Nem nagy, nem is hosszú, de annál hangulatosabb a püspökladányi adventi vásár – fotókkal

Talán azért, mert egy napba sűrítették a programokat, már délelőtt zsúfolásig telt a vasárnapi püspökladányi karácsonyi vásár. Annak ellenére, hogy rengeteg embert vonzott, szellősen elfért a nép a város főterén megrendezett adventi eseményen. Egy óriási sátor alatt iskolások jártak karácsonyi táncot, körülöttük a fotózkodó szülők és nézők tolongtak, a műsorvezető kénytelen volt bemondani a mikrofonba, hogy legyen óvatos a rokonság, mert ha széthúzzák a kábelt, nem lesz karácsonyi műsor.

Szabályosan érezni lehetett a derűt és a jókedvet a levegőben. Az emberek beszélgettek, integettek az ismerősöknek. Egyedül a Grincs volt mogorva, akit mi is gyanakodva méregettünk, miközben gyerekekkel fotózkodott. Próbáltuk rajtakapni valami turpisságon. Közben szurkoltunk a harmonikázó gólyalábasoknak, nehogy elsodorja őket a vásári forgatag.

Forralt bor, finom ételek kellenek egy igazi karácsonyi vásárban

A portékák olyanok voltak, amit a bámészkodó egy adventi vásártól elvár. Zseníliafonalból készített állatfigurák, ízlésesen dekorált mézeskalácsok, kézműves sajtok, lekvárok, ostorcsapással felérő csípős szószok, és megannyi termelői finomság. Népszerű volt a gyógynövényes sátra is, aki megtalálta a fontos kulcsszavakat: visszérre, hátra derékra, minden népbetegségre kínált valamit.

A leginkább elégedett arcokat az ételes standoknál láttuk, zsíros mosollyal gyűrték össze a jóllakott vásározók a szalvétát, közben elindultak a füstjeleket eregető forralt boros asztala felé. Hogy a hideg szélben kis ne cserepesedjen a szánk, mi is elmajszoltunk egy lángost, aminek még az ára is retró volt: Debrecenben egy kürtőskalács sem telne ki két sajtos-tejfölös, baconos finomság árából.

Népszerű volt a karácsonyi kisvasút is, amire folyamatosan akadt jelentkező, a gyerekek alig várták, hogy végre ők is sorra kerüljenek. Így telt hát a püspökladányi karácsonyi vásár: méretében ugyan kicsi, de annál nagyobb hangulattal.