Nők világa

2022.12.13. 09:53

Orosz Ibolya Aurélia: „Azt mondták, csináljak egy intézményt, hát csináltam”

Nevéhez több ezer gyerek boldogsága fűződik, s ha teheti, rózsaszín pecabotot ragad a Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője.

Orosz Ibolya Aurélia azt vallja, hogy a gyerekeknek elsősorban biztonságra van szükségük, hogy tudják, az anyukájuk várja őket délután, hogy lesz mit enni, hol aludni, nem fognak fázni, és nyugalomban hajthatják álomra a kis fejüket

Forrás: Czinege Melinda

Professzionális Mary Poppins – ez volt az első jelző, amely eszembe jutott, amikor bezártam magam mögött a legutóbbi Nők világa-beszélgetés helyszínének bejárati ajtaját.

Tizenkét éves korában döntötte el, hogy gyerekekkel szeretne foglalkozni, mára rengeteg család életén jobbított (mint kiemeli: munkatársaival) Orosz Ibolya Aurélia. Taníthatott volna „rendes” óvodában is, mégsem a könnyebbik utat választotta, bár a kilencvenes évek végén a szociálpedagógiai képzés megjelenésével még csak az ismeretlen iránti tudásvágy vitte a hátrányos helyzetű családok közé.

Több mint két évtizede, hogy Hajdúböszörményben, a főiskola után mindent eldöntő választás elé került. Hajdúdorogon kapott lehetőséget, olyan korán, hogy még a tanulmányait be sem fejezte. Minden körülmény Aurélia választásának kedvezett, mivel a gyermekvédelmi törvény 1997-ben jelent meg, egy évvel később pedig már a szakmában dolgozott.

A Haon Nők Világa podcastsorozat legújabb adásában a Debreceni Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője kapcsán új témákat boncolgat Szakál Adrienn és Megyesi-Horváth Borbála. 

Kiderül, mit gondolnak arról, hogy a férj a család feje, szó lesz a mesterséges megtermékenyítés kérdéséről, valamint arról is, hogy milyen mértékben befolyásolja személyiségünket a keresztnevünk.

– Azt mondták, hogy csináljak egy intézményt, hát csináltam – összegzi a Hajdúdorogi Családsegítő Szolgálat létrejöttét, amely egy tollal, egy füzettel és egy íróasztallal indult. Auréliát már huszonkét éves pályakezdőként sem az lepte meg, amivel a szegregátumban találkozott, hanem maga a döbbenet, amivel a nagyvárosi emberek a szegénységre reagálnak. Zsigereiben van mások óvása, legyen szó a kukában keresgélő házaspárról vagy bármelyik gyerekről, bárhol, akkor is, ha csak a tekintetével a szüleit keresi a tömegben valamelyikük.

Egy nincs, csak másfélezer

Most ezerhatszáz gyerekkel foglalkozik, sajátja azonban mindeddig nem adatott meg neki és a párjának. A gondviselés egyfajta kárpótlásaként fogja fel a hivatását – napi szinten kapok egy mosolyt,  jegyzi meg –, de nagy örömmel hallom, amikor halkan hozzáteszi: még nem tett le az anyaságról. A gyereknek elsősorban biztonságra van szüksége, hogy tudja, az anyukája várja őt délután, hogy lesz mit enni, hol aludni, nem fog fázni, és nyugalomban hajthatja álomra a kis fejét – sorolja, amikor arra kérem, összegezze, mit tapasztalt az elmúlt két évtizedben.

A család idealisztikus paraméterei helyett Aurélia szerint még az is elképzelhető, hogy egy esetleges válás után is megmaradjon a béke a szülők között, mert a legfontosabb, hogy a legkisebbek érezzék a családon belüli szeretetet. – Lehetőség és áldás, hogy ilyen helyen dolgozhatok – mondja. Mindkét oldalról – teszem én hozzá.

Szelepek otthon és hivatásban

Kérdésemre, hogy van-e vége egy munkanapnak, rögtön nemmel válaszol. Szakmai közösségében rendszeresen összejönnek esetmegbeszélő csoportok, az intézményben így könnyítenek egymás és a saját lelkükön a központ dolgozói. Nem lepődöm meg azon sem, amikor megjegyzi: bárhol van, az nem fordulhat elő, hogy ne vegye fel a munkával kapcsolatos telefont.

Kikapcsolja a természet és a pecázás, mindenkinek ajánlja, hogyha csak fél órára is, de találja meg azt, ami megnyugtatja. Rózsaszín pergetőbot rózsaszín damillal – ilyen a női pecafelszerelés, mert magát a halat nagyon, a gilisztát viszont annál kevésbé szereti: kézzel nem, csak fogóval nyúl hozzá, úgy ügyeskedi fel a horogra a női gusztus paraméterein leggyakrabban kívül eső csalit. Kuriózum, hogy nemére nem jellemzően a maga által fogott halból az egész családnak ő biztosítja a karácsonyi halászlevet.

Nomen est Woman

Egy nőnek sosincs könnyű dolga, de vagy éppen emiatt meg kell ismernie magát. Az önismeret fejlesztése, ha rajta múlna, drámajáték formájában nagyobb súlyt kapna a középiskolákban, ahonnan a fiatalok már ezekkel az útravalókkal indulhatnának a felnőtt életbe. Az ő női példaképe az édesanyja, aki a mai napig első szövetségese, és a szigorúsága, erős értékrendje ellenére még ma is figyelmezteti, vagy megosztja Auréliával a megérzéseit. A helyes viselkedés, mások segítsége is az alapelvek között szerepel, apai és anyai részről egyaránt.

Két keresztneve nagyon is befolyásolja a személyiségét – állítja Ibolya Aurélia. Ibolya mint szerénység: Ha nem vagyok szerény, rosszul érzem magam – magyarázza. Ibolyaszerű a hangerő is, amivel akár nyilvánosan is beszél, tehetné, de nem változtat a halkszavúságán.

Meggyőződése, hogy a legzajosabb környezet – akár a gyereksereg is – elcsendesül azért, hogy meghallják. Egyébként  is lételeme a nyugalom, a feladatok csöndes elvégzése, a konfliktusok halkszavú kezelése. Sikeresen.

Ezt a nevet Hajdúdorogon használja, de ugyanannyira a magáénak érzi, mint az Auréliát (arany, aranyos – ezt jelenti), mely a személyiségét erősítette meg, bátrabbá tette. A név itt is kötelez: édesanyja a Haramiák kapitányából kölcsönözte az Aurélia nevet. Meggyőződése szerint minden jól működő párkapcsolat feltétele a türelem, és az, hogy  két ember szeretettel elfogadja egymást olyannak, amilyen. Otthon partnere a fej, de Aurélia a nyak, ahogy a bölcs női mondás is tartja.

A szeretet ereje

Falatról falatra erősítették fel édesapját évekkel ezelőtt, aki a rákos betegsége miatt több műtéten is átesett, és testsúlya néhány hét alatt 35 kilogrammra csökkent. Aurélia reggel hat órától az édesanyja érkezéséig, majd délutántól késő estig ült a kórházi ágy mellett. Nem csoda – ahogy Aurélia mondja: a szeretet ereje, hogy az édesapja teljesen felgyógyult, amit az orvosai is igazoltak, amikor azt mondták: Uram, önnek már régen meg kellett volna halnia.

Nem így lett, a történtek viszont annyi tanulságot hoztak magukkal, ami még erősebbé tette az Orosz család tagjai közötti köteléket.    

A hangfelvételt visszahallgatva, miközben a cikket írtam, feltűnt, hogy a kezdeti harsányságom néhány perc alatt simult Aurélia visszafogott hangerejéhez, vallomásai szó szerint a fejemben maradtak, a diktafont ez alkalommal szinte teljesen okafogyottá téve. Pontosan emlékszem minden olyan pillanatra is, amelyet a tekintetében keserű vagy édes csillogás leplezett le: amikor a gyerekekről, az anyaságról vagy saját gyermeki érzéseiről beszélt.

SZD

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában