2024.08.08. 14:26
A friss jogsis már jó sofőr? – az oktató válaszán most sokan meglepődnek!
Nincs egyszerű dolguk a friss jogosítvánnyal rendelkezőknek. Cikkünkben a tanulóvezetőknek Hajdú Kristóf debreceni gépjárművezető-szakoktató ad tanácsokat.
Sok tanulóvezető a sikeres forgalmi vizsgája után is tanulóvezető matricát ragaszt fel az autójára
Forrás: MW-archív
A nyár vége, iskolakezdés közeledtével sok fiatal szerez jogosítványt, akik ügyesek és szorgalmasak, azok a nyári szünetben sikeres forgalmi vizsgát tesznek. Az aktív forgalomban közlekedők jól tudják, még gyakorlott sofőrként sem egyszerű helyesen eljárni egy-egy bonyolultabb közlekedési szituációban, ezért is hívtuk segítségül Hajdu Kristóf debreceni gépjárművezető-szakoktatót, akit a Hír FM debreceni műsorában arra kértünk, ossza meg velünk, hogyan vezessünk friss jogsival. – Ahogy a tanulóvezető visszatér a rutinpályára, sikeres forgalmi vizsgát téve, azt szokta mondani a vizsgabiztos, önálló gyakorlásra alkalmas. Tehát már nem kell a vizsgát követően felügyelet mellett, pótpedállal felszerelt gépjárművel közlekednie. Mivel a vizsgán bemutatta, hogy képes az önálló tapasztalatszerzésre, és megvan az a tudásszintje, amivel ezt végre is tudja hajtani – szögezte le a szakember. Kiemelte, soha nem szabad elbíznunk magunkat, ha így teszünk, akkor már elrontottuk, mivel ha jó sofőrnek tartjuk magunkat, akkor az alázattal már nem úgy bánunk a közlekedés során, ahogyan azt kellene. – Ne akarjunk jó sofőrök lenni, inkább tapasztaltak – fogalmazott.
Sikeres vizsga után ezt tegye a tanulóvezető
Kíváncsiak voltunk, mennyire fontos az, hogy a tanulóvezetők a gyakorlati órák után is aktívan vezessenek. – Nagyon fontosnak tartom, hogy a sikeres forgalmi vizsgát követően a tanulók ne csak legyintsenek, és azt mondják, oké, ez is megvan, most már bármikor vezethetek, amikor csak kedvem tartja, de ráérek még… – mondta Hajdu Kristóf. Rámutatott, amíg a gyakorlás zajlik, addig van egyfajta folyamatossága a fejlődésnek, ha ez megtörik, akárcsak néhány hónapról beszélünk, az óriási visszaesés tud lenni.
Ha csak 2-3 hónapot gyakorol, vezet az ember, majd ugyanennyit nem, azután nagyon nehéz visszaérni ugyanarra a szinte, ahol abbahagyta a tanulóvezető. Amennyire csak lehet, folyamatos tapasztalatszerzést kellene eszközölni mindenkinél, legrosszabb esetben 2 hetente elmenni egy boltba, vagy ha megy a család látogatóba, akkor igenis a friss jogsist beültetni a volán mögé, még akkor is, ha így picit döcögősebb, hosszabb az út. Nem lehetetlen, hogy elhangzik néhány dudaszó, lefullad egyszer-kétszer az autóval, de ez a tapasztalatszerzés velejárója
– nyomatékosította. Majd arra is választ kaptunk, hogyan viselkedjünk tanulóvezetőként a forgalomban. Hajdu Kristóf aláhúzta, a közlekedés egy nagy társasjáték, mindenkinek részt kell vennie benne, és össze kell, hogy dolgozzon a másikkal.
Fontos az utakon az empátia
– A tanulóvezetőnek és a tapasztalt sofőrnek sincs ilyenkor egyszerű helyzete, kollektíven hangsúlyoznám mindenki felé: empátia! Mindig bele kell gondolnunk magunkat a másik sofőr helyzetébe, pozíciójába. Ne csak azt lássuk meg egy kereszteződéshez érve, hogy nekünk van elsőbbségünk, és akkor gyerünk, menjünk. Gyűjtsük össze azokat az információkat, kik a résztvevők, azok merre jeleznek, hogyan pozicionálják magukat egy adott helyzetben. Milyen mozgása, lendülete van a többieknek. Elengedhetetlen, hogy ezekben a helyzetekben előre gondolkozzunk. Így sokkal jobban meg tudjuk könnyíteni a saját, illetve a többiek dolgát, ha előrelátóbbak vagyunk – akár tapasztalt sofőrként is. Talán ez a legnehezebb mindenki számára, hogy előzékeny legyen, inkább az a jellemző, hogy sietünk, ragaszkodunk a sebességünkhöz, amiből sajnos lehetnek nagyobb galibák – tájékoztatott.
Néhány hónap tanulás kevés ahhoz, hogy kipróbáljuk magunkat mindenféle közlekedési helyzetben, például ködben, esőben, hóban vezetni. Ha megvan a jogsink, de nem vezettünk még mondjuk esőben, akkor mitévők legyünk?
