános közérzetét. Így például a debreceni szervezetek az ellenzéki pártoknak közönséget és támogatói bázist szolgáltattak, tüntetéseik szervezésében is részt vettek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a következőket nevesíti a Soros-hálózat debreceni szervezeteiként, aktivistáiként:
- Civil Kollégium Alapítvány
- Alternatív Közösségek Egyesülete
- Életfa Segítő Szolgálat Egyesület
- Giczey Péter debreceni politikus, közösségszervező és hálózatépítő
- Együtt Debrecenért Egyesület
- Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület
- Köz-Pont Ifjúsági Egyesület
Ezek a szervezetek 2018 és 2023 között legalább 1,207 milliárd forint támogatásban részesültek. A támogatások körülbelül 57 százaléka külföldi forráselosztó szervezetektől közvetlenül érkeztek.
Így működnek együtt a Soros-hálózat debreceni szervezetei és az ellenzéki pártok
2016-tól a hálózati szereplők céljai egyértelműen politikai jellegűvé váltak. Ennek részeként a hálózati sajtó felhangosította az általuk épített, társadalmi és politikai konfliktusokat generáló ügyeket, így a helyi politikai nyomásgyakorló szervezetek a fő eszközeivé váltak annak, hogy az őket támogató külföldi érdekcsoportokkal szövetségre lépő pártok előtt járva buldózerezzék a nyilvánosságot, kiszorítsák onnan az ellenfél agendáit, témáit.
Az elemzés kiemeli többek között azt, hogy ezek a szervezetek visszaélésszerű közérdekű adatigényléssel, helyi népszavazási kezdeményezések sorozatával, folyamatos közösségimédia- és sajtókampányokkal, valamint az országos lefedettséggel bíró pártokkal közösen végrehajtott utcai demonstrációkkal gyakorolnak nyomást az önkormányzati testületekre, a vidéki városok társadalmára. Így biztosítják, hogy a viták első körben a városvezetőség és a „civilek” között zajlanak, majd erre az előkészített, megdolgozott terepre törnek be a pártok, amelyek ezáltal társadalmi támogatottságukhoz mérten aránytalanul nagy jelenlétet és aktivistakapacitást nyernek.
Ebből következik az a rendszerszintű anomália, hogy a hálózat külföldi finanszírozói közvetett és közvetlen módon pártok kampánytevékenységét finanszírozzák.
