Cseppet sem ingoványos az egykor mocsárra épült Komádi jövője

Komádi 75 kilométerre délre fekszik Debrecentől, és nagyjából ugyanekkora a távolsága a másik megyeszékhelytől, Békéscsabától is. A legközelebbi nagyváros Nagyvárad, csakhogy azt egy országhatár választja el Dél-Bihartól. Komádi a fekvéséből adódóan többszörösen is hátrányos helyzetű. Mindemellett az ott élők a mindennapjaikat éppen úgy élik, mint bárhol a megyében.

Energia: itt a termálvíz nem jöhet szóba

Az energiafogyasztás optimalizálásával igyekszik további megtakarításokat elérni intézményeiben az önkormányzat. Ezt olyan módon
teszi, hogy emiatt se a lakosság, se az ott dolgozók, se az ellátottak ne szenvedjenek hátrányt – válaszolta a Cívishír kérdésére Tóth Ferenc, Komádi polgármestere, akit egyebek mellett arról kérdeztünk, hogy milyen energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be a megugrott energiaárak miatt.

A városvezető kijelentette, hogy nem túl egyszerű feladat a már említett elvárásnak megfelelő módon megvalósítani a takarékoskodást. Hangsúlyozta, hogy a gyermek- és az idősellátás tabu, így sem az óvodában, sem a bölcsődében, sem az időseknél nem terveztek semmilyen megszorítást az egyébként is logikus takarékossági lépéseken túl. Ezen a városvezető azt értette, hogy fölöslegesen nem égetik a villanyt, vagy a raktárakban nem megy csúcson a fűtés, korábban pedig optimalizálták a kazánok és a fűtőtestek működését.

Az elmúlt években az intézmények épületkorszerűsítésében az energetika is jelentős hangsúlyt kapott. A külső szigetelések mellett a polgármesteri hivatalra, az orvosi rendelőre, az óvodára, bölcsődére és a piacra napelemeket szereltek, amelyek a villamosenergia esetében szinte nullára hozzák ki a fogyasztást. A gáznál azonban ezt nem tudják elérni. A polgármester elmondta: a városháza volt az egyik legnagyobb gázfogyasztó, de költségmegtakarításra ott is van lehetőség, mivel a már korábban beszerelt vegyestüzelésű kazánban fával fűtenek. Számszerűsítve a megtakarítást nehéz megmondani. A különböző fogyasztási helyekre nem egyöntetű árajánlatok érkeztek, van ahol öt-, van ahol hatszoros az árnövekedés, míg a közvilágításnál hét és félszeres. Éves szinten összességében több tízmillió forintról van szó. Másik nagy fogyasztó a sportcsarnok, amit lehet használni; minimum hőmérséklet van az elfagyást megakadályozó temperáló fűtés mellett. A fűtési időszakban a civil szervezetek a művelődési házban kaptak helyet, ahol nem lehet 19 Celsius-fok alatt a hőmérséklet. A könyvtárban egyébként nemrégiben újították meg a bútorzatot, a padlózatot egy önerős beruházással, amellyel szeretnék népszerűsíteni az olvasást, továbbá szeretnék elérni, hogy az intézmény még inkább a kultúra központjává váljon. Emiatt sem tervezik a kulturális intézmény bezárását, kivéve a mások által is tervezett igazgatási szünet idejére, azaz 2022. december 22-től 2023. január 8-ig.

Tóth Ferenc elmondta, hogy a településen van egy aktív kút, ám önerőből képtelenség megoldani annak vízének fűtésre való hasznosítását. A strandfürdő megvan, de évek óta nem üzemel, azt korábban takarékossági okokból bezárták. A geotermikus energiát azonban Komádiban is szeretnék hasznosítani, a pályázatok is arról szólnak, hogy közintézményeket fűtsenek vele, ám a középületek a városban szétszórtan helyezkednek el, egymástól akár több kilométer távolságra is. A fürdő újranyitása nincs napirenden, de a tanuszoda a tervezés időszakában van. Remélhetőleg megtörténhet a fejlesztés, hozzá pedig egy kisebb wellnessrész is kialakítható.

Nehéz időben is sok a beruházás

– Ahhoz képest, hogy többen a jelenlegi időszakot beruházások szempontjából csendesebbnek tartják, nálunk elég sok fejlesztés valósult meg, vagy van kivitelezés alatt – tért rá a beszélgetés következő témájára Tóth Ferenc polgármester. – Belterületen a Tinódi és a Sárosi utcák kaptak új burkolatot, előtte pedig a Kossuth utca temető felé vezető részét aszfaltoztuk újra önerőből és belügyminisztériumi támogatással. Az utóbbi helyen még parkolót is kialakítottunk. A vidékfejlesztési pályázaton nyert 300 millió forintért a Hercegföldön, az ott lévő tanyákhoz mintegy 2,5 kilométer hosszan aszfaltozott utat építettünk. Több mint hét és félezer négyzetméteren újítottuk meg a zöldfelületet a városban. A két iskolaépület közötti, meglehetősen retró részt korszerű közösségi térré, egy parkká alakítanánk majd át. Kormányzati segítséggel egy 100 milliós projektben a volt klubhelyiséget építettük át közösségi térré. Ebben kap helyet az e-sport és a minden igényt kielégítő fitneszterem. 