Oktatóként nincs ráhatásunk arra, márpedig essen az eső, legyen köd, így nem mindig tudjuk megmutatni a tanulónak, ilyenkor miként cselekedjen, viszont mindenkinek azt javaslom, az ilyen helyzetekben se pánikoljon. Ha valakinek van annyi bátorsága, akkor merem ajánlani a jó hírű vezetéstechnikai tréningeket az országban, ahol műgyantás pálya, rántópad, minden egyéb van, és ott meg tudják tapasztalni azt, milyen, amikor más tapadási tényezővel találkoznak, más környezetben kell a járművet irányítani, milyen, ha megcsúszik az autó eleje, hátulja. Itt tud valaki úgy akár gyakorlatot szerezni, hogy közben biztonságos közegben van, és nem a közúton kell ilyen szituációval találkoznia, ahol nincs lehetőség hibázni
– javasolta Hajdu Kristóf.
Mit tegyünk, ha jön a szirénázó mentőautó?
Egy szirénázó mentőautó, tűzoltóautó még azokra a sofőrökre is a frászt hozza, akik már régóta járják az utakat, de egy megvadult vaddisznóval, őzzel sem szívesen találkozunk. Hajdu Kristóf elmondta, „szerencsés” az a tanuló, aki a tanulás során szirénázó mentővel találkozik, hiába furcsa ezt így kijelenteni, de ő mégis így látja.
– Valaki nyugodtan levezet úgy gond nélkül 15-20 évet, hogy nem találkozik az utakon megkülönböztetett jelzést használó járművel, viszont az is lehet, valaki megkapja a jogsiját, és rá 2 hétre egy olyan szituációba kerül, amikor azonnal cselekedni kell. Akár elénk ugrik egy vaddisznó, vagy hirtelen „el kell hagynunk az utat”, mert közeledik egy mentőautó. Azt tanácsolom, ha valaki egy szirénázó járművet lát meg az úttesten, ne az járjon a fejében, hogy annak elsőbbsége van, vagy a szabad továbbhaladást kell biztosítani számára, hanem az: menekülni kell előle! Ez a kifejezés talán jobban körbeírja, mit szabad és mit nem, mert meg szabad állni a zöldön, bemehetünk a piroson, akár még a járdára is felmehetünk annak érdekében, hogy elférjen a jármű, egyetlen egy dolog van, amit nem szabad: másokat veszélyeztetni! – emelte ki.
Hozzátette, ha az úton elénk ugrik egy vad, akkor semmiképpen ne rántsuk el a kormányt, mert nem biztos, hogy hatalmunk lesz a járművünk felett, sajnos könnyedén lesodródhatunk az útról, fának ütközhetünk. A legjobb, ha fékezünk; soha ne irányítsuk az autónkat a másik sávba, inkább üssük el a fácánt, mintsem ütközzünk egy másik gépjárművel.
Kitértünk arra is, jó döntés lehet-e az, ha friss jogsisként tanulóvezető matricát ragasztunk az autóra, jelezve ezzel azt, hogy nem számítunk tapasztalt, gyakorlott vezetőnek. Hajdu Kristóf úgy vélekedett, ezt igazából embere válogatja, azt javasolja, próbáljuk ki, és utána eldöntjük, rajta hagyjuk-e a matricát az autón, vagy sem. – Kétféle embertípus van, az egyik, ha meglátja a matricát, akkor túlzóan előzékeny lesz, azonban ott van a teljes ellentéte is, amikor meglátja valaki a jelzést, és mint a bikának a vörös posztó, úgy kezd el viselkedni. Valamelyest agresszív lesz, előzni kezd, kikerül, ami nem feltétlenül rosszindulat, csak beidegződés, ami kellemetlen helyzeteket szülhet – húzta alá.
Mikor válik a tanulóvezetőből gyakorlott sofőr? – erre a kérdésünkre Hajdu Kristóf úgy fogalmazott, amíg 150-200 ezer kilométer nincs a sofőr „kezében”, addig még nagy eséllyel találkozhat új közlekedési szituációkkal.
Ezt követően talán már lehet azt mondani, van egy annyira széles spektrumú tapasztalata, amivel kijelentheti magáról, hogy tapaszt sofőr. Továbbá az sem árt, hogy akár 4-5 országban kipróbálja magát az illető, mert hiába vezet valaki, ha csak egy városban jár, ahol már minden kereszteződést, utcát ismer
– fogalmazott. Hozzáfűzte: ne csak egy autót vezessünk, próbáljunk ki több járművet, hogy ne érjen meglepetés, ha tíz év után egy másik gépjárművel kell elvezetnünk valahová, ugyanis egy másik autó más, nem ugyanott vannak a kezelőszervek stb.
A teljes beszélgetést podcastunkben hallgathatja meg:
haon.hu PODCAST
- A tökéletes működés receptje a debreceni konferencián
- Ész nélküli száguldozás – megérte?
- Elkészülhet a Kincs, ami nincs magyarul, jelentkezőkre vár a Bűnvadászok duó – videóval
- A nap, ami ha másként alakul, Habi Ronald sosem lesz a Loki játékosa
- Több mint 100 nyakkendő és egy 1907-es menetrend – érdekességek a 140 éves DKV-ról – fotókkal