2023.02.15. 14:13
A környezetvédő szervezetek sincsenek a debreceni akkugyár ellen
Szerintük az akkumulátorgyárak megfelelő szabályozás mellett segíthetik a klímacélok elérését.
Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője
Forrás: MW-archív
A Debrecenben épülő akkumulátorgyár, a CATL és a magyarországi akkumulátorgyártás volt a fő napirendi pontja az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának politikusokból, gazdasági szereplőkből, független szakértőkből és környezetvédőkből álló ülésén kedden.
– Akar-e a Greenpeace elektromos autókat? Igen, szeretnénk. Úgy gondoljuk, hogy a párizsi klímacélok egyáltalán nem tarthatók elektromobilitás nélkül, de azt nem gondoljuk, hogy másfél milliárd hagyományos benzines és dízeles autót le kellene ugyanennyire cserélni – mondta Simon Gergely. A Greenpeace Magyarország Egyesület regionális vegyianyag-szakértője szerint a kulcskérdés leginkább az, hogy az orzágosan kitűzött gyártási kapacitás teljesíthető lesz-e megfelelő környezetvédelmi keretek között.
A WWF Magyarország alapvetően támogatja az akkumulátorgyártást nemcsak hazánkban, hanem a világon mindenütt, hiszen az elektromobilitás városi légszennyezettség szempontjából kulcsfontosságú. A városi járművek kiváltását feltétlenül szükséges megoldani, hiszen emberi életek tízezreit követeli Magyarországon is a légszennyezés, ez egy megkérdőjelezhetetlen tény
– bocsátotta előre Dedák Dalma a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete, a World Wildlife Fund (WWF) Magyarország környezetpolitikai szakértője.
Hangsúlyozta, az akkumulátorgyártás nem egy ördögtől való dolog. Mint mondta, látni kell, hogy az akkumulátor iparág felfuttatásának van egy innovatív, kutatás-fejlesztési oldala, amiben Magyarországnak fontos szerepe lehet. Véleménye szerint kiváló egyetemeink, tudósaink vannak, akikre lehetne alapozni ezt az irány.
Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy elkészüljön egy stratégiai környezeti vizsgálat, amely tisztázhatja a rendelkezésre álló erőforrások kérdését, így a víz- és energiafelhasználást, valamint a termőföldhasználatot. Úgy fogalmazott, ezzel a vizsgálattal országos szinten lenne megvitatható a kérdés anélkül, hogy kétségbeesett helyi civilcsoportoknak legyen az akkumulátorgyár építés az ügye. Mint mondta, ezzel lezárulhatna egy kulcsfontosságú társadalmi vita. Szomorúnak nevezte azt is, hogy a civileknek emiatt csökkent a hatóságokba vetett bizalma.
– A debreceni vízhasználati számháború nagyon jól rámutat arra a problémára, amit az okoz, hogy a területi beruházások engedélyezései is fel vannak szeletelve. Ezek a felbontott fázisok és maga a Déli Ipari Park is külön van engedélyezve, ezért nem jutnak dűlőre a civilek és a kormányzati szereplők, amikor a vízhasználatról van szó – mutatott rá.
Senki sem Magyarország fejlődésének az ellensége. Mi is úgy gondoljuk, megfelelő feltételekkel, megfelelő hatásvizsgálatokkal ezeknek a gyáraknak a telepítése jól kialakítható, így jó kompromisszumokat lehet találni
– vallja Dedák Dalma. A környezetpolitikai szakértő szerint azonban arra mindenképp figyelmet kell fordítani, hogy az újonnan létrejövő üzemek elkerüljék a rendszerváltás utáni gyárleállásokhoz hasonlóan elhagyatott barnaövezetek sorsára.
Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője felszólalásában elmondta, a szövetség egy 57 tagú, önálló fenntartásból működő civilszervezet, mely a magyar akkumulátor iparági értéklánc fejlesztésében érdekelt hazai szereplőket fogja össze. Kifejtette, az olyan kis- és középvállalkozások mellett, melyek fantáziát látnak az iparágban, tagja a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem, valamint az akkumulátoripari kutatásokban nagy múlttal rendelkező intézmények is.
A Magyar Akkumulátor Szövetség legfontosabb célja, hogy segítse a magyar gazdaság szereplőit, hogy ebben a hihetetlen dinamikával fejlődő iparágban minél magasabb magyar hozzáadott érték jelenjen meg
– mondta. Megjegyezte, látható módon az ágazatba érkező beruházások döntő része nagyon rövid idő alatt érkezett Magyarországra. Hozzátette, ez nem egyedi jelenség: Európa 2017-ben még sehol nem volt a korszerű akkumulátorgyártás tekintetében, az iparág az elmúlt 5-6 évben a fenntarthatósági és klímavédelmi okok miatt lódult meg.
