2024.11.28. 07:00
Amit elültetnek, meg is marad a debreceni fásítási programban!
Mennyibe kerül a faültetés? Hogy halad a véderősítés? Milyen tévhitek terjednek a világhálón? Ezekre kerestünk válaszokat. 2019 óta 11 ezer kertészeti facsemetét ültettek el több mint 550 millió forintból; előkészítés alatt áll a városi faiskola és folyamatosan zajlik a porszennyezést enyhítendő véderdősítés – tudta meg a Cívishír, miután e programok részleteiről érdeklődött. Kuhn András, Debrecen főkertésze és Hamecz Orsolya, a Zöldterületi Osztály vezetője egyebek mellett a megmaradási rátáról, a fásításhoz használt karók, szalagok költségeiről és az „Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben!" koncepciójáról is beszélt a portálnak. Igyekeztek eloszlatni több, a közösségi oldalakon megjelent tévhitet is a fásításról.
Fotó: Napló-archív
Kuhn András közölte, az Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben! programban a közel 11 ezer első osztályú, kertészeti minőségű facsemetéket kertész, táj- és kertépítő mérnök szakembereik által összeállított műszaki tartalom és szigorú követelmények alapján kertészeti szakkivitelezőtől szerezték be az önkormányzat szabályzata és a közbeszerzési törvény előírásai alapján. Ezeket az őszi-tavaszi ültetési időszakban helyezték a földbe.
Elsősorban őshonos facsemetéket telepítettek, többek között kocsányos tölgyet, ezüst hársat, berkenyét, virágos kőrist, szilt. De jutottak a városba különleges megjelenésű díszfák is, például díszcseresznye, -körte, -alma, gingko és vadgesztenye, valamint jó várostűrő fa, mint a platán, az ostorfa, a gömbakác és a császárfa is. A közel 11 ezer facsemete beszerzése és telepítése bruttó 563 millió 867 ezer forint volt. Vagyis átlagosan körülbelül 51 ezer forint/darab.
A debreceni fásítás véderdősítéssel folytatódik
Hamecz Orsolya hozzátette, a 10 ezer fa elültetésével párhuzamosan elindult a véderők telepítése is, mellyel visszaállítják a nyugati városrész mezővédő fásításait, megvédve a várost a szántók felől érkező porszennyeződésektől. Több mint 40 ezer erdészeti facsemetét ültettek már el Józsán, Pallagon, a Tócóvölgyben és a Vincellér utcán több mint 40 millió forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos erdészeti ápolás mellett több mint 10-15 ezer fa fejlődik ki ezekből erdei környezetben, és alkot véderdőt néhány év múlva.
A véderdősítésben 2014-ben az ipari parkok környezetében is megkezdték a munkát. Az északnyugati gazdasági övezetben állami támogatásból összesen 822 millió 708 ezer forintért végeznek 3 éven keresztül véderdő funkciót betöltő fásításokat. Ennek első ütemében idén már 788 nagyméretű, többéves kertészeti facsemetét és több mint ötezer cserjét ültettek el annak érdekében, hogy többszintes növényzet jöjjön létre fokozott pormegkötési funkcióval.
Fotó: Napló-archív
Kiváló a megmaradási arány
Az elmúlt hónapokban a közösségi oldalakon számos poszt jelent meg a kiszáradt facsemetékkel kapcsolatban, és sokan azonnal felesleges pénzszórásnak könyvelték el a faültetési programot. Hamecz Orsolya elmondta, 2024 augusztusában elvégezték a facsemeték felmérését, és megállapították, a 89,96 százalékuk életben maradt. Ez a faiskolai eredményességi mutatók szerint is jó aránynak számít. Folyamatosan gondoskodnak a sérült, kiszáradt csemeték pótlásáról.
Fontos megjegyezni azt, hogy ezek a fák, bár városi körülmények között telepítik őket, megmaradásukat az intenzív és magas szakmai színvonalú fenntartáson túl számos tényező befolyásolja: a rendkívüli időjárás, légköri aszály, kórokozók, és sajnálatos módon sok esetben szándékos rongálás is előfordult. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a facsemeték megmaradásának feltételeit maximálisan biztosítsuk.
