2022.12.16. 11:42
Elégedetlenséget váltott ki a hajdú-bihari közgyűlésben az új ügyeleti koncepció
Az egységes sürgősségi ügyeleti rendszer eredményeit és jövőjét tárgyalta a megyei közgyűlés.
Forrás: Kiss Annamarie
Idei utolsó közgyűlését tartotta péntek délelőtt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A kihelyezett ülésnek ezúttal a kabai Mácsai Sándor Művelődési Ház adott otthont. A testület tagjai többek között a megye lakosságának elmúlt három évben jellemző egészségi állapotáról, az egészségromlást előidéző okokról, a szükséges tennivalókról, valamint a 2020., 2021. évi koronavírus-járvány elleni védekezésről, továbbá a megyei önkormányzat költségvetésének aktualizálásáról és a jövő évi tervekről is tárgyaltak.
Mintegy másfél éve indult Hajdú-Bihar megyében az egységes sürgősségi ügyeleti rendszer az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt. A rendszer lényege, hogy egy központi ügyeleti számon keresztül veszi fel a beteg az ügyeleti időszakban a kapcsolatot az ellátási központtal, ahol a szakképzett mentőtiszt a problémát elemezve ad tanácsot, utalja be a beteget a legközelebbi ügyeleti pontra, vagy küldi a mentőszolgálatot.
A pénteki közgyűlésen Korcsmáros Ferenc, az OMSZ regionális igazgatója ismertette a működő rendszer tapasztalatait, valamint a kiterjesztésének, átalakításának koncepcióját. Mint elmondta, az eltelt 16 hónap alatt mintegy 45 ezer ellátási esemény történt. A begyűjtött adatok alapján, az új koncepció szerint csak járásközponti ügyeleteket alakítanának ki, azonban háziorvos ügyelne hétköznap 16 és 22 óra között, valamint hétvégén délelőtt. Ezek indoka az, hogy sok beteg a háziorvost nem keresi, nem tudja felkeresni rendelési időben, és az ehhez kapcsolódó panaszával, igényével – mint például receptírás – az ügyeletet keresi fel. A 22 óra utáni időszakban pedig nagyobb gyógyszerkészlettel szerelnék fel az ügyeletet a szükséges kezelések elvégzésére. Hangsúlyozta még, hogy a jelenlegi ellátási rendszer január 31-ig biztosan működni fog, azonban az új koncepció bevezetésének az időpontja még nem meghatározott.
A közgyűlés tagjai közül elsőként Szegi Emma, Kaba polgármestere szólalt fel, s jelezte: a rendszer átalakításáról sem az önkormányzatokkal, sem pedig a háziorvosokkal nem egyeztettek. Ménes Andrea, Vámospércs polgármestere szintén nehezményezte a helyhatóságokkal való egyeztetés elmaradását, továbbá Vámospércs kapcsán kérte, hogy az ügyeleti helyek fenntartásának, megszüntetésének kérdését vizsgálják újra a döntéshozók, ugyanis a tömegközlekedés nem teszi lehetővé az ügyeleti központok könnyű elérését. Hasonló véleményt fogalmazott meg Kosztin Mihály közgyűlési tag, vámospércsi képviselő is azzal a kiegészítéssel, hogy a receptfelírási lehetőséget is terjesszék ki az éjszakai órákra.
Antal Szabolcs polgármester megdöbbentőnek tartotta, hogy a megye hatodik legnagyobb településén, Hajdúsámsonban sem terveznek ügyeleti ellátóhelyet fenntartani az új koncepcióban. Hozzá csatlakozott Kiss Tibor közgyűlési tag, Sárrétudvari polgármestere, valamint Maczik Erika nádudvari polgármester, aki a közgyűlés meghívott tagjaként szólt hozzá. Utóbbi annyival egészítette ki kérését, hogy az OMSZ fordítson nagyobb hangsúlyt a betegek tájékoztatására.
Az észrevételekre reagálva Korcsmáros Ferenc elmondta: a rendszer országos kiterjesztésével a megye- és járáshatárok eltűnnek, az ügyeleti központ minden esetben a legközelebbi ellátási helyre irányítja a beteget. Továbbá, ahol eddig ügyeleti pont működött, ott kijáró ügyeletet lesz. Úgy tervezik a humánerőforrások beosztását, hogy mind a telephelyi ellátás, mind a kijáró ügyelet egyszerre tudjon működni.
Ülésezett a hajdú-bihari közgyűlés
Fotók: Kiss AnnamarieVégül hangsúlyozta, hogy a koncepció egyelőre kidolgozás alatt van, ahogy a rendszer országos kiterjesztése is, így a következő időszakban történhetnek módosítások az elképzelésekben. Pajna Zoltán elnök javaslatára a közgyűlés határozatba foglalta azt, hogy ragaszkodnak a 22 megyei telephely megtartásához.
A közgyűlés ezután Bálint Bálint László megyei tisztifőorvos előadásait hallgatta meg a megye lakosságának egészségi állapotáról, majd a koronavírus-járvány hatásairól. Prezentációjából egyebek mellett kiderült: az elmúlt három évre vonatkozóan megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megye a demográfiai viszonyait tekintve – hasonlóan az országos viszonyokhoz – elöregedő népesség jeleit mutatja, miközben a természetes fogyás vagy egyes halálozási mutatók kedvezőbbek az országos átlagnál. A vezető halálozási okok továbbra is a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések, míg harmadik helyen a légzőrendszeri megbetegedések állnak.
Ezt követően Nagy Kálmán, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségének igazgatója tartotta meg tájékoztatóját a szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő aktualitásokról.
Mindezek mellett elfogadták az önkormányzat idei költségvetésének módosítását, a következő évre vonatkozó az önkormányzat átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletét, valamint belső ellenőrzési tervét is, a közgyűlés 2023-as üléstervét, továbbá a jóváhagyták az önkormányzat részvételét a Danube Transznacionális Program pályázataiban.
Bekecs Sándor
