2024.11.22. 13:16
A kisebb gazdákat is segítik Nádudvaron
A mezőőri járulék terhe lekerül a négy hektárnál kisebb területen gazdálkodók válláról. Több fontos ügyben is döntött a nádudvari önkormányzat csütörtökön.
A települési mezei őrszolgálatáról és a mezőőri járulékról szóló önkormányzati rendelet módosításával a városatyák és városanyák azzal is segítik a nádudvari földtulajdonosokat, hogy akiknek kétezer forintnál kevesebb járulékot kellene fizetnie, azoknak ezt az összeget el is engedik a jövő évtől. Ez a gazdálkodók több mint kétharmadának igen jó hír, hiszen a 945 földhasználóból 645 mentességet kap. Erről Nádudvar önkormányzati ülésén döntöttek november 21-én, csütörtökön.
Forrás: Marján László
Az értekezlet egy ünnepélyes aktussal kezdődött a Nádudvari Polgármesteri Hivatal emeleti tárgyalójában: Maczik Erika polgármester a „Légy büszke az örökségedre" Báthory Gábor erdélyi fejedelem Nádudvar részére harmincadvám-mentesség adományozó oklevelét vette át a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának levéltárosától, Kovács Gergelytől.
Forrás: Marján László
„Légy büszke az örökségedre!”- Dokumentum Nádudvar múltjából
Az irat leírása:
Báthory Gábor erdélyi fejedelem harmincadvám-mentességet adományoz Nádudvar község számára Gyulafehérvár, 1612. június 25.
Nádudvar gazdag történelmi múlttal rendelkező város, már az új kőkorszakban is lakott település volt. Az első írásos említése 1217-ból származik, a váradi regestrumban egy bírósági ügyben szerepel neve, A,. nád" előtag arra a nádrengetegre utal, mely a községet évszázadokon keresztül körbevette, Az udvar" utótag pedig a község gazdasági dvar szerepét bizonyítja a 12-13. században. Egyes források ,,Nádvár"-ként is említik, ezek szerint a falunak vára is volt, vagy inkább földsánca, amelyet náddal borítottak Nádudvar lélekszámban és javakban folyamatosan gyarapodott. Mezővárosként először 1506-ban említik a források, ezt az elnevezést azután négy évszázadig, 1886-ig használhatta a település. A török hódoltság idejében a szolnoki szandzsákhoz tartozott, az hozzávetőlegesen 1500 fő volt. Többször elnéptelenedett, de mindig újratelepült, 1580. évi nádudvari csata idején lakossága.
A 17. század elején a hajdúk letelepítése körüli tárgyalások során megállapodtak abban, hogy Nádudvarrá telepítik az erdélyi fejedelmeket szolgáló kállói hajdúkat, de a kállóiak csak akkor lettek volna hajlandók ide jönni, ha számukra földvárat építenek. Ez a palánkvár meg is épült Emődön, de mivel az nem nyerte el a hajdúk tetszését, Báthory Gábor erdélyi fejedelem Hajdúböszörménybe költöztette őket. Nádudvar tehát nem vált hajdúvárossá, bár a hajdúk ezután nagy számban jöttek ide. Ezt követően 1612. június 25 én Báthory Gábor kiváltságlevelet adományozotti a településnek, melyben mentességet biztosított a harmincadvám alól a hajdúpalánk lerombolása után is.
A harmincadvám külkereskedelmi értékvám volt, melyet az országból kivitt és behozott áruk után a királynak kellett megfizetni. Az adó mértéke a szállítottáruk értékének harmincad része volt, Később a belső kereskedelemre is kiterjesztették, és a városok, illetve vásárok területén is szedtek harmincadot. Az adó nagy terhet jelentett a kereskedők számára, ezért is volt nagy jelentősége a kiváltságlevél megszerzésének.
A tucatnyi napirenden lévő előterjesztések sorában öt kapcsolódott valamilyen formában az önkormányzati céghez, a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Nonprofit Kft.-hez. Ilyen volt az idei üzleti évének háromnegyed éves teljesítéséről szóló beszámoló megvitatása, amelyből kiderült, hogy a látogatói számot tekintve jól teljesített a hozzájuk tartozó Nádudvari Gyógyfürdő, de a magas rezsi árak, kiemelten a vízfogyasztás díjtétele extra költségeket jelentettek az üzemeltetőnek.
Pályázati témában is döntöttek: elfogadták az „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Nádudvaron” elnevezésű projekt megvalósítására, az „Orvosi rendelő bővítése és felújítása Nádudvaron” elnevezésű magasépítési tárgyú közbeszerzési eljáráshoz tartozó ajánlattételi felhívást.