Az öntözési időszakban a városban elültetett fák rendszeres locsolását 32 munkatárs végezte, 13 járművel szállították ehhez az öntözővizet. Ebben az évben a facsemeték gondozására locsolóautókkal több mint 5 400 köbméter öntözővizet használtak fel. A 10 ezer új facsemete felvette a harcot az extrém nyári hőséggel és a megmaradási ráta a 90 százalékos aránnyal felülmúlta a reális szakmai várakozást – jelentette ki. Hozzátette, a facsemeték kézi úton történő locsolása mellett városszerte automata öntözőrendszerekkel is gondoskodnak a növényfelületek optimális vízellátottságáról, mely rendszerek üzemelése során szeptember közepéig mintegy 60 ezer liter vizet használtak fel. A hőségriadókkal egyidejű extrém hőhullámok idején az öntözőkapacitásokat megnövelték.
Fotó: Napló-archív
Tervszerűen ültetik a csemetéket
Sajnos, tanúi voltak olyan esetnek, amikor több fát is balesetveszélyes helyre ültettek – egy szűk utca kanyarulatába, az aszfaltburkolattól mindössze 35 centiméterre. Néhány hónap elteltével aztán a szakemberek is látták, rossz helyszínt választottak, így eltávolították a csemetéket. Ezügyben Kuhn András azt közölte: minden esetben törekednek arra, hogy a fásítás a debreceniek megelégedését szolgálja, így a fák megnőve se zavarják az embereket, miközben árnyékot adnak, javítják a mikroklímát, a levegőt, szépek és jó rájuk nézni.
Úgy fogalmazott, a facsemeték telepítését a lakossággal való konzultáció mellett, a debreceniek igényei és kérései mentén végzik. Ennek köszönhetően a sokéves visszatekintésben is mindössze néhány esetben volt szükséges a kiültetett fák helyének módosítására. Amennyiben kell, a kertészeti szempontokat szem előtt tartva intézkednek.
És milyen koncepció alapján ültetik el a fákat? Ki határozza meg, hogy az adott területre milyen fajtájú egyedet ültessenek? Erre Hamecz Orsolya adott választ. – A növénytelepítések, így köztük a faültetések is tervszerűen folynak városszerte a főkertész szakmai irányítása mellett, a Zöldterületi Osztály tájépítész és kertész szakembereinek gondos, alapos tervezőmunkája eredményeként.
Figyelembe vesszük a közterület adottságait (kitettségét – benapozottság, árnyékosság stb.), funkcióit (játszótér, rekreációs park, forgalmas belvárosi csomópont, kertvárosi utca), a területek közműellátottságát a talajban és a felszínen egyaránt, a lakossági igényeket, városképi szempontokat. Ezek mérlegelése után dönt a Zöldterületi Osztály a telepítendő fafajról, darabszámáról.
A városfásítás, növénytelepítés a klímaváltozás elleni küzdelem, a hatások mérséklésének legfőbb eszközeit jelentik az alföldi nagyvárosban, melynek során vizsgáljuk és teszteljük olyan fafajok alkalmazását, melyek bár nem őshonosak, de nem rendelkeznek invazív tulajdonságokkal, és jobban képesek tolerálni a szélsőséges klimatikus viszonyokat, jó várostűrők és költséghatékony fenntartásukkal jelentős zöld tömeget képesek nevelni, képezni – tudatta.
Fotó: Napló-archív
Városi faiskola létesítését tervezik
A főkertész kérdésünkre elmondta, a fásítás tervezése egész évben zajlik a közterületek fenntartása során tapasztalt adottságok felmérése, fejlesztési lehetőségek keresése és a lakossági igények kezelése során. A helyszínek kiválasztása egy hosszú tervezési folyamat és vizsgálat eredménye. – Valamennyi városrész kap a fákból, de a jövőben kifejezetten azokat a helyszíneket részesítjük előnyben, ahol egy területen koncentráltan, minél nagyobb darabszámban és sűrűségben tudunk facsemetéket telepíteni a fák pozitív környezeti hatásának elérése, demonstrálása és a fenntartási kapacitások optimalizálása érdekében – közölte Kuhn András.
A Debrecen Környezetvédelmi Programjának 50 intézkedése között szereplő városi faiskola megvalósítása jelenleg előkészítési szakaszban van.
Megkezdődtek a szakmai egyeztetések és a részletes koncepció kidolgozása. Amint kialakul az egységes szakmai álláspont, tájékoztatni fogják a helyieket.