– Abban igyekszünk segíteni tagjainknak és a magyar gazdaságnak, hogy ez a folyamat másolja azt, ami a járműgyártásban megtörtént. Rendszerváltáskor nem volt gépjárműgyártás Magyarországon, még az Ikarus is bezárt. Ma globálisan az egyik legjelentősebb járműiparral rendelkezünk, és szeretnénk, hogy ez így maradjon – emelte ki. Mint mondta, nem vitás, hogy Magyarország szempontjából jó az, hogy a Mercedes, a BMW és az Audi járműveket gyárt hazánkban. Ahogy az is, hogy az immár elektromos buszokat gyártó Ikarus újraindítja a termelést és az értékesítést.
Mivel klímavédelmi szempontból Európai és globális szinten az a folyamat látható, hogy a belső égésű motorok felől fokozatosan az elektromobilitás irányába mozdul a szektor, ez a Magyarországon jelenlévő járműgyártókat is egy óriási átalakulásra kényszeríti. Ebben az átállásban a kulcs alkatrész a korszerű akkumulátor, mely ezen járművek értékének a 30-40 százalékát adja
– vezette le. Az ügyvezető szerint, ha büszkék vagyunk arra, hogy az Audi egymillió motort gyárt Győrben, gazdaságfejlesztési szempontból 10-15 év múlva éppen ilyen fontos lesz, hogy ezek az akkumulátorgyártó üzemek működjenek.
– Szövetségünknek teljes mértékben az az álláspontja, hogy Magyarországon környezetileg és társadalmilag fenntartható akkumulátor-ipari éréklánc alakuljon ki, támogatva, hogy a globális üvegházhatású gázkibocsátás negyedét adó közlekedési szektorban megvalósuljon a zöld átállás – szögezte le. Hangsúlyozta, a fenntarthatóságnak és a gazdasági előnynek úgy kellene megvalósulnia Magyarországon, hogy az ne kerüljön politikai viták kereszttüzébe.
Kaderják Péter elmondta, a Magyar Akkumulátor Szövetség ugyan nem tudja betartatni a környezetvédelmi előírásokat, és ennek szerepét sem tudja átvállalni a hatóságokól. Ám meggyőződése, hogy az akkumulátoripari szereplők birtokában vannak azoknak a technológiáknak és megoldásoknak, melyek segítségével környezetvédelmileg teljes biztonsággal tudnak működni. A magyar hatóságoknak az Európai Unió részeként pedig megvan minden eszközük megvan, hogy a működési feltételeket betartassa.
A szakember szerint fel kell tenni a kérdést, hogy Debrecennek jó-e, ha a BMW oda költözik és elektromos autókat fog gyártani. És ha igen, nem szabad elválasztani a kettőt egymástól, mivel a beszállítási lánc szempontjából nem mindegy, hogy a kulcsalkatrészt jelentő akkumulátor két kilométerről vagy Kínából érkezik.
A vízfelhasználással kapcsolatban megjegyezte, Magyarországon régóta működnek más, nagy vízigénnyel rendelkező iparágak. Észrevétele szerint ezek az összehasonlító adatok sosem hangzanak el. Példaként több nagy múltú, hazai vegyipart is felhozott.
A szürkevízzel, vagyis a tisztított szennyvízzel kapcsolatban megemlítette, az jelenleg közvetlenül a Tócó-patakba kerül a Vízműből, ám ehelyett a jövőben a gyár és az ipari park területén fogják felhasználni, ráadásul nem technológiai vízként, hanem hűtővízként hasznosítják, zárt rendszerben.
– Az, hogy az ipari parknak és az üzemnek a vízellátása 70-80 százalékában szürkevízből oldható meg, az egy nagyon jó hír a debreceniek számára – vallja. Megjegyezte, az 1990-es években leállni kényszerült debreceni élelmiszeripar és konzervgyártás miatt többlet kapacitással rendelkezik a város.
Hangsúlyozta, az előírások betartása mellett nem tűnik olyan borzasztónak az egész ügy, hogy az egész országot azzal kellene riogatni, hogy nem lesz elegendő víz a gyártáshoz.
Az energiafelhasználás kapcsán felhívta a figyelmet, a magyar villamosenergia-rendszer nem elszigetelt, hanem Európának a legjobban összekötött hálózata. Mint mondta, a hazai import jelenleg 25 százalékos, de elérte már a 35-öt is. Úgy véli, karbonmentes energiával is el lehet látni üzemeket Magyarországon, ráadásul szerinte elkerülhetetlen lesz, hogy a jövőben zöldenergiából lássák el a hazai gyárakat. Úgy fogalmazott, ez a magyar zöldenergetikai fejlesztések számára inkább lehetőség, mintsem kihívás. Arra a felvetésre, hogy a kormány hogyan fog gondoskodni ezen üzemek energetikai ellátásáról, úgy vélekedett, ez nem a kormány feladata, hanem a befektető cégeknek kell beszerezniük az áramot és kapacitást vásárolni.
