Isten éltesse!

2022.12.09. 14:00

A kilencvenéves Lajos bácsi a pénzt és a nőket is szereti

A hosszú élet titka: sose lakjunk jól nagyon, mindig érezzük, tudnánk még egy kicsit enni.

Forrás: Kiss Annamarie

– Most melyiket kérdezi? – tudakolózott Végh Lajos, amikor afelől érdeklődtem, mióta házasok a feleségével. Nos, a gyors válaszadás pillanatában rögtön tudtuk, egy igazán jó beszélgetésben lesz részünk. Mint azt a lányától megtudtuk, az ünnepelt bal lábbal kelt, ám hamar mosoly ült az arcára, amikor Orosz Ibolya Aurélia önkormányzati képviselő és Tóth-Vanka Judit a polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa pénteken reggel egy csokor virággal és emléklappal köszöntötte őt a születésnapján.

Lajos bácsi Sárándon született, két gyermekére és ugyanennyi unokájára a legbüszkébb, de a munkáját is nagyon szerette. Az építőiparban dolgozott, az Egyetem sugárúti lakások többsége az ő keze munkája is. Kiemelte, 1981 óta lakik debreceni otthonában, amibe első látásba beleszeretett.

Már azon gondolkodtak, lebontják az épületet, de én láttam, nagyon jó az alapja, a válaszfalak is erősek, szóval megálmodtam és elkészítettem a kis fészkünket

 – jegyezte meg.

Forrás: Kiss Annamarie


Egymást követték a kérdések, majd Lajos bácsi felszólalt: mi ez kérem, vallatás? Elmondta, öten voltak testvérek, de már csak ő él, viszont jó erőben van, aminek családja is örül. Kilencvenéves kora ellenére főz, szerelget, csinálja, amit bír. – Az idős szomszédasszonyoknak is szoktam segíteni, ők is nekem: pénzzel! – hangsúlyozta. Kacagva hozzátette: szeretem a pénzt, jobban, mint a nőket!

Mi tagadás, jókedv uralkodott, még meg is jegyezték, örülnek a látogatásunknak, még a kis Szofi is, aki 4 éves kora ellenére nem tartott tőlünk, szívesen válaszolt bármire, miközben nagypapája ölében üldögélt. – A napocska csoportba járok, és virág a jelem! – osztotta meg velünk. Hozzátéve: az előző csoportban rakéta volt a jele!

Mozogjunk és együnk finomakat

Nos, miután szinte mindent megtudtunk, amit akartunk, akkor csak azt hallottuk, hogy Lajos bácsi motyog valamit az orra alatt. – Igaza volt nagyapámnak, igaza – mondogatta. Mit tetszik mondani, megosztja velünk? – kérdeztük.

– Nagyapám idős és nagyon okos ember volt, aki mindig azt hajtotta nekem: A munka nem árt, dolgozzál! Ha van elegendő ételed ahhoz a munkához, amit végzel, akkor már elégedett ember lehetsz! – mondta az ünnepelt. Lajos bácsi hozzátette, nem szabad megerőltetnünk magunkat, ha elfáradunk, pihenjünk kicsit. Továbbá sose lakjunk jól nagyon, mindig érezzük, tudnánk még egy kicsit enni.

Húsleves, töltött káposzta biztosan kerül a Végh család asztalára karácsonykor, egyébként is szereti a húst az ünnepelt, de ünnepekkor még inkább igényli. Ahogyan a fentiekben is írtuk, kissé morcos volt, amikor megérkeztünk, ám távozásunkkor fülig ért a szája, és megjegyezte: nem azért, mert megyünk, hanem azért, mert itt voltunk. 

NE

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában