2025.01.09. 13:50
Szükségszerű volt a bérmegállapodás, tartható a minimálbér emelése
Az idei évtől kilenc százalékkal emelkedett a legkisebb adható munkabér összege. A VOSZ hajdú-bihari szervezetének elnökét kérdeztük, hogy a bérmegállapodás, a minimálbér emelése mellett mi garantálhatja még a bérek értékmegtartó erejét.
Fontos adatot közöl egy héten belül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kiderül, hogyan alakult a 2024-es év egészében az infláció, amely a tavaly megkötött történelmi bérmegállapodás szempontjából sem mellékes – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet. Mint ismert, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek három évre szóló megállapodása alapján idén 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2024-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér. De mindez hogyan érinti a hajdú-bihari vállalkozókat? Valódi segítség lehet a Demján Sándor-program? Valós cél az egymillió forintos átlagbér? Ezekről kérdeztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Hajdú-Bihar vármegyei elnökét.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
– Úgy gondolom, a bérmegállapodás szükségszerű volt. A lépték jó, ezt a minimálbér-emelkedést el tudja viselni a munkáltatói szektor 2025-ben. Hogy ez tényleg el tud-e jutni arra a szintre, amit a kormány kívánatosnak tart, korai még megítélni, hiszen bármelyen irányba változhat a jövőben a nemzetközi gazdasági helyzet – fogalmazott Balogh Károly, a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Szövetségének elnöke.
Elmondta, a visszajelzések alapján hasonlóan értékelik a bérmegállapodást a hajdú-bihari vállalkozások is. Mint fogalmazott, a január 1-től megállapított összeg egy reális, tartható minimálbér. Továbbá megjegyezte, a családos munkavállalók helyzete még tovább javul 2025-ben, hiszen emelkedik a munkabérek családi adókedvezménye két lépcsőben.
Forrás: Napló-archív
Bérmegállapodás: garanciát adhat a munkáshitel és a Demján Sándor-program
– Nagy az érdeklődés a Demján Sándor-program iránt. Látszik, hogy az uniós források elapadása után ez egy oázis a sivatag közepén a kis- és középvállalkozói szektor számára. Az 1+1 konstrukció hasonlít azokra a GINOP-pályázatokra, amelyek révén az elmúlt több mint egy évtizedben fejlődhettek a vállalkozások – tudtuk meg Balogh Károlytól. A Demján Sándor-program lényege, hogy a termelékenységet növelő beruházások felét állja a kormány a versenyképesség növelése érdekében.
Jól érzékeli a kormány, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat kell segíteni. A multikat eleget segítettük, a kívánt hatás megérkezett: fejlődött a technológia, nőttek a bérek, minőségi vállalati kultúra jött be
– hangsúlyozta a VOSZ hajdú-bihari elnöke. Rámutatott, Lengyelország, Csehország exportjának 30 százalékát a helyi kkv-k adják. Ez az arány Magyarországon jelenleg 10 százalék. Azok az országok képesek kiegyensúlyozottan fejlődni, ahol versenyképesek a családi vállalkozások.
A bérmegállapodás céljait segítheti elő az előbbi mellett a munkáshitel. Ezzel kapcsolatban Balogh Károly megjegyezte, ez egy jó lehetőség a fiatal munkavállalók vagy vállalkozás elindításán gondolkodók számára.
Forrás: Illusztráció / Napló-archív
Reális cél lehet az egymillió forintos átlagbér
Az egymillió forintos átlagbér három éven belüli elérésével kapcsolatban úgy fogalmazott: a következő időszakban inkább az adókedvezményeket lenne érdemes bővíteni, hogy a tisztességesen dolgozó embereknek több maradjon a zsebében.
– Régi vesszőparipám, hogy a kkv-kat előnybe kell hozni a multikkal szemben, ezt egy KKV SZÉP-kártya bevezetésével segíteném elő, aminek az a lényege, hogy ezek a méretű cégek és csakis ezek fizethetnének munkavállalóiknak alapvető élelmiszerekre fordítható cafeteriát a minimálbér bizonyos százalékában. Ez növelné a munkaerőpiacon való életben maradásukat, ráadásul tovább tisztítaná a gazdaságot – emelte ki.
– Azt látni, hogy a jól működő vállalkozásoknál bruttó 500 ezer forint körül vannak a kvalifikált bérek. Ezek már nincsenek annyira elmaradva például a közép-franciaországi vagy dél-olaszországi bérektől. Viszont az emeléseknél – ahogy ez a bérmegállapodásnál is kiemelt szempont – figyelemmel kell lenni a munkáltatók versenyképességére is, hiszen egy bérszint felett tömegesen kerülhetnek bajba a kisebb cégek, érdemes folyamatosan figyelemmel követni ezt az egyensúlyt – mutatott rá.