Mint megtudtuk, ehhez a projekthez kapcsolódik a művelődési házat megújító 605 millió forintos, a Találkozások háza nevet viselő beruházás. A pályázati támogatási szerződést a napokban írták alá. Ez biztosítja, hogy a városnak lesz egy színielőadások megtartására is alkalmas színházterme. Szintén a TOP Pluszban három utca belvízrendezésére nyertek támogatást. Tudni kell, hogy Komádi mocsárra épült, és még a XVII–XVIII. században a halottakat csónakkal vitték a faluszigeteten lévő temetőbe. Amikor igazán vizes éveink vannak, a természet megmutatja, hogy hol voltak az erek, a vízfolyások, és ahogy a település terjeszkedett, egy-egy ilyen helyre is jutottak lakóházak. Az ilyen területeken fontos a belvíz rendezése. Korábban építettünk már két víztározót, és ezekkel rendeződött Komádi nagy részének belvízhelyzete.

– A mostani beruházás pedig teljesen megoldja, hiszen az utolsó kritikus ponton avatkozunk be – sorolta a városvezető. A belvízveszély elhárítása kapcsán Tóth Ferenc kitért arra is, hogy nehezen lehet lemérni az eddig munka hatékonyságát, mert az utóbbi 7–8 év száraz volt. Ám bármikor csapadékosabb lehet az időjárás, mint amilyen 2010 és 2011 téli időszakaiban is volt, amikor folyamatosan dolgoztak a szivattyúk, így mentették a lakóházakat. A termőföldek jelentős része is víz alatt volt akkor. Térjünk vissza azonban a mába!

Ebben a tevékenységben részt vesznek a közmunkások is. A közfoglalkoztatásban egyébként többféle munkát is végeznek. Betonelemeket gyártottak, ebbe beletartoztak a járdalapok, zsalukövek, mederelemek is. A járdalapokat folyamatosan használják fel; nemrégiben csaknem egy kilométer utat újítottak fel, és ugyancsak egy kilométer hosszban rakták le az árkokba a mederelemeket, de építették a mozgáskorlátozottak bejáróit is.

Sztráda: nincs közel, de így is segít

– Az, hogy az autópálya Berettyóújfaluig ér, és már 45-50 perc alatt elérhető Debrecen, a munkavállalók számára óriási előny – folytatta a sztráda előnyeivel Tóth Ferenc. – Ahogy Debrecenbe egyre több munkáskéz szükséges, úgy egyre többen fognak Komádiból is bejárni oda. A két városban az ingatlanárak nem összehasonlíthatók. Itt sokkal olcsóbbak, és a megyeszékhelyen sem biztos, hogy a város másik végéből túl gyorsan be tudnak jutni a déli ipari parkba. Komádiban pedig ugyanabból a pénzből sokkal nagyobb házat, kertes házat lehet vásárolni – tudatta.

A polgármester elmondta, hogy városában az ipartelepítésben volt valamennyi mozgolódás évekkel ezelőtt, de azt a minimálisat a koronavírus elsodorta. Most pedig a háború következtében előállt gazdasági helyzet veszi el a beruházási kedvet. Komádinak mintegy hat hektár nagyságú gazdaságfejlesztési területe van, ennek egy részéért volt, aki évekig fizette a bérleti díjat, majd visszamondta, tehát nem erősítette meg szándékát, hogy a dél-bihari városban szeretne beruházni. Volt más érdeklődő, de ő is visszalépett. Ennek okát Tóth Ferenc abban látja, hogy hiába közel van Berettyóújfalu, az autópálya, addig azonban, amíg Debrecenben van iparosításra alkalmas hely, ide nehezebben jönnek. Az országhatár közelsége az érkező munkavállalók miatt jelent előnyt.

Magyar munkavállalók érkeznek, főleg a szolgáltató szektorba, és egyértelműen a kedvezőbb bérek miatt.

Itt kell tartani a fiatalokat

Komádiban is probléma a fiatalok elvándorlása, ez azonban cseppet sem újkeletű. A lakosságszám folyamatosan csökken: a városban 1962-ben 10 ezer 800-an éltek, míg napjainkban csak 5 ezer 471-en. Feleződött a lakosság, és ennek több oka van. A nagyobb foglalkoztatók, mint a téesz vagy a kendergyár megszűnésével a dolgozói létszám minimálisra csökkent.

Rákérdeztünk arra is, hogy miként áll a börtönépítés. Tudni kell, hogy Komádi volt az egyik olyan települése az országnak, ahová egy bő fél évtizeddel ezelőtt országos projektben, néhány száz munkahelyet teremtve börtönt épített volna az állam. – A börtönprojekt, úgy tűnik, nem fog megvalósulni, miután az állam megoldotta az eredeti problémát. A gond az volt, hogy az elítéltek túlságosan szűk helyen voltak. Ezt megszüntették a meglévő épületek bővítésével, konténerhelyek kialakításával. Addig, amíg az államnak ilyesmire nem lesz szüksége, a hozott intézkedésekkel a projekteket befagyasztják. Amit meg is értek, mert a végén már hatalmas összeg lett volna az új börtönök építése – zárta szavait.

TT