Óriási projekt indul Balmazújvárosban: 2,36 millió euró vízvisszatartásra a pusztákon

Az Európai Bizottság direkt támogatásban részesítette a Balmazújvárost körül ölelő vizes élőhelyláncolat újraélesztését – osztotta meg az örömhírt elsőként lapunkkal Ecsedi Zoltán madarász, a Hortobágyi Környezetvédelmi Egyesület vezetője. Mint kiemelte, egyesületük azzal a céllal alakult 1993-ban, hogy az akkori aszályos időszak kihívásának megfelelően vizes élőhelyeket teremtsen, főleg fészkelő vízmadarak számára.

– Egy nagyon nehéz időszakban, de egy aktuális probléma megoldása érdekében 2022. szeptember 1-jén elkezdtük a negyedik Life-projektet, amelynek címe: „Természetes vízjárás rehabilitáció egy hortobágyi vizes élőhelyláncolat vízhiányának felszámolása érdekében”. A program teljes tervezett költsége 3 millió 149 ezer 611 euró, amelynek 75 százalékát, azaz 2 millió 362 ezer 209 eurót az Európai Bizottság Life-programja támogatja – hangsúlyozta.

Csökkenteni kell a jelentős vízhiányt

Ecsedi Zoltán kiemelte, a Life-program olyan európai uniós kezdeményezés, amely többek között a növény- és állatvilág megőrzésére, az európai jelentőségű élőhelyek fejlesztésére biztosít pénzügyi forrásokat. Három fő cselekvési területe a környezetvédelem, a természetvédelem és a klímavédelemmel kapcsolatos tevékenységek. – A mostani projektnek nagyon határozott célja van, mégpedig hogy csökkentsék a jelentős vízhiányt a Balmazújváros határában fekvő Hortobágyi Nemzeti Park vagyonkezelésű projektterületen (2926 ha) található 15 darab szikes vizes élőhelyen (1206 ha).

A jelentős vízhiány és aszály kivédése érdekében tágabb vízgyűjtőterületekről fogják a csapadékvizet a természetes laposokba kormányozni. Ez biztosítja az élőhelyek jó természeti állapotát, és az itt előforduló élőlények, főleg ritka madárfajok állományának növekedését – részletezte. Hozzátéve, ezzel a beavatkozással várhatóan a természetes laposokban így 30-40 nappal tovább megmarad a csapadékvíz, amely kedvező hatással lesz a szikesedésre, a talajvízszint emelkedésre, és egyben a lelegeltethető fűhozam mennyiségének növekedésére is. Ugyanennyivel (30-40 nappal) szintén növekszik a legeltetési időszak, amellyel pedig csökken a téli takarmány felhasználása, és jelentősen nő a gazdálkodók profitja az érintett területeken.

Hat hagyományos gazdálkodást folytató szervezet vesz rész a projekt optimalizált legeltetéses gazdálkodási koncepciójának megvalósításában: Magyar Rackajuh Tenyésztő Egyesület, Szálkahalmi Állattenyésztő és Értékesítő Kft., Balmazújvárosi Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet, Balmazújvárosi Felsővégi Legeltetési Társulás Egyesület, Kathi Farm Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Róna Legeltetési Társulás Egyesület.

NE