2022.12.30. 11:30
Vitányi István: A lakosság nem érezheti azt a terhet, amely az országot sújtja
Nem lesznek könnyű helyzetben a bihari települések 2023-ban, de továbbra is optimistának kell maradni.
Vitányi István a Haonnak adott interjújában egyebek mellett hangsúlyozta: igyekezett a településvezetőket felkészíteni arra, hogy most nehezebb időszak következik
Forrás: Napló-archív
Vitathatatlan, hogy az elmúlt esztendő az előrelépésről szólt Hajdú-Bihar megyében, a vidéki települések is sorra bizonyíthatták: tudnak élni a pályázatokon elnyert támogatások lehetőségeivel.
Sok más mellett utak épültek, intézmények korszerűsödtek megyeszerte. A bihari városok és falvak vezetői sem mulasztották el a lehetőségeiket, így aztán Hajdú-Bihar megye 4. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője is sorra jegyezhette a 2022-es naptárában, mikor, hol lehet szalagot vágni. Vitányi Istvánnal a körzetet érintő fejlődésről és a jövő évi tervekről beszélgettünk.
Nem volt egyszerű év a 2022-es, magasságokból és mélységekből is bőven kijutott idén. Hogyan értékelné ezt az esztendőt?
– Az az igazság, hogy az Orbán-kormány már hozzászokhatott a nehézségekhez, és meg is edződött már. Ha visszaemlékszünk, az első Orbán-kormány idején a tiszai árvíz nehézségeivel kellett megküzdenünk, ez akkor, az ezredforduló környékén mintegy 50 milliárd forintba került. Utána pedig sorra jöttek a nehézségek, előbb az iszapkatasztrófa, majd a migránsválság, 2020-ban pedig a COVID. Idén, amikor éppen fellélegezhettünk volna, kitört a szomszédságunkban az orosz-ukrán háború. Mindezek tükrében azt mondhatom, hogy folyamatosan nehéz körülmények között dolgoztunk, ugyanakkor 2010-től kezdődően a kétharmados felhatalmazással igyekeztünk jól sáfárkodni. Célunk volt a gazdaság helyreállítása, az ország teljesítőképességének növelése, és az örökölt hibák kiküszöbölése. 2012-től kezdődően folyamatos, és nagyívű a fejlődés. A célunk, hogy a gazdaság eredményét azok élvezzék, akik azt megtermelték. Ide tartoznak a nyugdíjasok, a munkások, a lakosság. Éppen ezt a célkitűzést szolgálták azok az intézkedések, melyek az utóbbi évtizedben megjelentek, többek között a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium bevezetése, a fiatalok adómentessége, a kormány családokat támogató intézkedései, valamint a rezsicsökkentés és annak védelme.
A mostani, háborús időszak nagy hatással van hazánkra, a magyar háztartásokra. Látva az ünnepi vásárlásokat, úgy gondolom, hogy az emberek még nem érzik a nehézségek súlyát. Pedig valóban komoly a probléma, és hangsúlyoznám, hogy ez nem a kormány tevékenységének eredménye, hiszen egész Európában magas az infláció. Magyarország fent tudta tartani majdnem a teljes foglalkoztatottságot. Még a válságos időkben is meg tudtuk tartani a munkahelyeket köszönhetően a munkavédelmi akcióknak, melyek a kis- és középvállalkozásokat segítik. Hazánkban van az egyik legalacsonyabb számú munkanélküliség, és a térségünket illetően is elmondható, hogy felére csökkent a munkanélküliek száma. Azon igyekszünk, hogy a lakosságra ne nehezedjen olyan nagy teher, mint amely valójában a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezedne. A környező országokban sorra azokat az eszközöket alkalmazzák, melyeket az Orbán-kormány. Ebben az évben nagyon sok csatát vívtunk, és azt gondolom, hogy elég eredményesen. A körülményekhez képest sikeres évet zárunk.
Milyen reményekkel néznek a következő év elé?
– Reméljük, hogy jövő év végére az infláció egyszámjegyű lesz a bevezetett gazdasági intézkedéseknek eredményeként. Arra is van reményünk, hogy a háború rövidesen véget ér, bár hamis illúziókat nem kergetünk. Van, akinek haszna van a háborúból, és az is egyértelműen látszik, hogy a harc Amerika és Oroszország között zajlik, miközben Európa gyengítése folyik. Bízom abban, hogy a környező országokban elkövetkező választásokon a józan erők kerekednek majd felül, és a nép bölcsen dönt. Bízunk abban, hogy egyre több ország lesz, ami Magyarországhoz hasonló politikát folytat majd azért, hogy érdekérvényesítő-képességünk nagy legyen. Azt hiszem, hogy 2023 nehezebb lesz. Úgy gondolom, hogy a jövő év közepére felélik az emberek a tartalékaikat, és visszaesések várhatók a számokban akár a kiskereskedelmi, akár a vendéglátói forgalmat vesszük alapul. Az év nagy részében bizonyosan kétszámjegyű lesz az infláció.
A Hajdú 4-es választókerület országgyűlési képviselőjeként mit tapasztalt, a bihari településeket illetően hogyan alakult a 2022-es esztendő?
– A választókerületben a nagy nehézségeket még nem tapasztaljuk, a rezsinövekedést az önkormányzatok még most kezdik el igazán érezni. Az utóbbi időszakban mind a tízezer alatti, mind a tízezer feletti települések vezetői leültek az illetékesekkel és tárgyaltak az önkormányzatokat sújtó terhekről. Egyértelmű, hogy segítségre lesz szükségük, a kormány pedig lakosságszám alapján adna kiegészítő támogatást a településeknek az energia-áremelkedés hatásainak enyhítésére.
