2024.12.09. 07:00
Kósa Lajos: „Szükség van új szakemberekre, a Debreceni Egyetem képzési kínálatának bővítésére!”
Új mérnökképzés elindításáról a Debreceni Egyetemen, valamint a szövetkezetek bővítéséről is dönthet a közeljövőben a magyar parlament. Egyebek mellett az ezekhez kapcsolódó javaslatokról kérdeztük Kósa Lajos országgyűlési képviselőt.
A közelmúltban önálló törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben Kósa Lajos, egyéniben megválasztott debreceni országgyűlési képviselő. A jogszabálytervezet lényege, hogy a Debreceni Egyetemen beindulhasson az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök képzés, s a jövőben ezek a szakemberek válthatnák ki az állatorvosokat a különböző hatósági ellenőrzési folyamatok kapcsán.
Forrás: Napló-archív
– Debrecen egyébként is egy nagy agrártérség centruma, ezért is figyelünk kiemelten arra, mi történik a mezőgazdaságban. Az állatorvosok rengeteg hatósági munkát végeznek, de ez a hivatás mára úgy alakult át, hogy az Állatorvosi Egyetemen végzettek több mint 70 százaléka a klasszikus állatorvosi feladatok ellátását vállalja, tehát kiskedvencek, hobbiállatok gyógyításával foglalkozik – mutatott rá a honatya.
Mint kifejtette, a Debreceni Egyetemmel közösen kidolgozott javaslat célja, hogy enyhítse a mezőgazdaságban felmerülő szakemberhiányt. Mint fogalmazott, az állategészségügyi mérnökök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnökök a nagyipari, mezőgazdasági állattermelésben, állattenyésztésben szükséges hatósági állatorvosi feladatokat látnák el. Ezek a szakemberek állami alkalmazottak lennének és megfelelő bérezés fejében végeznék munkájukat.
– Szükség van rájuk, hisz az állattenyésztésben, mezőgazdaságban nincs ünnepnap, folyamatos a munka. Nagy híve lennék annak is, ha a Debreceni Egyetemen is folyna állatorvosképzés, hiszen az intézménynek minden adottsága adott ehhez. Ugyanakkor hangsúlyozom, az Állatorvosi Egyetem kiváló munkát végez, csupán a képzésre jelentkezők és később azok elhelyezkedésének aránya teszi szükségessé e két mérnökképzés elindítását – húzta alá Kósa Lajos.
Fotó: Kiss Annamarie
Kósa Lajos: a szövetkezeti forma lehetőség, ha jól csinálják!
Az Országos Szövetkezeti Tanács elnökeként Kósa Lajoshoz tartozik a szövetkezetekkel kapcsolatos szabályozások, feladatok előmozdítása. A Tanács és a Szövetkezeti Kutatóintézet 2010 óta tartó munkájának eredményeként jöttek létre – Európában egyedülálló módon – diákszövetkezetek, nyugdíjas szövetkezetek, illetve kismama-szövetkezetek.
– A munkám során igyekszem nagy hangsúlyt fektetni az innovációt, újításokat erősítő kezdeményezésekre. Ezekhez kapcsolódóan elindítottuk az úgynevezett innovációs-szövetkezeti modellt, melynek jogszabálytervezetét a következő év első negyedében tervezzük a parlament elé terjeszteni – mondta a debreceni országgyűlési képviselő. Hozzátette, a jelenleg itthon szabályozott gazdasági formák közül egyedül a szövetkezeti az, amely munka és részvételi érdekeltségű. Az innovációs-szövetkezeti modell jó lehetőség lehet például jó ötletekkel, de mérsékelt tőkével rendelkező fiatal vállalkozók számára, hogy elképzeléseiket megvalósítsák.
A szövetkezeti modellről sokaknak csak negatív emlékei, gondolatai vannak, hiszen a szocialista korszakban is működtek ilyenek, csak az akkori államhatalom használta rosszul. Szövetkezetek működnek ma is például Portugáliában, Franciaországban, Hollandiában és Dániában. Sok helyen az ilyen formában működő gazdasági vállalatok adják a GDP 15-20 százalékát
– mutatott rá.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
A diákszövetkezetekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: az ezeken keresztül munkát vállaló fiatalok több pénzt keresnek, mint amennyit a Diákhitel Központ nyújthat számukra. Mindemellett pedig jól hasznosítható tapasztalatokat szereznek, illetve akár a szakmai gyakorlatot is teljesíthetik tagként.
Magyarország maradéktalanul teljesíti NATO-kötelezettségeit
– A kormány figyel arra, hogy Magyarország teljesítse NATO-kötelezettségeit, vagyis többek között azt, hogy a GDP legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa. Megjegyzem, olyan országok, mint Belgium vagy Spanyolország messze alatta maradnak ennek az aránynak – mondta a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke.
Ugyanakkor, érdekes módon, pont a kötelezettségeket nem teljesítő országok között vannak a nagy kardcsörtetők is, akik az orosz-ukrán háború kapcsán a szavak szintjén harcosak, de amikor arról van szó, hogy a költségvetésből el kell dönteni, hogy tényleges védelmi fejlesztésekre mennyit költenek, akkor fogy el a lendületük. Ez jól mutatja, hogyan állnak a béke vagy háború kérdéséhez
– fogalmazott Kósa Lajos.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Hangsúlyozta, a 2025-ös költségvetés alapján továbbra is tartható a NATO által előírt arány. Magyarország fejleszti védelmi képességeit, átfogóan modernizálja a hazai hadiipart, mely beszállítóként lehetőségeket teremthet debreceni vállalkozások számára is.
