2024.09.15. 20:05
Horog Ákos: A vonatbaleseteknél a mozdonyvezető is áldozat – képekkel, videóval
Az elmúlt hónapokban jelentős figyelem hárult a MÁV-ra és a vasutasokra. Szinte naponta történik útátjárós baleset az ország valamely pontján, de lassan nem telik el úgy hét, hogy Hajdú-Bihar vármegyében ne történjen vonatgázolás. Az európai mozdonyvezetők napja alkalmából beszélgettünk Horog Ákos debreceni mozdonyvezetővel, aki nemcsak hivatásának érdekességeibe avatott be minket, hanem elmondta azt is, hogyan dolgozza fel a vasúti átjárókban történt baleseteit.
Horog Ákos mozdonyvezetővel utaztunk a Hajdúszoboszló és Debrecen közötti vasútvonalon
Forrás: Czinege Melinda
Európa több országában a mai napon ünneplik a mozdonyvezetők napját. A mindennapi utazásaink során a mozdonyvezetőkkel találkozunk a legkevesebbet, nem látjuk, csupán elképzeléseink lehetnek arról, hogyan és miként irányítják a mozdonyokat azért, hogy mindenki időben a célba vett állomásra érjen. E jeles nap alkalmából beszélgettünk Horog Ákos debreceni mozdonyvezetővel, aki mesélt a hivatásáról és beszélt arról is, hogyan kell feldolgozni egy mozdonyvezetőnek azt, ha egy vonatbaleset során érintett.
– Gyerekkori álmom, később célom volt az, hogy mozdonyvezető lehessek. Ez 2004-ben valósággá vált. Mondhatni: rajt-cél-győzelem útvonalon érkeztem a MÁV-START-hoz, illetve előtte annak jogelődjéhez – idézte fel a kezdeteket. Mint elmondta, körülbelül másfél-két évig tart a mozdonyvezető-képzés, ami nagyon nehéz, sok tanulást igényel. A mozdonyvezető hivatáshoz elengedhetetlen a nagyfokú koncentrálóképesség, összeszedettség és a hivatástudat.
Ez egy teljesen más életmód, eltér a klasszikus nappalos munkarendtől. Vezénylés szerinti munkarendben dolgozunk, így különösen fontos, hogy a mozdonyvezető minden napszakban összeszedett és felkészült legyen
– emelte ki. Mint kifejtette, előfordulhat a hajnali kezdés, az éjszakai munkabefejezés és a teljes éjszakán tartó szolgálat is. Típusismeretre, vonalismeretre és különböző vizsgákra épülően állítják össze a beosztást. Egy-egy szolgálat alatt átlagosan 500-600 kilométert tesznek meg.
Mivel van felszerelve a mozdonyvezető fülkéje?
– Van egy fékberendezés, egy menetszabályozó berendezés, illetve járműtípustól függően ez a kettő egyben is lehet, amit menetfékkarral vagy kontrollerrel szabályozunk. Ezek mellett van éberségi- és vonatbefolyásoló berendezés, továbbá az olyan klasszikusok, mint a mérőműszerek, az ablaktörlő, tükrök vagy a kürt – sorolta a fontosabb vezérlőrészeket.
A mozdonyvezetőket ünneplik Európában
Fotók: Czinege Melinda– Vezetünk a ‘60-as években készült járműveket – amelyek megfelelő karbantartás mellett ma is megbízhatóan tudnak működni –, illetve alig pár éve gyártott KISS-motorvonatokat is. Óriási fejlődés történt az elmúlt évek alatt a vasúttechnológiában. Nem árt, ha a mozdonyvezető nyitott az új műszaki dolgok megismerésére – húzta alá.
Általában ezért dudál a vonat
A MÁV-szignál mellett a vonatok kürtjének hangja az, ami örök és állandó a hazai vasúttársaságnál. Ezért meg is kérdeztük, van-e szabályozás arra, mikor és miért kell vagy lehet használni ezt a berendezést. Mint megtudtuk, ha a személyi forgalom biztonsága indokolttá teszi, kötelező használni. Egyéb esetben viszont nem tiltja a szabályzat.
Egy mozdonyvezető úgy vezet, hogy mindig ott van a kürthasználat határán, vagyis mindig készen áll arra, hogy veszélyhelyzet állhat elő. Egy klasszikus fékrendszerrel felszerelt, 120 km/h sebességgel haladó vonat féktávolsága 600-1000 méter. Természetesen motorvonatoknál kevesebb, de vészhelyzet esetén nagyon gyorsan történik minden, így azokkal sem lehetséges megállni, ha valaki átmegy a piroson az útátjáróban
– ismertette Horog Ákos.
Így dolgozzák fel a vonatbaleseteket
– A kürt egy nagyon fontos eszköz a kezünkben, mert azzal életeket is lehet menteni, a figyelmetlen gyalogosokat figyelmeztetni vagy az öngyilkos szándékú embereket riasztani. Hogy örökre? Azt nem tudjuk, de átmenetileg biztosan, erre többször volt példa – tért át a vonatbalesetekre a debreceni mozdonyvezető. Visszaemlékezve elmondta, ő is úgy érzi az elmúlt évtizedekhez képest jelentősen nőtt a vasúti átjárós balesetek, vonatgázolások száma. Az érintettek nagy része öngyilkossági szándékkal veti magát a vonat elé, de sok esetben a figyelmetlenség, a KRESZ-szabályok be nem tartása is tragédiába fordul.
– Úgy tapasztalom, hogy a multimédiás eszközök veszik el a közlekedők figyelmét, illetve a közlekedési fegyelem, felelősség hiánya. Fordult már elő olyan, hogy a vasúti félsorompó előtt álló kocsisort előzte az egyik autós – mutatott rá.
Volt már gázolásom, balesetem és sajnos öngyilkos is került a mozdonyom elé. Oktató mozdonyvezetőként is azt igyekszem a tanítványoknak átadni, hogyan viszonyuljanak ezekhez az esetekhez. Rajtunk kívüli okok miatt történnek ezek a balesetek, ahol mi is áldozatok vagyunk
– fogalmazott Horog Ákos.