2024.06.05. 15:49
Hogyan érdemes kezelni a stresszt diákok esetében? – A Sulinyugi pszichológusa válaszol
Nem titok, hogy a jelenkor egyik nagy nehézsége a mindennapos stressz, ami több aspektusból is hatást gyakorol a társadalom mentális és fizikai egészségére egyaránt. Mégis, hogyan kezelhető ez a kérdés a diákoknál? Többek között erre a kérdésre is választ kaptunk a Sulinyugi önkéntes pszichológusától, Spitzmüllerné László Gabriellától.
Aggódik, hogy gyermekét túl sok stressz éri az iskolában? Ön szerint is rengeteg terhet cipelnek a diákok? Hogyan lehet kezelni a jövőtől való félelmet? Ciki vagy nem ciki napjainkban pszichológushoz járni? Számtalan kérdést érintettünk a Sulinyugi hajdúböszörményi önkéntes pszichológusával, Spitzmüllerné László Gabriellával a Haon podcast adásában.

Forrás: Molnár Péter
Milyen segítséget kínál a Sulinyugi?
– A 21. században már egyszerűen nem lehet stresszmentesen élni: ez a gyerekek életére is rányomja a bélyegét – szögezte le rögtön Gabriella, majd megjegyezte, hogy érkezhet a nyomás többek között a szülők felől, és az intézményekhez, rendszerekhez, kortársakhoz, trendekhez való igazodás is lehet nehezítő körülmény.
A legtöbb iskolában igyekeznek pszichológussal megoldani a diákok ellátását, de borzasztó nagy a túlterheltségük: 998 gyerekenként jár egy iskolapszichológusi státusz. – Hajdú-Bihar vármegye kollégák szempontjából jól ellátott területnek számít, viszont nem nagyon érünk rá várni azokra, akik azon morfondíroznak, hogy merjenek-e pszichológushoz menni, mert bőven van kliens; még tanév vége felé is egyre több diák, pedagógus és szülő keres meg minket. A munkánk sokszoros túljelentkezés közepette zajlik két-három intézményben – ismertette tapasztalatait a szakember.
Hozzátette, még időnként küzdenek azzal, hogy egyes szülők kellemetlennek tartják, ha gyermekükkel pszichológus foglalkozik. Az elmúlt 20-30 évben jóllehet a pszichológushoz járást a terápiás és gyógyszeres (pszichiátriai) kezelésekkel azonosították, ezért titkolták, viszont manapság már megannyi más problémát is kezelni kívánnak az emberek intézményi szinten: ilyen például a tanulási, beilleszkedési vagy az önállósodási nehézségek csökkentése, a teljesítményszorongás, az önbizalom, önismeret növelése, a testkép, társas kapcsolatok rendezése, a mentális jóllét megőrzése. Ezek miatt pedig tovatűnni látszik az a tévhit, hogy ciki pszichológushoz járni. No, persze a gyerekek maguktól is rá tudnak jönni, ha valami nincs rendben, ezért előfordul az is, hogy saját kezükbe veszik az ügyet, és ők kérnek személyesen segítséget, nem pedig a szüleik – ez Gabriella szerint a középiskolás korosztály 10-20 százalékára is igaz lehet.
Először definiálni kell, mi a stressz
Spitzmüllerné László Gabriella elmondta, hogyan szokott általában zajlani egy csoportos Sulinyugi foglalkozás: 45 perces órakeretben először próbálják megfogalmazni, mi a stressz, melyek lehetnek a feszültség-tünetek, és hogy azokat miként lehet kezelni. Cél olyan ötleteket és lehetőségeket ajánlani, melyekkel a gyerekek és fiatalok tudják oldani a szorongásukat úgy, hogy nem kell hozzá sok pénz, sem nagy eszközigény, hanem helyben, rövid idő alatt le tudják vezetni a feszültséget, és értelmezni érzéseiket – ezt viszont gyakorolni szükséges.
A Sulinyugi három korosztályra dolgozta ki feszültségcsökkentést célzó foglalkozásait: alsósoknak Manóstressz, felsősöknek Gyerekideg, a középiskolásoknak pedig Kamaszfeszkó néven. Játékos, beszélgetős, a diákokat megmozgató formában a test öt „kapujával” dolgozunk. A száj, az izmok, a gondolat, a kezek, illetve a bőr segítségével gondoljuk végig, hogy melyik területen hogyan tudjuk csökkenteni a bennünk lévő feszültségeket
– fedte fel a pszichológus. A végső cél pedig az, hogy a gyerekek hallják, átéljék: ők a testük kapitányai. Majd kiemelte: a foglalkozásokat követő összefoglaló tájékoztatót elküldik a szülőknek annak érdekében, hogy számukra is nyilvánvalóak legyenek a stresszkezelés tanórán kipróbált módszerei, és formálódjon a szemléletük, akár közösen próbáljanak ki egy-két praktikát.
Az adásban arról is szó esett, hogy az is egy stresszfaktor a gyerekek számára, ha nincsenek internet közelben, fél óráig nem elérhetőek (ez a jelenség az úgynevezett FOMO, vagyis fear of missing out, magyarul a valamiből kimaradástól való félelem – a szerk.), és lemaradnak valamiről, mert azt rosszabbul kezelik, mintha utálnák őket az osztálytársaik. Ezért sem akarnak rossz jegyet hazavinni, hogy ne vegyék el büntiként a telefonjukat – mutatott rá Gabriella.
Azt is elmondta, hogy gyakran unalomként értelmezik a fiatalok azt az időszakot, amikor szusszanhatnak. Azonban a túlterhelt, 36-38 tanórát végigküzdő, és még emellett különórákra is eljáró diákok számára elengedhetetlen a pihenés és a feltöltődés, hagyni kell maguknak énidőt. Erről érdemes és érdekes velük beszélgetni.
14 éves koruk utánra sokszor annyi csatározáson és bizalomvesztésen vannak túl a gyerekek, hogy addigra a szülő már elveszíti azt a szerepét, hogy ő mondja meg a tutit. A szakember megjegyezte, előfordul az is, hogy iskolapszichológusként a szülőt edukálja, s nem a fiatalt.
A szorongató helyzetek, az elakadások, problémák összetettsége miatt nem lehet reális elvárás az iskolapszichológustól, hogy mindent ő oldjon meg, rövid idő alatt. A diákot kényszeríteni sem lehet. Mint Gabriella aláhúzta, elkerülhetetlen a közös munka, szükség van az együttműködésre a szülő, a gyermek és adott esetben a pedagógus részéről is a jó cél érdekében.
És hogy tanulható-e a nyugalom megőrzése? Adásunkból kiderül; cikkünkben csak egy szeletét olvashatták annak, amit hallhatnak is, mivel rengeteg olyan kérdést elemeztünk, melyek a mindennapjaink részét képezik.
haon.hu PODCAST
- Egyre több debreceni segítségét közvetíti a Karitatív Testület
- Idén 50 éve, hogy Liszter Sándor mulatós slágereivel szórakoztatja a közönséget – videóval
- DVSC: ideje odacsapni
- A nehézségek közepette is van szeretet a debreceniek szívében
- Rekordévet zárt 2024-ben a hajdú-bihari horgászszövetség