Forrás: Napló-archív
A Magyar falu programban a kisboltokon segítünk hárommillió forint támogatással, mely forrást akár a munkahelyek védelmére, akár a rezsiköltségek finanszírozására fordíthatják. Úgy gondolom, ez nagy segítség.
A gazdasági visszaesés az áthúzódó beruházások miatt nem hagyott még nyomot a településeken, hiszen több fejlesztést még most adtunk át, vagy még most fogunk. Olybá tűnik, hogy a fejlődés folyamatos, ugyanakkor azt látni kell, hogy a most átadott beruházások kivitelezéséhez nem most kezdték hozzá a települések. Ilyen módon szintén sikerekről beszélhetünk, 2022 az átadások éve lehetett. Több bihari település lett új, járható, biztonságos utakkal gazdagabb, több helyen ravatalozókat korszerűsítettek, másutt energetikai fejlesztéseket valósíthattak meg, de számos eszközbeszerzés is történt, közösségi házak és sportcsarnokok épültek.
A 4-es választókerület valamennyi települése épülhetett, gyarapodhatott, hiszen jelentős mennyiségű beruházást tudhattunk magunkénak. Még akadnak befejezetlen, ugyanakkor kiemelt projektek is, hiszen folyamatban van bruttó 800 millió forint értékben a hosszúpályi általános iskola felújítása, vagy éppen a mikepércsi iskola hat tanteremmel való bővítése, és jövő tavasszal minden remény szerint átadhatjuk a több mint kétmilliárd forintból megújult berettyóújfalui uszodát is.
A Hajdú 4-es választókörzetben vannak a megye legkisebb települései, melyek önkormányzatainak igen nagy terhet jelenthetett az elmúlt időszak. A sokszorosára nőtt energiaárak mellett hogyan maradtak a víz felszínén e települések?
– Többen fordultak felém, mert az első pillanatban kétségbe estek, és úgy gondolták, hogy nem tudják megoldani a problémát. Végül sikerült minden településvezetőnek önállóan lépnie. Ha jobban belegondolunk, az utóbbi időszakban jó helyzetben voltak az önkormányzatok, és kialakult egy kényelmes helyzet. Most ugyan meg kell húzni a nadrágszíjat, de megoldást lehet találni. Az egyik ilyen lépés volt többek között a településeken a különböző intézmények egy helyre való átszervezése.
Ahogy már említette, a körzet gyarapodhatott. A projektekből kiderült, hogy a kistelepüléseknek a 2022-es évben is nagy segítséget jelentett a Magyar falu program. Számíthatnak az önkormányzatok a jövőben ezekre a pályázati forrásokra?
– A Magyar falu program tovább él, igaz kisebb összegben. Azt gondolom, hogy ebben a formában is nagy segítség lesz, hiszen egy-egy kisebb településnek a járdafelújítások és a kisebb útszakaszok építése is sokat jelenthet. Amikor a program elindult, hatalmas forrást sikerült a bihari térségre elhozni, így azt gondolom, hogy azok az önkormányzatok, akik akkor okosan sáfárkodtak a rájuk bízott vagyonnal, azok jelentős lépést tudtak előre tenni. Több település bölcsen orvosi rendelőt, nevelési-oktatási intézményeket, bel- és külterületi utakat újított fel.
Forrás: Napló-archív
Milyen jövőbeli tervek születtek már a körzetet illetően?
– Többek között szeretnénk a Berettyóújfalut érintő nyugati elkerülő utat megépíteni; csomópontot hoznánk létre a 35-ös és 4-es utak kereszteződésében; tavasszal a sokak által várt 4808-as Debrecen-Hosszúpályi közötti útszakasz felújítása indulhat el mintegy egymilliárd forintból. Az elmúlt időszakban rendkívül jó hírek érkeztek a megyébe, így a 4-es körzet településeinek önkormányzataihoz is, hiszen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) program pályázatainak kihirdetése történt meg.
Bár akkor, amikor a települések a nyertes pályázatokról szóló tanúsítványt átvehették Pajna Zoltántól, a megyei közgyűlés elnökétől, akkor még nem írta alá az uniós forrásokra vonatkozó megállapodást Magyarország Brüsszellel, viszont december 22-én, csütörtökön az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött 2021-2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó partnerségi megállapodást. A választókörzetben mintegy 6,7 milliárd forint értékben indulhat el fejlesztés 33 települést érintve. A fejlődés tehát nem áll meg a bihari térségben.
Ezek szerint optimistán tekinthetnek a jövőbe?
– Úgy gondolom, igen. Igyekeztem a településvezetőket felkészíteni arra, hogy most nehezebb időszak következik. Ezt mindenki tudomásul vette, azt pedig már bizonyították, hogy bölcs döntéseket tudnak hozni. Látják, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy minél kisebb mértékben érezzük a háború okozta terheket. Látom, hogy a településvezetők vállvetve küzdenek a bihari térség fejlődéséért, és ami fontos, hogy nem egymás rovására szeretnének fejlődni. Elismerik és örülnek egymás sikereinek, ez pedig hosszú évek munkájának az eredménye. Mindannyian belátják, hogy a következő időszak nem a településkép javításáról fog szólni, a fejlesztések mind a lakosság érdekeit szolgálják majd, égető kérdésekre adnak majd válaszokat. Intézményi férőhelyeket teremtünk miközben igyekszünk minden munkahelyet megtartani. A következő év a szorgalmas munka időszaka lesz.
Bucsi Bernadett Ildikó
