Ingatlanhelyzet

2022.09.08. 11:30

Szögek az irodabérlés koporsójába?

Nagy változások jönnek a piacon, és még csak nem is az infláció okán.

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Amennyire gyorsan felállt az albérletpiac és az eladó lakóingatlanok piaca a covid-válság után, az irodapiac annál nehezebben talál magára. Az irodák kihasználatlansága nőtt, az MNB adatai alapján 9,1 százalékos most ez a mutató, de a későbbiekben tovább romolhat – tudta meg a Haon Balogh László vezető gazdasági szakértőtől.

Mint mondta, a legérdekesebb az irodapiac egészét tekintve az, hogy az egyre kevésbé kihasznált irodaházi helyiségek nem feltétlenül a gazdasági helyzet romlásának köszönhetők, sokkal inkább a mindennapi életünk átalakulásának. – A nagyobb arányú home office és távmunka már lehetőséget kínál arra, hogy hetente vagy csak kéthetente térjünk vissza az irodába. Ez pedig a munkáltatóknak is jó lehetőség arra, hogy az irodabérleti költségeiket minimalizálni tudják.

A szakember kifejtette azt is, hogy maga a folyamat tulajdonképpen az irodaházak bérbeadóit, illetve az irodatulajdonosokat hozza nehezebb helyzetbe. Az irodaházakon kívül még fontos szerepet töltenek az úgynevezett lakásirodák, amik társasházi épületekben családi házakban működnek. Ezek az ingatlanok azért tekinthetők speciálisnak, mert az ingatlannyilvántartásban lakóingatlanként szerepelnek, de funkciójukat tekintve nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

– Az ilyen ingatlanok tulajdonosait az új rezsiszabályok is érzékenyen érinthetik jövőre, mert év végéig a kis és mikrovállalkozások lakossági tarifa igénybevételével használhatnak áramot és gázt – mutatott rá Balogh László. – Nagy kérdés, hogy amikor ez a határidő letelik, a szolgáltatók miként kezelik ezeket a felhasználókat, mert a hatályos jogszabályok és a szolgáltatók üzletszabályzata szerint a lakossági tarifával igénybe vett energiát nem lehet jövedelemszerző (vállalkozási) tevékenységre felhasználni.

Nincs kiskapu

A gazdasági szakértő kiemelte: ha a fentiek miatt több belvárosi lakásiroda rezsiköltsége megugrik, az a belvárosi ingatlanok iránt érezhetően csökkentheti a keresletet, amely a bérleti díjak mérséklődésével is együtt járhat.

– Olyan mértékű bérletidíj-csökkenésre, amit a nagyvárosokban a koronavírus idején láttunk, biztosan nem kell számítani, de ha a bérleti díjak csak stagnálásba váltanak át a növekedés helyett, akkor az reálértéken – az inflációt is figyelembe véve – már csökkenésnek felel meg. Ha így alakul, a nyertesek azok a fiatal egyetemisták és munkavállalók lehetnek, akik birtokba vehetik a belvárosi kiadó lakásokat, és lakossági tarifa igénybevétele mellett fizethetik a rezsiszámlákat.

A szakember külön kitért a debreceni helyzetre is: a kiadó lakások átlagos havi bérleti díja most 140 ezer forint, az irodáké pedig 170 ezer forint. A debreceni irodabérleti díjak is U-alakú görbét írtak le az elmúlt két és fél évben. A koronavírus-járvány előtt (2020 februárjában) egy kiadó iroda átlagos havi bérleti díja 150 ezer forint volt, 2021 nyarán viszont már csak 112 ezer forintot kellett havonta átlagosan fizetnie annak, aki bérelhető irodát keresett. Jelenleg pedig 170 ezer forint körül járnak a bérleti díjak Hajdú-Bihar megye székhelyén. 

PSZ

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában