Hat felújított református templomot ünnepeltek, ebből három debreceni

Hat templom megújulásáért és turisztikai fejlesztéséért adhattak hálát a Debreceni Egyetemi Református Templomban csütörtökön összegyűltek. Az Orando et Laborando – Imádkozva és dolgozva című 2017-ben elnyert pályázat nyomán összesen másfél milliárd forintnyi állami és európai uniós támogatást kapott a konzorciumvezető Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE). Ebből a magyarországi reformáció kivételes múltú templomai újultak meg Kismarján, Létavértesen, Szatmárcsekén, valamint Debrecenben az Egyetemi Templom, a Kistemplom, és a Kossuth utcai „Verestemplom”. A programban az építési beruházásokon túl a reformáció egyházi, történelmi, kulturális, művészeti jelentőségét bemutató látványos kiállításokkal gazdagodtak a templomba járók, míg az örökséghelyszínek felfedezését tematikus túraútvonalak segítik.

Az eseményen dr. Fekete Károly, az egyházkerület püspöke évszázadokkal ezelőtti elődjére, Méliusz Juhász Péterre, a debreceni reformációt megszilárdító egykori püspökre emlékezve nyitotta meg beszédét. – Örvendező szívvel járulunk Isten színe elé, hogy együtt adjunk hálát a pályázatunk lezárulásáért, hat vallásturisztikailag kiemelt református templomunk megújulásáéért – e szavakkal folytatta az egyházfő. 

Mint mondta, a nyolcvan évvel ezelőtt felszentelt és a történelem viharaiban számos egyéb funkciót betöltő istenházát 2001-ben kapta vissza a TTRE. A mostani pályázat végre lehetővé tette, hogy az időközben műemlékké nyilvánított épületet renoválják, és helyreállítsák a Borsos József által eredetileg megálmodott, csodálatos templomteret. Ahogyan az egyházfő fogalmazott, az épület újra az egyházkerület hasznára, Debrecen javára, missziói kulturális központként szolgálja majd gyülekezeteiket, oktatási intézményeiket és az egyetemi gyülekezetet. Az önálló egyházközséggel nem rendelkező templomra csaknem 800 millió forintot fordítottak. A gigászi munka során többek között lefestették a homlokzatokat, csapadékvíz elleni szigeteléssel látták el, nyílászáró-cserét, hőszigetelést, burkolatcserét végeztek, felújították a fűtésrendszert és ellátták napelemmel az épületet, újjáépítették a főbejárat előtti lépcsőt, renoválták a tetőszerkezetet, valamint akusztikai fejlesztést is megvalósítottak – erről Kovács Gergő, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkipásztora tájékoztatta a résztvevőket. Hazánk egyik legmodernebb templomépülete a jövőben kulturális programoknak, zenei eseményeknek, kiállításoknak, tudományos rendezvényeknek ad majd otthont.

Ahogyan azt Deák Attila, az egyházkerület fejlesztési csoportvezetője mondta, erre szükség is lesz, hiszen negyvenötezres látogatószámot kell elérni a hat helyszínnek öt éven belül. Ennek érdekében a magyarországi reformáció történetében kiemelt jelentőségű templomokban a mai kor elvárásainak megfelelő, attraktív és interaktív kiállításokkal várják hamarosan a látogatókat, akik megismerhetik a különleges egyházi kulturális örökséget. Elhangzott, a projekt támogatási keretéből az egyetemi templomra 708 millió forint, a Kistemplomra 310 millió, a Kossuth utcai „Verestemplomra” 241 millió , a Kismarjai Református Templomra 102 millió, a Szatmárcsekei Református Templomra 40 millió forint jutott.

Papp László polgármester beszédében felidézte, hogy az egyetem a Református Kollégiumra épülve jött létre. Hangsúlyozta, az egyetemi templom az egyik legjobb szimbóluma annak az évszázados városépítő tevékenységnek, amit a Református Egyház végez Debrecenben. A tudás és a hit, az oktatás és az egyház évszázadokon keresztüli elválaszthatatlan kapcsolatát testesíti meg, amely Debrecen fejlődésének, erejének, befolyásának rendkívüli hatású támogatója volt mindig. 

Az eseményen részt vett Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter is. Utóbbi azt mondta, mióta ember van a földön, templomokat is épít. Annak érdekében cselekszik nagy dolgokat, hogy beismerje kicsinységét. A hívő tisztában van azzal, hogy a Teremtőhöz való viszonya minden cselekedetét, emberi kapcsolatát meghatározza. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a felújított egyetemi templomban gyönyörködhetünk, ne feledkezzünk meg a szomszédunkban élőkről, akiket háború gyötör. A háború végső mozgatórugói között ott van az alázat ellenkezője, az emberi hatalomvágy és kapzsiság. 

Úgy fogalmazott: háború idején templomot avatni egyfajta forradalom. Csendesebb és lassabb, de igazabb, és reményeink szerint az eredménye is tartósabb lesz. Elmondta, az elmúlt tizenkét évben több mint háromezer istenháza építését vagy renoválását támogatta az állam hazánkban, és további 860 templomét határainkon túl, összesen 220 milliárd forintból. Zárszóként áldott adventi készülődést kívánt és azt, hogy Isten óvja Magyarországot.

HaBe