„Ha nagyon távolra nézünk az űrben, akkor nagyon messze tekintünk vissza az időben”

2000 óta minden évben október 4–10. a világűr hete (World Space Week, WSW). Ebből az alkalomból prof. dr. Csernoch Lászlót, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesét kérdeztük. Mindenekelőtt arról érdeklődtünk, hogy mit is kutatnak ma a világűrrel kapcsolatban?

– Van a földközeli világűr, ahol azok a műholdak keringenek, amelyek valamilyen szempontból a Földet vizsgálják, ilyenek többek között a meteorológiai és a mezőgazdasági műholdak. Sok kommunikációs céllal kering, mint a távközlési és a GPS műholdak, míg néhány űreszköz – a nemzetközi űrállomás és az űrtávcsövek – tudományos céllal vannak fönt – fejtette ki Csernoch László. – A világűrben nagyon sok égitest kering. Ezek közül a Földet megközelítőket nyomon is követik, mivel a becsapódásuk potenciális veszélyt jelent. Léteznek űrmeteorológiával foglalkozó műholdak is, melyek többek közt a Föld mágneses terének változásait vagy a kozmikus sugárzás intenzitását figyelik, amely napkitöréskor megerősödik, és megzavarhatja a Föld körüli kommunikációs eszközöket – sorolta.

– Bizonyos kutatások a Naprendszerrel foglalkoznak, hogyan keletkezett, van-e élet a Földön kívül. Nemrég a Marson olyan anyagot találtak, ami arra utal, hogy ott valaha folyó volt, így akár valamilyen élet is lehetett. Ez azért érdekes, mert tudni szeretnénk, hogy melyek a Naprendszeren belül azok a helyek, ahol az emberiség esetleg megvethetné a lábát. Meg kell említeni a kozmológiai kutatásokat, amelyek nagy léptékben vizsgálják a világegyetemet, azt, hogy hogyan alakult ki, milyen erők, mechanizmusok vezettek oda, hogy olyan, amilyen. Ezen belül a csillagfejlődéssel, a galaxisok létrejöttével, az ősrobbanással is foglalkoznak. Ha nagyon távolra nézünk az űrben, akkor nagyon messze tekintünk vissza az időben – mutatott rá a szakember.

Megjegyezte: az űrkutatás sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A földközeli vizsgálatoknál elsősorban a technika fejlődése a domináns, ma már vannak úgynevezett mikro- vagy piko-szatelliták, apró műholdak. Hamarosan a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) is felküld egy ilyet, melynek fejlesztésében a Debreceni Egyetem (DE) is részt vett, és ami mindössze 15x3x3 centiméter nagyságú. A világűr nagyobb léptékű megismerése kapcsán pedig a Hubble és a James Webb teleszkópok révén olyan képeket látunk, amiket korábban elképzelni sem tudtunk.

– A Debreceni Egyetem világűrrel kapcsolatos kutatásai legalább 50 éves múltra tekintenek vissza, már a ’70-es években zajlottak az Interkozmosz-megállapodás keretében. Szovjet űrhajókon folytak azok a kísérletek, amelyekben magyar fél is részt vett. Farkas Bertalan is ezen program révén járt a világűrben – idézte fel Csernoch László.

Mint elmondta, a DE Élettani Intézetében is végeztek ilyen kutatásokat, köztük a mikrogravitáció (súlytalanság) izmokra gyakorolt hatásait. Ismert, hogy az űrben történő hosszabb idejű tartózkodás az izmok leépüléséhez vezet, hasonlóan, mint amikor valaki sokáig ágyban fekszik.

– A kutatások a rendszerváltáskor abbamaradtak. Néhány éve összefogtak azok a csoportok, amelyek űrkutatással vagy ahhoz kapcsolódó témákkal foglalkoznak a DE területén, így jött létre a DE-SPACE program. Nagyon széles a paletta, a természettudománytól az agráriumon át az orvosi vonatkozásokig. Vizsgáljuk azokat az elváltozásokat, amelyek az űrhajóst érik, a sugárzástól az izomproblémákon át a vérkeringési zavarokig. Utóbbiról azt kell tudni, hogy a mikrogravitáció úgy hat az emberre, mintha folyamatosan feküdne, melyhez az űrutazás időtartama alatt hozzászokik a szervezet, átalakulás megy végbe az érrendszerben.

A fentiek kapcsán kitért az élelmezés kérdésére is, amelynek a megoldása már az agrárium feladata. Jelenleg tubusos, előre preparált táplálékot fogyasztanak az űrhajósok az űrállomáson, és folyamatos utánpótlást kapnak. Azonban egy marsi expedícióra kétévnyi élelmet nem tudnának magukkal vinni. Az űrhajóban vagy esetleg egy távoli űrbázison kell biztosítani a táplálék előállítását.

További komoly probléma a világűrben a kozmikus sugárzás, mely nemcsak az embert hanem az eszközöket is veszélyezteti, hanem az ellene való védelmet is meg kell oldani.

– A kutatások az űrhajózás mellett a betegségek gyógyításában is segítenek – hangsúlyozta Csernoch László. Példaként említette, hogy a DE izomsorvadás-vizsgálataiból derült ki, hogy a szelén, mint nyomelem véd az időskori izomgyengeséggel szemben.

Beszélt az űr vizsgálatával kapcsolatos legfrissebb hazai fejleményekről is.

– Magyarország űrstartégiája megfogalmazta, hogy hazánk szeretne bekapcsolódni a nemzetközi űrkutatásba és az űripari tevékenységbe. Ennek nagyon sok aspektusa van, gazdasági és jogi kérdések, amelyekben a nemzeteknek meg kell egyezniük. Példaként említette azt a kérdést, hogy kié a Hold, ha valaki elsőként jut el oda, lefoglalhatja-e egy részét.

– Szeptember 17-én volt a tanévnyitó, 92-en kezdték meg az első évfolyamot. Négy szakiránnyal indult a képzés, egy-egy intézmény vállalta föl a koordinációjukat – tudatta Csernoch László. Az űrgazdasággal és joggal foglalkozó szakirányt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem irányítja, mely egyébként a konzorcium vezetője is. Az űrrel, mint fizikai valósággal foglalkozó, vagyis természettudományos szakirány gazdája az ELTE, a műszaki szakirányé pedig a BME. A táplálkozás- és egészségtudománnyal, vagyis magával az emberrel foglalkozó (pontos nevén Innovatív táplálkozási és űregészség-tudományi) szakirányt pedig a Debreceni Egyetem koordinálja.

– Ezekhez a képzésekhez alapdiploma kellett, nálunk az is elvárás volt, hogy legalább kétéves tapasztalata legyen a jelentkezőnek az űr vagy a saját szakterületén. Tizennyolc hallgató kezdte meg ez utóbbi szakirányt. Tervezzük, hogy jövőre angolul is elindítjuk a képzést; folynak a tárgyalások a nemzetközi űrügynökségekkel, a NASA-val és az Európai Űrügynökséggel, hogy ők is ide iskolázzák be azokat, akiket e téren szándékoznak kiképezni – árulta el Csernoch László.

SzT