Ezek voltak 2021-ben a legjobban fizető foglalkozások Magyarországon – mutatjuk a listát!

A munkaerőpiac 2022-ben továbbra is feszes, vagyis a munkaerőhiány jellemzi. A foglalkoztatás bővülése a versenyszektorban egy éves időtávban kb. 80 ezer fő volt – tájékoztatta a Haont Kun András, a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet, Emberi Erőforrás Menedzsment Tanszék egyetemi docense. Mint kiemelte, az utolsó rendelkezésre álló adatok alapján a foglalkoztatás a versenyszektorbeli szolgáltatások területén nőtt leginkább (ingatlanügyletek, szállítás, pénzügyi tevékenységek, turizmus stb.), míg az oktatásban, egészségügyben, kiskereskedelemben, agráriumban csökkent, az építőiparban és a feldolgozóiparban nem változott jelentősen. – A következő negyedévben, az Európia Bizottság felmérése (Economic Sentiment Indicator, ESI) alapján, a vállalatok létszámbővítést terveznek a feldolgozóiparban és az egyéb szolgáltató ágazatokban; a kereskedelemben és az építőiparban viszont létszámcsökkentést (utóbbiban természetesen a szezonális hatásnak is jelentős szerepe van, nem csak a hosszútávú várakozásoknak). A korábbi években növekedést mutató építőipar tehát veszíteni látszik lendületéből. A gazdaság egészére nézve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint a foglalkoztatás továbbra is a rendszerváltozás utáni időszak egészén értelmezve történelmileg is magas, a munkanélküliség pedig alacsony szinten marad 2022-ben, bár a nemzetközi és hazai szinten is jelentkező gazdasági lassulás a közeljövőben kis mértékben csökkentheti majd a foglalkoztatást (és növeli a munkanélküliséget). A bérnövekedés is lassulni fog a következő években (a 2022-es kb. 14 százalékról kb. 10 százalékra) – fogalmazott.

Megemelkedett bérek

A munkanélküliség csökkenése, a feszes munkaerőpiac, illetve különösen a bérek ezek következtében fellépő emelkedése az infláció gyorsulásához is hozzájárul, hiszen növeli a termelés költségeit. Ez a kapcsolat napjainkban is megfigyelhető – jegyezte meg Kun András. Leszögezte, az infláció nyomást helyezhet a vállalatokra, hogy béreket emeljenek, ami aztán még tovább növelné költségeiket, ami újabb áremeléshez vezetne az árupiacon. Ezt neveznénk ár-bér spirálnak. – Amennyiben pedig a fogyasztók ezt a magasabb árat már nem fizetnék meg, akkor a magasabb bérek mellett csökkenne a munka iránti kereslet. Az MNB 2022. augusztusi vállalati konjunktúra felmérésének eredményei szerint azonban a vállalatok nem terveznek az infláció miatti további béremeléseket, vagyis eszerint nem kell arra számítani, hogy kialakulna az ár-bér spirál, ahol az árak és a bérek emelkedése egymást „hajtaná” – mondta. Hozzátéve, az ugyanakkor megfigyelhető, hogy mivel a megemelkedett bérek a vállalatok költségeinek jelentős hányadát teszik ki, ezért a további béremeléseket a vállalatok áremeléssel kénytelenek kompenzálni. A béremelések inflációnövelő hatása jelenleg nagy, illetve amennyiben a munkanélküliség növekedne, az jelentősen csökkentené az inflációt. Ilyen jelenség egyelőre sem idehaza, sem nemzetközileg nem látszik.

Jelentős munkaerőhiány van

– Az inflációt megfékezni kívánó jegybanki kamatemeléseknek, amelyekkel itthon és külföldön is találkozhatunk, lehetne beruházásokat visszafogó, és ezért a munkanélküliséget növelő, a foglalkoztatást csökkentő hatása. Illetve természetesen a nemzetközi ellátási láncok problémái (pl. alapanyaghiány), illetve az áremelkedések miatt csökkenő kereslet hatására is nőhetne a munkanélküliség – állítja az egyetemi docens. Hangsúlyozta, egyelőre azonban ilyen hatásokra sincs egyértelmű bizonyíték, a magyar munkaerőpiacon továbbra is jelentős munkaerőhiány van. A KSH legújabb adatai szerint a foglalkoztatás emelkedik, és a munkanélküliség nem emelkedik trendszerűen. A bérek, és különösen a reálbérek növekedése ugyanakkor megtört 2022 első negyedévében.

Érdemes a magasabb végzettségbe beruházni

Kun András leszögezte: ha arra akarunk válaszolni, hogy mely szakmák a keresettek, milyen pályát érdemes választani, akkor leginkább az álláskereső portálok felméréseiből szoktunk kiindulni. Ezek azonban erősen függnek az adott portál ügyfélkörétől, illetve a hirdetések, keresések gyakorisága sem biztos, hogy a legjobb iránymutató a karrierválasztáshoz. Hasznosabb adatokkal szolgálnak a KSH keresetekre vonatkozó adatai. – A teljes munkaidőben alkalmazásban álló 30 év alattiak havi bruttó átlagkeresete a következő foglalkozásokban volt átlagosan a legmagasabb 2021-ben: sportoló (1 millió 382 ezer 995 forint), országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője (959 ezer 016 forint), szakorvos (925 ezer 852 forint), légiforgalmi irányító (839 ezer 517 forint), általános orvos (830 ezer 930 forint). Ez alatt helyezkedtek el a különböző vezetői pozíciók (kb. 820-740 ezer forint), a tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker (719 ezer 212 forint) vagy a szoftverfejlesztő (703 ezer 061 forint). A korkategóriák összességére nézve ugyanebben az évben a légiforgalmi irányító (1 millió 975 ezer 693 forint), a szakorvos (1 millió 713 ezer 683 forint), a törvényhozó, miniszter, államtitkár (1 millió 579 ezer 306 forint), és a sportoló (1 millió 515 ezer 984 forint) állnak az élen, amit a különböző vezetői pozíciók követnek – összegezte érdeklődésünkre.

Kiemelte, hogy általános tanácsként pedig még mindig megállja a helyét, hogy érdemes a magasabb végzettségbe beruházni. A KSH adatai szerint 2021-ben a 8 általános végzettségűekhez képest az érettségi nélküli középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők 31 százalékkal kerestek többet, tőlük 22 százalékkal azok, akik érettségivel és szakmával is rendelkeztek, tőlük 38 százalékkal a főiskolai vagy alapképzéssel rendelkezők, tőlük pedig 43 százalékkal az egyetemi vagy mester végzettséggel bírók.

NE