Mesterségből, gulyásfőzésből és táncból is vizsgáztak a legények a Hortobágyon

Addig, amíg a debreceni Nagyerdőn a lóerő hirdette, ki a legény a vidéken, addig Hortobágyon a karikás csattogása adott választ erre a kérdésre. A puszta május 27-én, pünkösd szombatján – már hagyomány szerint – az országos gulyásversenyre és pásztortalálkozóra hívogatta a látogatókat.

Az ország számos pontjáról érkező vendégeket népművészeti kirakodóvásár forgataga fogadta a hortobágyi Pusztai Állatparkban, a programok pedig egytől egyik a pásztorvilág pillanatait idézték. A gulyások sokféle tudásukat megmutatták a nap folyamán, így egyebek mellett a marhakifogás, a vízhúzás és a karikás ostor használata is górcső alá került. Érkezésünkkor éppen az utóbbi versenyszámban mérettek meg a bojtárok és a gulyások. Csattogtak is a karikások rendre, most azonban nem zengték be a pusztát, a feladat nem ezt követelte. Az erő helyett a pontosság kapott főszerepet, a versenyzők feladata ugyanis egy-egy virágszál lecsapása volt. A legények nem maradtak taps nélkül, a virágok egytől egyik fejet hajtottak az ostorral célzók előtt.

Ropog a tűz, csattog a csizma

A nap folyamán nemcsak a pásztorvilág képviselői mérettek meg, a táncos lábú ifjak is megmutathatták a tudásukat. Az idén fennállásának hetvenedik évfordulóját ünneplő Debreceni Hajdú Táncegyüttes hortobágyipásztortánc-versenyt hirdetett, ami a lépések ismerőinek kihívás, a közönségnek szórakozás lehetett.

Három a magyar igazság, mondhatnánk, ennek is eleget tett a hortobágyi esemény, ha a megmérettetések számát vesszük. Nem maradt el a gulyásfőző verseny sem, és mivel kora délutáni érkezésünkre fenékig ürültek a bográcsok, bízunk abban, hogy ez a siker jele lehetett valamennyi gasztrotudást villogtató csapatnak.

Jó lehetőség a családoknak

Bár az utóbbi néhány napban szükség volt az esernyőre, szombaton inkább a napernyőt vagy a szalmakalapot volt érdemes a Hortobágyra magunkkal vinni. Az tavasz utolsó napjaiban igazán ráhangolódhatunk a nyárra, ezt a pusztán a perzselő napfény alatt még inkább érezhettük. A hirtelen jött nyári idő szerencsére nem szegte kedvüket, sőt, inkább csalogatóan hatott a kikapcsolódni vágyókra, sok százan megfordultak a Hortobágyon. Babakocsis családok, idősek és fiatalok keresték a számukra érdekeset. A Dankó család is megtalálta, a debreceni öttagú família az egész napot a pusztán töltötte. A család felnőtt tagjai helyett fiaik osztották meg velünk, miféle kalandokban volt részük a pusztán. – Láttunk bivalyokat, szürke marhát, kecskét és nyuszikat. Voltak kint fekete nyuszik, és azokkal kergetőztünk, megsimogattuk őket. Nekünk van otthon két kecskénk, és van két barink is – sorolta Ferike és Lacika, míg kisebb testvérük, Esztike a babakocsiban édesen szunyókált. Édesanyjuk azt is megosztotta velünk, hogy az állatok mellett a viseletben táncoló fiatalok és a gulyásruhában megjelent gyerekek is lenyűgözték a fiait, így azt gondolja, mindenképpen jó döntés volt kilátogatniuk a Hortobágyra.

BBI