2023.01.23. 15:34
Margit néni kilencvenévesen is imádja a kártyajátékokat
Az ünnepeltnek nem volt könnyű gyerekkora, de nem panaszkodik.
Forrás: Kiss Annamarie
A géneknek és a jó Istennek köszönhetem, hogy ma itt lehetek – fogalmazott Szabó Antalné Margit néni, aki a napokban töltötte be a kilencvenedik életévét. A jeles alkalomból Varga András önkormányzati képviselő, valamint Tóth-Vanka Judit, a debreceni polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa köszöntötte fel hétfő délután debreceni otthonában a szépkorút.
A második emeletre siettünk fel, kopogtattunk, izgatottan vártuk, hogy az ünnepelt ajtót nyisson, ám síri csend fogadott bennünket. Néhány perc elteltével hangos léptekre lettünk figyelmesek, Margit néni közeledett felénk, aki megjegyezte: meghallotta a csengőt és gyorsan lesietett elénk, de elkerültük egymást. Abban a pillanatban tudtuk, nem akármilyen hölgyet jöttünk köszönteni, és utólag kiderült, nemcsak egészségből, de humorból is kijutott neki bőven. – Csaknem hetven éve élek Debrecenben, egyébként Siófok mellett születtem, ott gyerekeskedtem a Balaton környékén. Nem volt könnyű gyerekkorom, de nem panaszkodom. Négyen voltuk testvérek, én voltam a legidősebb, így sokat segítettem édesanyámnak, nélkülem nem boldogult volna. Világéletemben gyors- és gépíróként dolgoztam, többek közt a Vágóhídon, a Ruhagyárban és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
Férjem szabóként dolgozott, aki hét éve hagyott itt minket, két fiúnk született, akik közül sajnos már csak egy él. Három unokám, egy dédunokám van, akikkel ritkán találkozom, de tudom, hogy sok a dolguk. A fiam kétnaponta meglátogat, sokat főzünk együtt, ugyanis úgy döntött: itt az ideje, hogy megtanuljon főzni
– kacagott fel.
Forrás: Kiss Annamarie
A beszélgetésből kiderült, Margit néni soha nem unatkozik, a mai napig süt, főz, takarít. Szabadidejében rádiót hallgat és tévézik, de szeret kártyázni is, kedvence az ulti, de a hatvanhatozást sem utasítja vissza.
A családom nem szereti, ha egyedül elindulok itthonról, viszont úgy vélem, amíg van erőm és kedvem, kár lenne itthon ülnöm. Néha kimegyek a temetőbe, ott teszek egy nagy sétát, és azonnal azt érzem: feltöltődtem! – fogalmazott.
Hozzátette, a fia imádja a pörkölteket, de azért szeretnek együtt változatos ételeket is készíteni. Gulyásleves, rakott krumpli, töltött káposzta, mindent elkészít az ünnepelt, amire csak kérik. Az utóbbi években a sütést mellőzte, de így a kilencvenhez közeledve vett egy nagy levegőt, és ismét beindította a sütőt. Almást és mézes zserbót sütött a rokonok örömére, amiből persze bennünket is megkínált.
Az elmúlt évtizedekben sok helyen megfordult, Svájcban többször járt, illetve Ausztriában, Olaszországban és Törökországban is volt szerencséje megnézni a nevezetességeket. Hamar elröppentek az évek, de úgy érzi, kihasználta minden egyes pillanatát. – Nehéz volt, de szép, és hálás vagyok, hogy megélhettem ezt a szép kort.
NE
